Bayer József helyett Mészáros Lőrinc lett a nyáron a CIG Pannónia legmeghatározóbb végső tulajdonosa azzal, hogy a részvényesek az augusztus 14-ei közgyűlésen mellé álltak. E hatalomátvételi folyamatnak köszönhetően kerülhetett október 1-jével a vezérigazgatói székbe Fedák István, aki addig a Keszthelyi Holding vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. Interjúnkban a CIG Pannónia új üzleti tervei és a vagyonbiztosítási üzletág sorsa mellett a szuperbanki együttműködésről és az Aegon esetleges állami megvásárlásában való részvételről is megkérdeztük.
2020 nehéz év a gazdaság minden szereplője számára, nem kivétel ez alól az agrárium sem. Ugyanakkor, Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője szerint a COVID-19 gazdasági hatásai mellett több egyéb tényező, például a tavaszi aszály és a fagykárok, valamint a madárinfluenza és a sertéspestis elleni védekezés jelentett igazán nehézséget a mezőgazdaságban. A kihívások azonban a szakember véleménye szerint élénkítik az ágazatot, egyre többen érdeklődnek ismét a beruházási konstrukciók iránt.
A koronavírus-járvány okozta új helyzet arra készteti az egészségügyi szolgáltatókat – legyenek bárhol a világon -, hogy alkalmazkodjanak és újratervezzenek – fejtette ki a Private Health Forumon tartott előadásában Ruthy Kaidar, a Microsoft egészégügyi üzletágának Közép- és Kelet-Európáért felelős igazgatója, aki konkrét esettanulmányokon keresztül mutatta be, hogy milyen óriási potenciál rejlik a digitális megoldások egészségügyben történő hasznosításában.
Márkus Zsolt nevét a legtöbben a Veresegyházon, üvegházakban, egész évben termelt paradicsomok miatt ismerik, de a paradicsom-birodalom építésével párhuzamos más iparágakban is megvetette a lábát. Cégei, melyeket hamarosan egy 7 milliárd forintos árbevételű holdingtársaság fog össze, többek között háztartási- és vegyipari termékeket – például kézfertőtlenítőt – is gyártanak, az idén pedig két beruházással az ingatlanpiacra is belépett. Vállalkozási helyzetéről és terveiről, az ingatlanpiacon tapasztalt anomáliákról, valamint a koronavírus-válság hatásairól beszélt nekünk.
A COVID-járvány berobbanásakor az MKB modern alaprendszerével könnyebb volt az átállás a digitális, home office működésre, és az új fejlesztések is gyorsabban haladtak, ugyanakkor a banki szervezet már folyamatban lévő agilis transzformációja is nagy szerepet játszott abban, hogy az egyik napról a másikra tömegesen megjelenő ügyféligényekre gyors válaszokat adjon a bank. A bank üzleti és IT-területei közötti együttműködésről, a bank digitális fejlesztéseiről, a PSD2-ben rejlő lehetőségekről beszélgettünk Pereczes Jánossal és Koczka Dániellel, akik azt is elárulták, az MKB új alaprendszere akár a bankholdingos házasságból összeálló szuperbankot is kiszolgálhatná.
A koronavírus-járvány első hullámának elején a forgalmunk az egyharmadára csökkent, áprilisra ez visszaemelkedett az eredeti szint felére, szeptemberre pedig már ott vagyunk a forgalom tekintetében, mint januárban voltunk - mondja Babai László, a mára 1,2 milliárd forintos nettó árbevételt elérő Prima Medica Egészséghálózat alapító-igazgatója, aki arról is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában, hogy mennyiben maradt fent a hálózatban a távkonzultáció. A magánegészségügyi szolgáltató vezére arra is felhívta a figyelmet a második hullám miatt óvatosabbá váló betegek kapcsán, hogy az állami kórházak kapacitása is kezd betelni, ám egy betegség magától nem tűnik el. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy mit okoz a hamarosan életbe lépő egészségügyi szolgálati jogviszony és hogy milyen nagyívű tervei vannak a Prima Medica hálózatnak.
Megváltozott a világ, a fejlesztési technológiák, a platformok, a bigtech vállalatok és a fintech kihívók átformálták a pénzügyi IT-cégek működését. Az innováció a fintech piacon ma már nem csupán technológiai kérdés: az üzleti know-how ismerete ugyanúgy elengedhetetlen része a termékfejlesztésnek, mint a leginkább up-to-date technológiák alkalmazása. A fintech szervezetekben dolgozó tehetségek megtalálása, megtartása és menedzselése szintén embert próbáló feladat, a témáról Csorba Gyulával, a Dorsum stratégiai igazgatójával és vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk, aki idén az IVSZ az év menedzsere Gyurós Tibor-díjat is kiérdemelte.
Bár a csúcsgasztronómia világszerte, így Magyarországon is nehéz helyzetben van, a piaci szereplők folyamatosan keresik a kiutat. A budapesti csúcséttermek többsége már megnyitott, de nem feltétlenül azért, mert rentábilisan tudnának működni – mondta a Portfolio-nak Gerendai Károly. A hazai gasztronómiában is meghatározó üzletember novemberben új helyet nyit Rácz Jenő séffel, és egy speciális, „házhoz megy az étterem” jellegű szolgáltatást is elindít.
A turizmus mellett a vendéglátóipar szenvedte el a legnagyobb visszaesést a vendégek elmaradásával, de ahogy minden iparágban, úgy itt is voltak olyan szereplők, amelyek ellenállóbbnak bizonyultak a válság hatásaival szemben. A Progress Étteremhálózat Kft. egy gödöllői étterem mellett két további Mekit is nyitott, utóbbiakat egy speciális helyszínen, az osztrák határnál az M1-es autópálya mentén. A Portfolio a cég tulajdonosát, Scheer Sándort kérdezte arról, miért nem egyszerű gyorséttermet nyitni autópályapihenőknél, hogyan alakította át terveiket a 2020-as év, és milyen területeken terjeszkednek tovább a következő hónapokban.
A szabályozói változások, valamint a járványhelyzet együttesen komoly változtatási kényszert helyeznek a szolgáltatókra - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Varga Gábor, a Microsoft magyarországi stratégiai technológiai tanácsadója. Meglátása szerint a magánszolgáltatók is új helyzetben találhatják magukat, mivel az állami szereplők potenciálisan kifejezetten piaci alapon versenytársként fognak megjelenni.
Budapesten indult el tavaly a Mastercard Advisors, vagyis a kártyatársaság menedzsment tanácsadással foglalkozó csapatának európai központja, és máris további bővülést terveznek. Azért éppen Budapestre esett a választás, mert a régiós piacok a digitális fizetés világában rendkívül innovatívak: az érintésmentes fizetések arányánál a cseh és a magyar példát emlegetik külföldön, és hasonló a helyzet a mobilfizetés területén is. Ráadásul a fővárosban, "Európa közepén" az egyetemekről érkező friss diplomás tehetségeket is könnyen lehet találni. A Mastercard Advisors igazgatójával, Maklári Istvánnal beszélgettünk.
Kötvénykibocsátás a koronavírus-válság közepén, akvizíciók lebonyolítása külföldön, gyors alkalmazkodás az új hitel- és ingatlanpiaci környezethez - csak néhány eredmény azok közül, amelyeket Schilling Dániel a Duna House gazdasági igazgatójaként elért, kiérdemelve a CFO of the year 2020 díjat, amelyet nemrég Budapest Economic Forum konferenciánkon vehetett át. A legjobb pénzügyi vezetőnek járó díj fogadtatásáról, a mögötte álló munkáról, a koronavírus és az új családtámogatási intézkedések hatásairól és a Duna House tervezett felvásárlásairól is kérdeztük a szakembert.
A biztosítók számára az idei még jó évnek számít, jövőre viszont várhatóan be fognak gyűrűzni a piacra a gazdasági visszaesés negatív hatásai – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Kurtisz Krisztián, az Uniqa Biztosító vezérigazgatója, aki közölte: január 1-jével Dinsdale Juliannának adja át a biztosító vezérigazgatói székét. A nemzetközi Uniqa bejelentéseiről, az értékesítés idei alakulásáról, az utasbiztosítások mélyrepüléséről és a Németországban terjeszkedő Cherriskről is kérdeztük a biztosítóvezért. Elárulta: az öt legnagyobb biztosító egyike lennének Magyarországon.
A vírus alapvetően kiszámíthatóan terjed. Ha jó adataink vannak, akkor a járványügyi folyamatok nagyon jól előre jelezhetők - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Oroszi Beatrix epidemiológus, aki arra a felvetésünkre is reagált, hogy milyen adatokkal rendelkezik most Magyarország. A Semmelweis Egyetem munkatársa ennek kapcsán kiemelte, hogy a tesztelések száma elérte a kapacitás-korlátot, heti 70 ezer körüli értékről már nem növekszik tovább a tesztek száma. A Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja szerint éppen ezért az állandósuló napi esetszámokból nem szabad levonni azt a téves következtetést, hogy hátradőlhetünk és a vírus reprodukciós rátája (R) 1 körüli, mert ez nem így van. Sőt, azt is elárulta, hogy már nem közlik az R értéket, mert a tesztkapacitás hiánya miatt nem tükrözné a valós járványügyi helyzetet. Az orvossal emellett beszélgettünk a német járványügyi kezelés sikerességének okairól, valamint a dél-koreai, osztrák, és természetesen a svéd útról is. Szóba került továbbá, hogy kikre és milyen esetekben a legveszélyesebb a vírus. Ezek szerint az idősebb, krónikus alapbetegséggel rendelkező, elhízott férfiak aggódhatnak a leginkább az új koronavírus miatt.
Magyarországon tömegével jelentek meg az új vásárlók a koronavírus-járvány első hullámában, az új és a visszatérő vásárlók között is sokan voltak, akik előtte nem, de most bankkártyával fizettek. Az e-kereskedelemben a vásárlási folyamat egyik nagyon fontos eleme a fizetés, ha ez nehézkesen zajlik, a vásárló elhagyja a kosarat, a kereskedő elbukja a bevételét. Hogyan érdemes kialakítani a vásárlási folyamatot, milyen kötségekkel és feladatokkal jár ez és hogyan érinti a kereskedőket az év végétől az online fizetések esetében is kötelezővé váló erős ügyfélhitelesítés követelménye? A Mastercard szakértőivel, Szetnics Lászlóval és Racskó Tamással beszélgettünk minderről.
Olyan grandiózus célt tűzött ki maga elé a társadalom 10, illetve 30 éves távlatban, ami a jelenlegi stratégiákkal, gyorsasággal és technológiákkal aligha lesz teljesíthető. Hiába indultak el az országok, a vállalatok és a magánemberek is a klímatudatosság útján, ha egyszer csak elfogy az út, mire bárki is célba érne. A fenntarthatóság sürgető problémáját jól szemlélteti egy pár héttel korábbi bejelentés: Kína elnöke célul tűzte ki, hogy 2060-ra karbonsemlegessé válik az országuk, ehhez az energiaszektor újrastrukturálását és a szénerőművek kivezetését tervezik a következő 40 évben. Nagy lépés egy kritikus időszakban, de vajon elég lesz? A tragikus válasz, hogy valószínűleg nem. Legalábbis egy komplex, a teljes gazdaságot és folyamatait bevonó lépéssorozat nélkül. A teljes kibocsátásunk csupán 55 százalékát teszi ki az energia, a maradék 45 százalék magától nem tűnik el, a fennmaradó rész miatt van szükség a megújuló anyagok használatára, a karbonlábnyom csökkentésére, a megfelelő hulladékkezelésre, és mindezekhez a körforgásos gazdaság melletti elköteleződésre. Ezekről beszélgettünk Dr. Ürge Lászlóval, a DBH Investment igazgatósági tagjával.
Az építőipar sem maradhatott ki abból a durva átalakulásból, amit a járvány indított el ebben az évben. A munkák befejeztével már egyáltalán nem azzal a napi rutinnal jönnek létre az építőipari szerződések, mint korábban, az árak is másfelé vették az irányt és a leterheltség is jelentősen csökkent. Jutott idő viszont olyan hatékonyságnövelő és hosszú távon költségcsökkentő intézkedésekre, mint például az összegyűjtött adatok elemzése, ami ugye az "új arany". A Market meghívására az épülő, és már most, betonváz formájában is tekintélyt parancsoló MOL Campus bejárásán jártunk, majd azt követően Scheer Sándor osztotta meg tapasztalatait a cége és az építőipar jelenlegi helyzetéről és jövőjéről egy sajtótájékoztató keretében.
A koronavírus okozta válsághelyzetben sok cégvezető igyekezett felgyorsítani az automatizációt, új folyamatokat vezettek be, így próbálták gördülékenyebbé és hatékonyabbá tenni a munkafolyamatokat, és valamennyire csökkenteni a járvány gazdasági hatásait. Ezt tekinthetjük bizonyos szempontból a járvány pozitív vonatkozásának: katalizátorként hatott sok vállalat életében. A globális információkezelési szolgáltatásokat nyújtó Iron Mountain magyarországi ügyvezetőjével, Nagy Ritával és a cég európai, közel-keleti és afrikai üzletágának vezetőjével, Szakonyi Andrással beszélgettünk többek között arról, mit tapasztalt a nagyvállalat, hogyan hatott a cég működésére és teljesítményére a járvány itthon és a világban, és mennyiben változott az ügyfelek igénye az elmúlt hónapokban.
Az idei év minden előzetes várakozásra rácáfolt, a vírushelyzetből kialakult gazdasági körülmények miatt megváltoztak a megtakarítási célok, korábban megbízható termékek jelentősen gyengültek, és megugrott az infláció is. Felmerül a kérdés: a más típusú befektetések vajon letaszítják-e a trónról a szuperállampapírt. Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában hangsúlyozta, a MÁP Plusz vesztett a varázsából, a következő időszakban az inflációhoz kötött állampapírok valószínűleg népszerűbbek lehetnek. A szakember kitért arra is, mennyire van szükség újfajta megtakarítási termékekre a magyar piacon, mennyire keresettek a zöld befektetések, és hogy mennyire alakult át az a szemlélet, hogy a lakáskiadás biztos befektetés, ami folyamatosan hozamot termel, és vajon mennyire mozdultak az ingatlanalapok irányába az emberek.
A koronavírus miatt befékezett gazdaságban nemcsak a leállás miatti közvetlen veszteségek sújtják a vállalkozásokat, de a bizonytalanság is az élet részévé vált, és ezt be kell áraznia a piaci szereplőknek. Az idei év gazdasági kihívásaira adott válaszok egyik fontos újítása, hogy az exportbiztosítás az EU-n belül is elérhető vált, amely lehetővé teszi az exportáló cégek számára, hogy akkor is időben megkapják számláik ellenértékét, ha éppen a vevő nem tud időben fizetni. A Portfolio a részletekről és az exportáló magyar vállalkozások kilátásairól kérdezte Jákli Gergelyt, az EXIM elnök-vezérigazgatóját.
