Akár a hazai, akár a nemzetközi bankszektort nézzük, a digitális fejlődés mérőszámok nélkül is szemmel látható. Ennek a fejlődésnek adhat egy újabb lökést a koronavírus okozta helyzet, ugyanakkor a klasszikus univerzális bankok fontos kihívása, hogy egy nagyon széles szolgáltatás-palettával rendelkeznek, amin sokszor nehezen találnak fókuszt - véli Pereczes János, az MKB Bank digitális üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója, Financial and Corporate IT konferenciánk panelbeszélgetője. Érdemes eljönni az eseményre, és élőben meghallgatni!
Most úgy látszik, a hagyományos bankok sokkal nagyobb nyertesei lettek a Covid-19 válságnak, mint a fintech cégek, de a nagy kérdés, hogy a krízis tanulságait vajon akarják-e és tudják-e általánosítani, hosszú távon is fenntartani a pénintézetek - véli Kovach Anton, a ShiwaForce alapító-vezérigazgatója, szerdai Financial and Corporate IT online konferenciánk előadója. Érdemes meghallgatni!
Július elsejétől minden olyan számlát látni fog a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amely két magyar adóalany között történik, így szinte az egész hazai gazdasági életre rálátása lesz - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Németh Lilla, az RSM adóüzletágának vezető menedzsere, akivel arról beszélgettünk részletesen, hogy milyen fontos változások lépnek életbe bő egy hónap múlva az online számla területén és erre hogyan készülhetnek fel a vállalkozások. Szavaiból kiderül, hogy a magyar gazdasáfehérítési csodafegyver esetében az új módosítások legalább akkora jelentőséggel bírnak, mint a rendszer két évvel ezelőtti - szintén - július elsejei indulása.
Az a célunk, hogy aki ellenséges céllal akarja felvásárolni a magyar cégeket, bizonytalanodjon is el. Jobb, ha nem is folyamodik engedélyért - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a napokban megjelent új kormányrendelet kapcsán, ami az EU-n kívüli külföldi befektetők hazai, stratégiailag fontos vállalatokban történő tulajdonszerzését szigorítja. Tájékoztatása szerint a fontos magyar vállalatok megvédésére azért van szükség, mert több hazai cégtől is érkezett olyan jelzés a koronavírus-válság kirobbanása óta a kormányhoz, hogy a külföldi partnereik felajánlották "segítségüket". Arról is beszélt, hogy több uniós ország hasonló gyakorlatát is megvizsgálták és Olaszország megoldását vette át Magyarország.
Norvégia és azon belül az egészségügyi rendszer koronavírus-járványra adott reakcióját rendkívül közelről, alapellátási ügyeleti orvosként első vonalból követi Tótth Árpád, az észak-norvég régió egészségügyi hatóságánál dolgozó egészségügyi szakember. Ennek megfelelően az évek óta az országban élő orvossal a járványellenes intézkedések hatásosságáról, a tesztelésben bekövetkezett irányváltás stratégiai fontosságáról, a sikeres norvég védekezés tapasztalatairól beszélgettünk annak fényében, hogy az észak-európai országban már hetekkel ezelőtt elkezdett szépen fokozatosan helyreállni az élet. A kilátásokkal kapcsolatban az egészségügyi szakember úgy szólt: az ország teljes újranyitását követően fennáll a veszélye egy újabb hullámnak, emiatt pedig még többet kell tesztelni, mert meglátása szerint a nyitás tesztelés nélkül vakrepülés. A Portfolio-nak adott interjújában az orvos kitért a mostani járvány legfontosabb tanulságaira is, melynek kapcsán azt hangoztatta, hogy ilyen helyzetekben nem is annyira országok egészségügyi rendszere vizsgázik, hanem a társadalmak. Egyetért azokkal a véleményekkel, miszerint a koronavírus-járvány történelmi lehetőséget adott arra, hogy az egészségügyi ágazat 30-40 éve halogatott mélyreható átalakításait elvégezzük, rá kellene végre ébredni ugyanis arra, hogy az egészségügyi biztonság nem magától létezik, hanem meg kell teremteni és aktívan tenni kell annak megőrzéséért.
A világméretű pandémia, amely már több mint 300 ezer áldozatot szedett, rávilágított arra, hogy a jövő kórházának egy járványügyi helyzetben is helyt kell állnia - hangoztatta a Portfolio-nak adott interjújában Bedros J. Róbert. A Dél-budai Centrum megvalósításáért felelős miniszterelnöki megbízott azt is kiemelte, hogy az eredeti helyszín nem változott meg, és a Dobogón épülő létesítményt a szakértők a járványügyi, megváltozott körülmények kezelésére is alkalmassá teszik. Megítélése szerint ugyanis tudomásul kell venni, hogy a koronavírushoz hasonló járványok megjelenésével a jövőben is számolni kell.
A járványügyi helyzetben valósággal berobbant a videós távkonzultáció és ez a megoldás várhatóan tartósan velünk marad - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Lancz Róbert, a Doktor24 Csoport vezérigazgatója több ezer ilyen vizsgálat lebonyolítása alatt megszerzett tapasztalatai alapján. A magánegészségügyi szolgáltató vezetője arról is beszélt, hogy a videókonzultáció továbbfejlesztése érdekében egy új, egyedülálló szolgáltatáson dolgoznak. A vezérigazgatóval beszéltünk a koronavírus-gyorstesztek egy részének alkalmatlanságáról, a cégcsoport tesztelési stratégiájáról, az egészségügy újranyitásának tapasztalatairól, az új egészségközpontjuk és kórházuk tervezett megnyitásáról és a krízis magánegészségügyi piacra gyakorolt hatásáról is. Ennek kapcsán előrevetítette: a koronavírus felgyorsíthatja az átrendeződést a piacon, a tőkeerős központok még inkább helyzetbe kerülhetnek.
A koronavírus elleni nemzetközi kutatások sorába tudott lépni egy magyar kutatócsoport az elmúlt hetekben, amelyben Lantos Csaba és Várkonyi Attila ismert hazai befektetők is részvényesek. Egy másik, hazai, koronavírus elleni terápiás gyógyszerkutatás szintén ígéretesen zajlik, és ebben a cégben is jelen vannak befektetőként. A Portfolio-nak adott exkluzív páros interjúból kiderül, hogy az elmúlt 20 évben létrejött egyfajta klub, amely összefogja a befektetőket és a tudományos közeget a magyarországi élettudományi vállalkozások területén, és ebben a csoportban a két üzletember központi szerepet játszik. Lantos Csabával és Várkonyi Attilával arról is beszélgettünk, hogy egészségügyi befektetéseik során milyen szempontokra figyelnek, milyen hiányosságai vannak a jelenlegi hazai innovációs pályázati rendszernek, milyen reményeket fűznek a hamarosan létrejövő Egészségipari Innovációs Ügynökséghez és hogy milyen tanulságai vannak hosszú távon a jelenlegi járványnak.
Fontos az óvatosság. Az a pénz, amit most a munkahelyek megőrzésére költünk, szintén az adófizetők pénze - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában György László a magyar gazdasági mentőcsomagot ért kritikákra reagálva. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára arról is beszélt részletesen, hogy a hazai cégek 167 milliárd forint értékben számíthatnak újfajta pályázatokra, és az egyik 50 milliárd forintos keretnek több különlegessége is van. Az államtitkárral beszélgettünk a munkahelyvédelmi bértámogatásról, annak eddigi igénybevételéről, valamint a Széchenyi Kártya Program új hitellehetőségeiről. Meglátása szerint tíz év után egy veszélyhelyzetnek kellett eljönnie, hogy a patrióta gazdaságpolitika indokoltságát Brüsszelben is belássák.
Egyre kritikusabb a helyzet a magyar kis- és közepes vállalkozásoknál, ugyanis az átlagos magyar kkv-nak 2-2,5 hónap likviditási tartaléka lehet, amiből már eltelt 1,5 hónap és nem látni, mikor jöhet a tartós újraindulás - mutattott rá a Portfolio-nak nyilatkozva Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója és Mikesy Álmos vezérigazgató-helyettes. Emiatt is indokolt az MFB Csoporthoz tartozó kockázati tőkealapkezelő új tőkeprogramjainak elindítása. A társaság azt ígéri, hogy az új, startupokat és kkv-kat célzó mentőprogramjaik esetében 30 munkanapon belül lefut a mentőöv igénybevételének folyamata. Mindezek mellett van egy új koncepcióra épülő programjuk is azoknak a cégeknek, amelyek lehetőségként tekintenek a mostani krízishelyzetre és amelyeket meg kell védeni a külföldi felvásárlásokkal szemben. Az ismét bővülés előtt álló Hiventures vezetőivel részletesen beszéltünk a járvány okozta helyzetről, a krízis potenciális nyerteseiről és az új tőkeprogramok minden részletére rákérdeztünk.
A helyzet példátlan és leginkább háborús időszakokhoz hasonlít - vélekedett az aktuális járványügyi folyamatokról Ficzere Andrea a Portfolio-nak adott interjújában. A Magyar Kórházszövetség elnöke a kilátásokkal kapcsolatban arra mutatott rá, hogy miközben a fő cél a tömeges fertőzés elkerülése - amire az ellátórendszer felkészült a tömeges ágyfelszabadítással -, addig a más okok miatt egyre nagyobb számban ellátásra szoruló betegeket is kezelnie kell a kórházaknak, a május 4-én elindult, egészségügyet is érintő fokozatos enyhítés keretében. Ezért mondja azt, hogy a rendszer pengeélen táncol. Meglátása szerint éppen emiatt nem is lehet a kórházi ágyak csökkentésével számolni. Az intézményvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a most nem fogadott, vagy elküldött betegek előbb vagy utóbb vissza fognak térni az állami egészségügyi ellátórendszerbe, és sokan rosszabb állapotban kerülnek be az intézményekbe, emiatt pedig kisebb eséllyel, esetleg rosszabb kimenetellel tudjuk őket gyógyítani.
Az adóvilágháború már egy ideje elkezdődött de a befektetők újabban már nemcsak az adózási feltételeket és az adott ország stabilitását vizsgálják, ha a vagyon földrajzi diverzifikációjáról van szó, hanem egyre fontosabb szempont az is, ki, hogyan bírkózik meg a járványhelyzettel. Videónkban a nemzetközi adózással és vagyontervezéssel foglalkozó Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatóját, dr. Magyar Csabát kérdeztük, hol érdemes tartani a pénzünket, hogy biztonságban legyen.
Optimális esetben a beteg igényleadását követően akár perceken belül rendelkezésre áll egy orvos, szakember - ígéri a DokiApp alapító ügyvezetője, Somogyi Tibor a szolgáltatás elindítása apropóján. A telemedicina szolgáltatást kínáló vállalkozás gyakorlatilag a magánegészségügy Ubere kíván lenni, egy kétoldalú piacteret hoz létre, amely a pácienseket és a rendelkezésre álló orvosokat párosítja, a létrejövő videókonzultáció pedig egy zárt, biztonságos rendszerben valósul meg. A vállalkozóval beszéltünk az egészségügyben várható trendekről, a náluk dolgozó orvosok felkészítésének jelentőségéről, a rövid távú tervekről, a magánegészségügyi szolgáltatókkal való együttműködésük lehetőségéről és már a szerdán megjelent magyar telemedicina-rendeletről is kifejtette a véleményét.
Ma elindultak az MFB új hitelprogramjai a vállalatok számára a gazdaságvédelem és a gazdaság újraindítása jegyében. A meghirdetett 439 milliárd forintnyi hitel 2021 végéig fogyhat el, legalábbis ekkor lenne elégedett Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója. A bankvezér a Portfolio-nak nyilatkozva válaszolt a hitelprogramokkal kapcsolatos néhány kritikára is, emellett az EU-források jövőbeni elosztásáról is beszélt nekünk. Az új hitelprogramokról részletesen szó lesz online Hitelezés 2020 konferenciánk május 5-ei, keddi alkalmán, amely a kkv-hitelezés aktualitásairól szól, érdemes beregisztrálni az eseményre.
Egész más jellegű kihívásokkal néznek szembe a kis és középvállalkozások most, mint a 2008-as válság kapcsán, ezért más intézkedésekre is van szükség. Mihez nyúlhatnak a bajba került cégek és milyen hatásai lehetnek a válságnak a szektorra. A finanszírozási problémákkal és válságkezeléssel foglalkozó Reconcept Kft. ügyvezető partnerét, Szabó Miklóst kérdezte a Portfolio.
Számos nagyon ígéretes, nagy biotech cégek és gyógyszergyárak által fejlesztett COVID-ellenes hatóanyag van jelenleg is a laborjainkban vizsgálaton - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Duda Ernő neves magyar üzletember, a Solvo biotechnológiai cég alapítója, aki szerint teljesen érthetetlen, hogy Magyarország miért nem végez sokkal több tesztet. A biotech cég elnök-vezérigazgatója arról is beszélt, hogy van több olyan magyar cég, ahol ígéretes kutatások zajlanak mind diagnosztika, mind meglévő engedélyezett gyógyszerek átpozicionálása tekintetében. A szakembert arról is kérdeztük, hogy a mostani járványnak milyen tanulságai lesznek hosszú távon.
A rendkívül megnőtt fizikai aranykereslet és a koronavírus megfékezése céljából hozott intézkedések abszurd helyzetet idéztek elő: több, mint egy hónapja jelentősen magasabb áron forog a fizikai aranyrúd, mint a tőzsdei arany ETF-ek, az ezüst pedig gyakorlatilag eltűnt a piacról. Juhász Gergelyt, a Conclude Zrt. és a Goldtresor alapítóját kérdeztük, mit tehet, aki aranyat szeretne most vásárolni, várható-e, hogy a fizikai arany értéke stabilan elszakad a tőzsdei árfolyamtól, és milyen arany árra számít néhány hónapos távon.
A koronavírus-járvány az élet számos területén kényszerít ki újfajta működést, és a betegek számára kulcsfontosságú, hogy az őket ellátó intézmények és orvosok a fizikai vizitek hiányában hogyan alkalmazkodnak az új világhoz. Ebben a helyzetben vizsgázott jól a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet és a Doktor24 magánegészségügyi szolgáltató, ahol rövid idő leforgása alatt átálltak az online konzultációkra a virtuális rendelők bevezetésével, ezzel is biztosítva a folyamatos betegellátást. Az első néhány hét tapasztalatairól, a betegek reakciójáról, az átállás folyamatáról kérdeztük a két intézmény orvosigazgatóját, Kovács Tibort és Spányik Andrást.
A mezőgazdasági termelő és feldolgozó vállalatok támogatása a koronavírus-járvány miatti nehéz helyzetben kulcsfontosságú ügy, hiszen ha ezek a cégek leállnának, akkor az élelmiszerellátással lehetnek problémák - mutatott rá a Portfolio-nak adott interjújában Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a vendéglátó szektor teljes leállása közvetlenül érinti az agrárgazdasági beszállító cégeket, ezért már első körben számukra szükség lenne a más meglévő szektoriális kedvezményekre. Az új helyzet legfontosabb tanulsága szerinte, hogy a magyar termékekkel az emberek ellátásának biztonsága garantált még krízis időszakokban is. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is ennek kapcsán, hogy ha a külföldi élelmiszeripar termékeit vásároljuk és ennek következtében leépítjük a magyar termékeket, akkor azzal saját magunkat veszélyeztetjük hosszú távon.
Ezer szálon hat a magyar biztosítási szektorra is a koronavírus-járvány. Az egyik legnagyobb hazai életbiztosító, az NN ettől függetlenül továbbra is kitart amellett, hogy a tavaly év végi bejelentésének megfelelően elindítja nem-életbiztosítási üzletágát. Idén hitelfedezeti és lakásbiztosításokkal jönnek elő a tervek szerint. A járvány negatív hatásairól és az online értékesítés lehetőségeiről, az alulteljesítő életbiztosítási piacról és a bajba kerülő ügyfelek megsegítésének lehetőségeiről is beszélgettünk Baranyai Dávid igazgatósági taggal, akit az NN Biztosító megbízott vezérigazgatónak tervez kinevezni a felügyeleti jóváhagyást követően.
