A 2022. nyári rezsiátalakításkor meghatározott átlagfogyasztáshoz képest a földgáz esetén kb. 25%-kal, a villamosenergia esetén csaknem 10%-kal kevesebb mostanában a magyar háztartások átlagfogyasztása, azaz a kormány akár jócskán csökkenthetné azt a két plafon értéket, ameddig rezsivédett áron jár a gáz és az áram. Ezzel költségvetési spórolást tudna elérni a Rezsivédelmi Alapban, hiszen többen többen lógnának a két plafon fölé, másrészt további energiamegtakarításra is ösztönözhetné a háztartásokat. A Portfolio háttérinformációi szerint azonban nem készül a plafon értékek csökkentésére a kormány, és a 2026-os költségvetést is a mostani rezsiplafonok mellett tervezi meg. Mindezzel párhuzamosan viszont készül egy újabb "nagy rezsicsata" Brüsszellel, amely lényeges költségvetési következményekkel is járhat vagy a háztartások, vagy az állami költségvetés szintjén.
Míg a magyar nem-lakossági szereplők nettó gázára jellemzően 6-11%-kal csökkent a tavalyi második félévben az első félévhez képest, addig a nettó áramáruk 7-24%-kal ugrott ugyanezen időszak alatt – vette észre a Portfolio a minap közzétett energiahivatali adatbázisban. A jelenség első ránézésre furcsa, de vannak mögötte logikus magyarázatok, és ezek is szóba kerülnek holnap a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyre még nem késő regisztrálni itt.
Az amerikai elnök legújabb vámháborús lépései gazdasági bizonytalanságot keltettek világszerte, amelyek hatása már az energiahordozók piacán is megmutatkozik. A holland TTF gáztőzsdén jegyzett gázár a hét eleji emelkedést követően esésbe fordult, amit elsősorban a romló gazdasági kilátások táplálnak.
A német konzervatívok és a szociáldemokraták megállapodtak a gáztárolási díj eltörléséről, így a vállalatok és a háztartások is mentesülhetnek az energiaválság után bevezetett költség alól - írja a Bloombeg. Emellett más fontos energetikai kérdésekben is sikerült megállapodásra jutniuk.
Az amerikai kormány újra meghosszabbította Magyarország mentességét az orosz Gazprombank elleni szankciók alól, ezúttal májusig, és „így a magyar földgázellátás továbbra is biztonságban van” - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Ankarában. Ezzel megerősítette azt, amit tegnap a török kormány már kiszivárogtatott, és amelyet itt meg is írtunk. A földgázellátás biztonságáról és a gázár kilátásokról is szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Pénteken reggel élesedett a havi földgáz és villamosenergia piacmonitoring riportok teljesen átalakult verziója a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) oldalán egy új adatvizualizációs felületen, amelyből rengeteg érdekes, sosem látott adat derült ki. Így például megtudtuk: tavaly szilveszter délután 4 és 5 óra között volt a valaha mért legnagyobb magyarországi lakossági villamosenergia fogyasztás; sőt azt is mutatja a felület, hogy hogyan alakult a profilos és idősoros elszámolású fogyasztók áramfogyasztása. Az az adat sem volt eddig ismert, hogy hogyan alakult havonta az áram- és földgáz versenypiaci kiskereskedelmi átlagár az egyes fogyasztási sávokban, illetve a villamosenergia szabályozási piacon hogyan alakultak a rendelkezésre állási díjak a különböző frekvencia helyreállítási tartalék típusoknál.
Határozott állásfoglalást tett az olasz Eni multinacionális energiaipari vállalat vezérigazgatója: azt mondta, hogy ha lesz is béke Ukrajna és Oroszország között, akkor se fog jelentősen megnőni az Európai Unióba érkező orosz gáz mennyisége. Ezt arra alapozza, hogy az európai vállalatok már rég elköteleződtek hosszútávú szerződésekkel más beszállítok felé, így nem csak elvi akadálya lenne - írta meg a Montel.
Az európai földgáz ára drámai mozgásokat produkált az elmúlt időszakban, amelynek hátteréről tegnap részletesen írtunk elemzésünkben. A zuhanás (majd később emelkedés) mögött fundamentális és technikai tényezők egyaránt állnak. A piaci bizonytalanság és az abból adódó ármozgások remek terepet szolgálnak a kereskedőknek. Ezt támasztja alá az Intercontinental Exchange (ICE) frissen közzétett adata is: a gáztőzsdén rendkívül magas a kereskedési aktivitás, hiszen a határidős és opciós ügyletek száma történelmi csúcsot ért el februárban. Eközben az Európai Bizottság a jövő héten javaslatot tehet az EU-s gáztárolási kötelezettségek meghosszabbítására, de a tagállamok valószínűleg könnyítéseket kérnek a határidők és a tárolási mennyiségek tekintetében.
Az amerikai földgázpiacon egyre inkább megismétlődni látszik az európai spekulációs hullám: a hedge fundok (spekulatív befektetési alapok) és egyéb nagy befektetők hónapok óta rekordmennyiségben vásárolják a gázpiaci határidős és opciós szerződéseket, miközben a kínálati oldalon csökkenő készletek és növekvő kereslet hajtja az árakat. Az amerikai gáztőzsde árjegyzése a tavalyi mélypontról már több mint két és félszeresére emelkedett, a nettó long pozíciók pedig 2017 óta nem látott szinten vannak. Európában nemrég hasonló folyamatok vezetett hirtelen áreséshez a TTF gáztőzsdén – vajon az amerikai piacon is elérkezhet a fordulópont?
Európa legnagyobb energiapiaci szereplői arra kérik az Európai Bizottságot, hogy álljon el attól az ötletétől, hogy újra bevezesse az ársapkát a földgázra veszélyhelyzet idején - írta meg a Bloomberg az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva. Az idén január végén lejárt és most ismét előkerült rendkívüli helyzetben alkalmazható előírás a szerdán megjelenő Tiszta Ipari Megállapodás részét képezheti, aminek egyik legfőbb célja az európai versenyképességhez szükséges alacsony és kiszámítható energiaárak biztosítása.
Ma hajnalban közzétette a 2024. évi negyedik negyedéves gyorsjelentését a Mol: a legfrissebb számok alapján azt láthatjuk, hogy az olajcég egyre inkább tér vissza a normalitásba, azaz az orosz-ukrán háború kirobbanása okozta energiaválság előtti teljesítményhez. A friss számok tehát messze vannak azoktól az eredményektől, amiket a rendkívül magas energiaár-környezetben tudott hozni a társaság, ráadásul az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezőtlenül alakultak a fundamentumok a Mol körül: elég csak a csökkenő olajárakra, a finomítói prémiumok csökkenésére és a szezonálisan alacsony keresletre gondolni, ami a fogyasztói szolgáltatások szegmens eredményén mutatkozott meg. A másik oldalon viszont növelte az eredményt a megugró gázár és a Brent-Ural árkülönbözet emelkedése, mindezekkel a háttérben egészen erős negyedévet tudott zárni az olajcég.
Az egész éves teljesítmény ismeretében fontos kiemelni, hogy a Mol a fontosabb sorokon elérte a 2024-re kitűzött céljait, a 2025-ös üzleti évre pedig a tavalyihoz nagyon hasonló várakozásai vannak.
Közzétette legfrissebb számait a Mol: a társaság aránylag jól teljesített az inkább kedvezőtlenül alakuló iparági környezetben a tavalyi negyedik negyedévben.
Még egy évvel, 2026. tavaszáig, kinyújtotta a kormány a 2022-es gázválság során sebtében, nagyon drágán beszerzett különleges földgázkészlet megtartásának határidejét, hogy pénzügyileg ne (egyszerre) kelljen realizálni a rajta elszenvedett hatalmas veszteséget – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányrendeletből. Elképzelhető azonban, hogy ennél hamarabb is elkezdi felhasználni a kormány a különleges készletet, mert a friss rendeletmódosítás megteremti annak lehetőségét, hogy erre engedélyt adhat az energiaügyi miniszter.
Újabb részletek kerültek napvilágra arról az uniós tagállami kezdeményezésről, amely a gáztárolók időközi feltöltési céljainak felülvizsgálatát szorgalmazza. A mai EU-s tanácskozáson több ország azt javasolta, hogy a kötelező előírások helyett önkéntes alapon határozhassák meg a tárolóik időközi feltöltési céljait. Németország, Franciaország és Hollandia attól tart, hogy a jelenlegi szabályok túlfeszítik a piacot. A Bizottság azonban egyelőre kitart amellett, hogy a mostani szabályok elegendő mozgásteret biztosítanak, és akár további két évvel is meghosszabbítaná azokat.
"Nincs napirenden" az uniós gázárplafon bevezetése – jelezte egy névtelen uniós tisztviselő a Politico-nak azután, hogy tegnap a Financial Times megszellőztette a potenciális tervet és a szakmai szervezetek aggályairól szóló levelet is. Közben a Reuters arról értesült, hogy ma az uniós tagállamok tárgyalni fognak a kötelező gáztároló feltöltési célok esetleges lazításáról, és a keretrendszer kinyújtásáról. Ez a tegnapi és ma reggeli esés után a gázárak további markáns csökkenését is elindíthatja, ha azt látják a piaci szereplők, hogy nem kell a tagállamoknak bizonyos hónapokra előre meghatározott szintekre "bármi áron" feltölteniük a tárolóikat, hanem a célok csak önkéntes jellegűek lennének.
Az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy ideiglenes gázárplafont vezet be, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államokkal szembeni jelentős árkülönbséget - tudta meg a Financial Times több brüsszeli forrástól. A javaslat azonban már most ellenállásba ütközik az iparági szereplők részéről, akik attól tartanak, hogy egy ilyen lépés alááshatja a piacba vetett bizalmat és negatívan befolyásolhatja az energiaellátás biztonságát. A gázpiacon fokozott aggodalmak mutatkoznak azzal kapcsolatban, hogy a tartósan hidegebb, szélcsendesebb téli időszak végére leapadó európai gáztárolókat hogyan lehet feltölteni őszig, és a norvég Equinor gázkereskedési egységének vezetője azt vázolta a Bloombernek, hogy akár 350-nel több LNG-hajót kell majd Európába vonzani idén tavalyhoz képest, hogy ez sikerülhessen; ez viszont masszív árversenyt is okozhatna az ázsiai piacokkal, ami felhajthatná az árakat. Egy ilyen helyzetet is igyekezne megakadályozni a Brüsszelben meglebegtetett árplafon, de kérdés, hogy nem sül-e el rosszul.
A bevétel és az eredmény is felülmúlja a várakozásokat.
Kik érezhetik meg leginkább a negatív következményeket?
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Íme a Kreml feltételei.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
