A világgazdaság számára kulcsfontosságú iparágak egy része, például a száálítás, a fűtés és hűtés vaamint az energetikai szektor, nehezen dekarbonizálható, ugyanakkor fontos törekedni az energiaátállásra - kezdte Németh Áron, a MAN Energy Solutions Hungary értékesítési és üzletfejlesztési vezetője a Portfolio Green Transition & ESG 2025 konferencián tartott előadását.
A vállalat célkitűzése a globális szén-dioxid kibocsátás 10 százalékának megszüntetése olyan technológiai megoldások segítségével mint az alacsony vagy nulla szén-dioxid kibocsátású üzemanyaggal működő zöld motorok, a retrofit hajtórendszerek, a CCS technológia vagy az ipari hőszivattyúk.
Németh Áron kiemelte: az ipari méretű hőszivattyúk kulcsszerepet játszanak a hőtermelés dekarbonizációjában. A globális hőtermelés az energiafogyasztás 50%-áért, míg a szén-dioxid-kibocsátás 40%-áért felelős, és ezt még mindig 90%-ban fosszilis források fedezik.
A megoldást a hőszivattyúk jelentik, amelyek fosszilis tüzelőanyagok helyett villamos energiát használnak. A szükséges energia 25%-át villamos áram biztosítja, míg a fennmaradó 75%-ot a környezetből nyerik ki, például hulladékhőből, folyóvízből vagy levegőből.
Fenntartható mezőgazdaság versenyképes is lehet
Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetője a talajmegújító mezőgazdaság jelentőségéről és a vállalat ezzel kapcsolatos programjairól beszélt a konferencián.
A talajmegújító mezőgazdaság egy holisztikus gazdálkodási modell, amely helyreállítja a természetes erőforrások állapotát, különös tekintettel a talajra, vízre és biodiverzitásra, emellett jelentős mennyiségű szenet köt meg, ami segíti a net zero vállalások teljesítését is.
A talajmegújító mezőgazdaság lényege, hogy a gazdálkodó versenyképes maradjon, és minimalizáljuk a nyersanyagokhoz köthető kockázatokat az ellátási láncban"
- emelte ki a szakember.
A Nestlé 2025 év végére azt vállalta, hogy globálisan az alapanyagok 20%-át ilyen forrásból szerzi be, amit 2024 végére már teljesítettek is. A következő cél, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú nyersanyagok 50%-át talajmegújító gazdálkodásból biztosítsák.
Magyarországon 2021-ben indult el a program a Nestlé Purina állateledel-gyárához kapcsolódóan és 2024 év végére már 22 gazdálkodó vett részt benne, 13 ezer hektáron. A vállalat finanszírozza az intézkedések végrehajtását azoknál a gazdáknál, akiktől közvetlenül vagy közvetve vásárolnak gabonát.
A talajmegújító gazdálkodás előnyei között szerepel a jobb vízmegtartás, a terméshozam javulása vagy stabilizálása, valamint a kevesebb bemeneti költség.
Egy 2023-as hazai példa szerint a talajmegújító módszerekkel művelt táblák magasabb hozamot produkáltak, mint az átlagos kukoricatermés.
Hőgyész Anna hangsúlyozta, hogy ez egy életképes megoldás lehet a nyersanyagellátáshoz kapcsolódó kockázatok kezelésére és ellenállóbb ellátási láncok létrehozására.
Az újrahaszosítás és a felújítás lehet az építőipari zöldítés kulcsa
Kolossa József, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének vezető fenntarthatósági szakértője az építőipar szerepét emelte ki a klímaváltozás elleni küzdelemben és a 2050-es zéró karbon célok elérésében.
Az előadó elmondta, hogy az építőipar és az építéshez kapcsolódó tevékenységek felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 40%-áért és rámutatott arra is, hogy "minden nap egy Párizs méretű város területével egyenértékű új településrész jön létre a Földön".
Kolossa József hangsúlyozta, hogy a fenntarthatósági kérdésekről nem félelemből vagy kényszerből kell beszélni, hanem azért, mert egy pozitív jövőképet kínál:
Ha elképzelünk egy olyan jövőt, ahol minden építés előtt azt vizsgáljuk meg, mit tudnánk újrahasznosítani, vagy lehet-e felújítani, mielőtt új területeket vonnánk be beépítésbe, akkor kulturális értelemben egy vállalható, pozitív és szerethető jövőképről tudunk beszélni."
Kiemelte, hogy minden szereplőnek lehetősége van a saját tevékenységi körén belül dönteni arról, hogyan foglalkozik a fenntarthatósági kérdésekkel függetlenül attól, hogy az építőipar mely területén tevékenykednek.
Címlapkép forrása: Berecz Valter
