A stratégiai tartalék koncepciója
Az Egyesült Államok jelenleg is több stratégiai tartalékot tart fenn, például olajból, orvosi felszerelésekből vagy ritka földfémekből. Ezek célja, hogy vészhelyzet esetén az ország hozzáférhessen a létfontosságú erőforrásokhoz. A stratégiai olajtartalékot például 1975-ben, az arab olajembargó után hozták létre, hogy a jövőbeli ellátási zavarok esetén stabilizálják az árakat.
Ugyanakkor az új kriptovaluta–tartalék fundamentálisan különbözne ezektől, hiszen nem egy létfontosságú árucikk biztosításáról szólna, hanem inkább spekulatív befektetésről. A terv támogatói szerint az állam a kriptovaluták várható áremelkedéséből profitálhatna, amit az államadósság csökkentésére fordíthatnának.
Az USA már most is rendelkezik kriptovagyonnal
Az Egyesült Államok bűnüldöző szervei már most is körülbelül 200 ezer bitcoin birtokában vannak, amelyek értéke körülbelül 17 milliárd dollárra tehető. Ezeket az eszközöket jórészt bűncselekmények során foglalták le, és jelenleg a U.S. Marshals Service kezelésében állnak, amelyek általában árverésre kerülnek a bűnüldözési műveletek támogatására és a kriptovalutával kapcsolatos bűncselekmények áldozatainak kártalanítására.
Egyelőre nem tisztázott, hogy Trump a meglévő állományt kívánja-e felhasználni a tartalék létrehozására, vagy új vásárlásokat terveznek, mint ahogy az sem világos, hogy az adófizetők pénzéből finanszíroznák-e a kezdeményezést. David Sacks, a Fehér Ház mesterséges intelligenciáért és kriptovalutákért felelős vezetője visszautasította, hogy adóemelés vagy kiadási program lenne készülőben, és a március 7-i fehér házi kripto csúcstalálkozóra ígért további részleteket.
A szakértők aggodalmai
A kritikusok számos problémát vetnek fel a tervvel kapcsolatban, kezdve azzal, hogy milyen kockázatos befektetésről van szó. Chester Spatt, a Carnegie Mellon University Tepper School of Business professzora megjegyezte:
Csak mert egy eszköz ára a múltban emelkedett, nem jelenti azt, hogy a jövőben is emelkedni fog.
Ugyanígy rögtön asztalra kerültek az adósságproblémák is. A kritikusok szerint a terv növelheti annak valószínűségét, hogy a hitelminősítő intézetek leminősítik az USA-t, ami megemelné a hitelfelvétel költségeit. Ráadásul, ha a bitcoin árfolyama jelentősen meglódulna, a Trump kormány pedig úgy döntene, hogy eladja a tartalékot az adósságcsökkentés érdekében, akkor maga a tranzakció is a bitcoin árának jelentős csökkenését okozhatná.
Ott van aztán a dollár világpiaci pozíciójának gyengítése. Austin Campbell, kriptodeviza vállalkozó és az NYU Stern professzora így figyelmeztetett:
Mindent meg kell tennünk, hogy rendben tartsuk pénzügyeinket dollárban, ami azt jelenti, hogy csökkenteni kell a hiányt és a jövőbeli kiadásokat fenntartható pályára kell állítani, nem pedig belefektetni olyan eszközbe, amely a dollár hanyatlásából profitál.
Mindemellett összeférhetetlenségi problémákról is szólnak a hírek, mondván: Donald Trump és belső köre személyesen is érdekelt különféle kriptoeszközökben. Az elnök maga is részt vett egy ETH-ra épülő NFT-projektben, valamint a solanára épülő mémcoinjában, és természetesen a World Liberty Financialben, amely számos kriptoeszközt birtokol. Ez visszatetszést kelthet a közvéleményben, ráadásul Trump kritikusai korrupcióval vádolhatják az elnököt.
A támogatók érvei
A támogatók számos lehetséges előnyt látnak: mindenekelőtt az államadósság csökkentését. Cynthia Lummis szenátor, aki tavaly törvényjavaslatot nyújtott be egy bitcoin tartalék létrehozására, azt állítja, hogy mivel a bitcoin értéke továbbra is növekedni fog, az egyszerű befektetés sokkal több pénzt hozna, mint az adók kivetése. Ezeket a nyereségeket aztán el lehetne adni, lehetővé téve az USA számára, hogy 20 év alatt a felére csökkentse adósságát.
Hangsúlyos szempont az USA kripto-nagyhatalommá válása is. Federico Brokate, a 21Shares digitális eszközök befektetéskezelési cégének amerikai üzletágvezetője szerint:
Ez a lépés az USA kormányának a kriptogazdaságban való aktív részvételét jelzi. Potenciálisan felgyorsíthatja az intézményi elfogadást, nagyobb egyértelműséget biztosíthat a szabályozásban, és megerősítheti az USA vezető szerepét a digitális eszközök innovációjában.
Érdemi érv lehet a vitában az inflációval szembeni védelem is. Néhány bitcoin-támogató ugyanis úgy véli, hogy a tartalék védelmet nyújthat az inflációval szemben. Arra hivatkoznak, hogy a dollár értéke idővel csökken, és azzal érvelnek, hogy a bitcoin értéke erősebb lehet, mint a dolláré globális gazdasági válságok idején.
Ellentmondásos reakciók
Meglepő módon
a kriptoközösség megosztott a bejelentés kapcsán.
Sokan üdvözölték a bitcoin stratégiai tartalék ötletét, de kritizálták a többi kriptovaluta bevonását.
Nincs semmi kifogásom az XRP, SOL vagy ADA ellen, de nem gondolom, hogy alkalmasak lennének egy stratégiai tartalékba
- írta Tyler Winklevoss milliárdos bitcoin-befektető.
Jelenleg csak egyetlen digitális eszköz felel meg a kritériumoknak, és ez a bitcoin
- tette hozzá.
Brian Armstrong, a Coinbase vezérigazgatója hasonlóan vélekedett:
Csak a bitcoin lenne valószínűleg a legjobb opció – a legegyszerűbb, és világos történet, mint az arany utódja.
Több kripto-szakértő aggódik amiatt, hogy a kisebb, spekulatívabb kriptovaluták bevonása hígítja a bitcoin értékajánlatát, és egyesítve kezeli azt fundamentálisan különböző eszközökkel.
Lehetséges jövőbeli hatások
A kripto stratégiai tartalék létrehozása több jelentős változást is hozhat, így az intézményi elfogadás felgyorsulását is. Ha ugyanis az amerikai kormány hivatalosan is elismeri és befektet a kriptovalutákba, az valószínűleg növelné más pénzügyi intézmények bizalmát is, és további befektetéseket vonzana a szektorba. Mindez kéz a kézben járhat a szabályozási környezet javulásával, ne feledjük, Trump alatt a SEC (U.S. Securities and Exchange Commission, azaz Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet) már visszavonta a Coinbase elleni perét és több vizsgálatot is leállított kriptocégek ellen. A stratégiai tartalék további lépés lehet egy kriptobarát szabályozási keretrendszer kialakítása felé.
A nemzetközi verseny élénkülését hozhatja magával, ha más országok is követik az USA példáját és létrehozzák saját kriptodeviza-tartalékaikat, ami globális versenyt indíthat a digitális eszközök felhalmozásában. Hosszabb távon a stratégiai kriptotartalék akár egy új, kriptovaluta-alapú monetáris rendszer első lépése is lehet, hasonlóan a korábbi aranyfedezetű rendszerhez.
Következő lépések
Donald Trump március 7-re, péntekre hívta össze az első Fehér Házi Kripto Csúcstalálkozót, ahol várhatóan további részleteket osztanak meg a tervről. Addig is sok a bizonytalanság a kezdeményezés pontos paramétereivel kapcsolatban, beleértve a finanszírozás módját, a tartalék méretét, és azt, hogy szükség lesz-e kongresszusi jóváhagyásra.
Az elemzők és jogi szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy szükség lesz-e a Kongresszus törvényhozói aktusára a tartalék létrehozásához. Néhányan azzal érvelnek, hogy a tartalékot az USA Államkincstárának Exchange Stabilization Fundján keresztül is létre lehetne hozni, amelyet külföldi valuták vásárlására vagy eladására lehet használni.
Közben több állam, köztük Oklahoma, Utah és Arizona is hasonló javaslatokat dolgozott ki saját bitcoin-tartalékok létrehozására, jelezve, hogy a koncepció az egész országban terjed, függetlenül a szövetségi kezdeményezés sorsától.
Címlapkép forrása: Jonathan Raa/NurPhoto via Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ