A bojkott Horvátországból indult január 24-én, és gyorsan átterjedt a szomszédos országokra, köztük Bosznia-Hercegovinára, Montenegróra, Észak-Macedóniára és Szerbiára.
A fogyasztók közösségi médián keresztül szerveződtek, és január 31-én már több országban is tömegesen maradtak távol a szupermarketektől.
A tiltakozás hátterében az áll, hogy a fogyasztók szerint az azonos termékek jelentősen drágábbak a hazai piacokon, mint a szomszédos vagy más uniós országokban, még akkor is, ha ezek a termékek helyben készülnek. A horvát Halo, Inspektore fogyasztói csoport kezdeményezte a mozgalmat, és egyhetes bojkottra szólított fel bizonyos szupermarketláncok ellen.
A bojkott hatása azonnal érezhető volt. A horvát adóhatóság adatai szerint a szupermarketek forgalma 44%-kal csökkent a bojkott első napján, míg a teljes forgalom 53%-kal esett vissza.
Az élelmiszerárak emelkedése - a bojkottokban részt vevő országok között - különösen Horvátországban volt szembetűnő, ahol az elmúlt három évben átlagosan 30%-kal nőttek az árak. Az alapvető élelmiszerek, mint a tojás és a kenyér, ennél is nagyobb mértékben drágultak. A fogyasztói csoportok szerint az áremelkedés az euró bevezetése óta gyorsult fel.
Lapunk is foglalkozott ezzel a témával, ugyanis a magyar élelmiszerárak növekedése több mint kétszerese a horváténak, itthon mégsem voltak sikeres bojkottakciók.
A horvát kormány a tiltakozásokra reagálva kibővítette az árkorlátozott alapvető árucikkek listáját, amely így már 70 terméket tartalmaz. Emellett több kiskereskedő is árcsökkentéssel és árbefagyasztással válaszolt a bojkottra.
Szerbiában az Efektiva fogyasztói szövetség csatlakozásra szólította fel a polgárokat. "A kollektív cselekvés erejével befolyásolni tudjuk a kiskereskedőket és az államot" - hangsúlyozták. A Szerbiai Kereskedelmi Kamara elismerte a fogyasztók aggodalmát, de kiemelte az állami beavatkozás és az összes érdekelt fél bevonásának szükségességét.
Montenegróban Milojko Spajić miniszterelnök nyilvánosan támogatta a bojkottot, míg számos nagy kiskereskedelmi lánc ideiglenes árcsökkentést kínált különböző termékekre.
Észak-Macedóniában a kormányzó VMRO-DPMNE párt is a bojkottkampány mellé állt. Mickoski miniszterelnök kijelentette: "Megértem a polgárok akcióját, és bírálom a vállalkozásokat a spekulatív profittermelés miatt."
A balkáni országokban tapasztalható helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Szerbiában az élelmiszerárak megközelítik az uniós átlagot, miközben a fizetések lényegesen alacsonyabbak. Ez arra kényszeríti a fogyasztókat, hogy költségvetésük jóval nagyobb részét fordítsák élelmiszerekre, mint nyugat-európai társaik.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
