Recessziós félelmeket árazhat az európai gázpiac

A hét eleji emelkedés során a holland TTF gáztőzsdén jegyzett, következő havi földgázár közel került a 43 euró/MWh-ás szinthez, azonban a pénteki zárás közeledtével már mintegy 10 százalékos esésben van, így jelenleg 38,9 euró/MWh körül alakul az árfolyam.

Ráadásul úgy tűnik, a Donald Trump amerikai elnök által tegnap bejelentett vámháborús intézkedések újabb negatív hullámot indíthattak el a földgáz piacán. És nemcsak ott, ugyanis az olajpiacon is hasonló folyamatok zajlanak:

De mi lehet ennek a mélyebb oka?

Donald Trump új vámháborúja alapjaiban rengeti meg a globális kereskedelmi rendszert: az Egyesült Államok legfontosabb partnereire, köztük az EU-ra és Kínára is brutális importvámokat vetett ki. Az Európai Unió 20, Kína 34 százalékos vámterhet kapott (a korábbiakon felül), ami - és ez a lényeg - egyes elemzések szerint

az uniós export akár 19%-os visszaeséséhez és 0,33%-os GDP-csökkenéshez vezethet.

A bejelentéseket követően a piac gyorsan elkezdte árazni a gazdasági lassulás – sőt, akár egy recesszió – lehetőségét. A Trump-féle új vámháború kiszámíthatatlansága ugyanis csökkenti a beruházási kedvet, hiszen egy gyorsan változó, bizonytalan környezetben nehéz hosszú távú döntéseket hozni. A valós hatásokat egyelőre nehéz megbecsülni, és még ha ez sikerülne is, az új amerikai adminisztráció első három hónapja azt mutatta, hogy szándékai gyorsan változhatnak. Így még ha a piac rövid távon meg is nyugszik, a háttérben továbbra is fennmaradhat az aggodalom, hogy ez a stabilitás csak átmeneti.

Egy ilyen helyzetben pedig az olyan erősen ciklikus eszközök, mint az olaj, földgáz, az ipari fémek és az ezekhez köthető befektetések valószínűleg nem teljesítenek majd jól:

Mit jelent mindez az Európai Uniónak?

A 2024–25-ös téli szezon hideg és kevésbé szeles időjárása miatt az Európai Unió gáztárolói a korábbi évekhez képest jelentősen lemerültek, ami azt jelenti, hogy a tavalyi fűtési szezont (ami április elsejéig tartott hivatalosan) 34,2%-os töltöttségen zárta az unió,

ami az elmúlt évek értékeit jóval alulmúlta.

Nem véletlen tehát, hogy az orosz vezetékes források hiányában márciusban rekordmagas mennyiségű cseppfolyósított földgáz érkezett az Európai Unió gázszállító rendszerébe. Ezzel együtt a statisztikák azt is megmutatták, hogy az idei első negyedévben összességében mintegy 34 milliárd köbméter LNG érkezett Európába, ami 9,6 százalékkal haladja meg a tavalyi első negyedév mennyiségét:

Mindez azért szükséges, mert az EU tagállamoknak a jelenlegi szabályozás alapján (bár ezt vizsgálják jelenleg) november 1-jéig 90%-ra kellene feltöltenie a tárolókat. Ehhez azonban idén tavasszal és nyáron, tehát a feltöltési időszakban jóval több gázmennyiségre lesz szüksége, mintegy 57,7 milliárd köbméter gázt kellene beszerezni, ami 25,8 milliárd köbméterrel több az előző évinél.

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy Európa örülhet az alacsonyabb áraknak, hiszen olcsóbban töltheti fel a tárolókat, a helyzet ennél árnyaltabb. Az árcsökkenés alapvetően kedvező fejlemény lehet, hiszen az ipar olcsóbban juthat hozzá az alapvető alapanyag- és energiaforráshoz, a lakosság pedig a csökkenő rezsidíjakon keresztül több elkölthető jövedelemmel rendelkezhet, ami akár a gazdasági növekedést is serkentheti. A piaci dinamika azonban leegyszerűsítve a kereslet és kínálat folyamatos egyensúlyát tükrözi. Ezért, továbbra is az alapokból kiindulva, az árak csökkenése két okra vezethető vissza: vagy túlkínálat alakul ki, amikor a termelés meghaladja a keresletet, vagy a fogyasztás csökken, így a termelők kénytelenek alacsonyabb árakon vevőt találni.

A jelenlegi európai gázpiacról azonban nem mondható el, hogy túlkínálattól szenvedne.

Ez alapján valószínűsíthető, hogy inkább a keresleti oldalon jelentkezik a probléma, ami tovább fokozhatja a recesszióval kapcsolatos aggodalmakat. Persze jogos az a felvetés is, hogy az EU helyzete ebből a szempontból eltérő, hiszen a fogyasztás csökkenése részben a zöld átállás, azaz a dekarbonizáció következménye. Fontos azonban kiemelni, hogy globálisan a gázfogyasztás tavaly még rekordot döntött, és ezzel együtt az EU-ban is enyhe emelkedés volt tapasztalható:

Azt is fontos kiemelni, hogy a februári áresést jelentős részben a holland gáztőzsdén zajló spekulatív mozgások idézték elő, különösen a pénzügyi alapok aktivitása révén. Ugyanakkor ezek a hatások azóta jórészt kifutottak, így önmagukban nem indokolnák a további jelentős áresést.

Ráadásul furcsa módon az sem feltétlenül előnyös az Európai Uniónak, ha a földgáz tőzsdei ára túlságosan alacsonyan marad. A vezetékes forrásokkal ellentétben az LNG-szállítmányokat ugyanis rugalmasan át lehet irányítani oda, ahol magasabb árat kínálnak érte. Ez a piaci logika akkor is érvényesül, amikor az LNG-exportáló országok arról döntenek, hogy szállításaikat az Európai Unió felé vagy egy másik, például az ázsiai piac felé irányítsák.

Mindeközben létezhet egy körülbelül 40 euró/MWh körüli lélektani árszint is, amelynél még gazdaságilag kifizetődő Európába szállítani az LNG-t. Ha azonban az árak tartósan ez alá esnek, fennáll a veszélye annak, hogy az LNG-szállítmányokat más, vonzóbb piacokra irányítják át, ami ellátásbiztonsági kockázatokat okozhat a régióban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ