A 2023-as visszaesést követően 2024-ben éves átlagban 0,6 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Az enyhe növekedés okai elsősorban az elhalasztott állami beruházásokban, az aszály okozta mezőgazdasági termeléskiesésben, illetve a visszafogott külső konjunktúrából fakadó gyenge feldolgozóipari teljesítményben keresendők.
A hátráltató tényezőkkel szemben viszont vannak már bizakodásra okot adó adatok is: a kiskereskedelmi forgalom átlagosan 3 százalékkal bővült 2024 első 11 hónapjában, továbbá a használtautó-eladások száma 10,7 százalékkal, míg az új személyautó regisztrációk száma 12,9 százalékkal nőtt 2023-ról 2024-re. A lakásokhoz kapcsolódó tranzakciók az építőipar visszafogott teljesítménye ellenére 2023-ról 2024-re 37 százalékkal tudtak bővülni.
Ezek a számok azt mutatják, hogy a 9 százalékot meghaladó reálbérnövekedés már elkezdte éreztetni hatását a magyar gazdaságban.
2025-re vonatkozóan a növekedési célok eléréséhez természetesen szükség van a külső – elsősorban a német – gazdasági környezet javulására is, azonban ezekre a folyamatokra a hazai gazdaságpolitikának kevésbé van ráhatása, így a belső konjunktúra erősítése számít az első számú prioritásnak: a gazdasági akcióterv is a lakossági vásárlóerő növelésén, illetve a vállalati versenyképesség erősítésén keresztül ezt a célt szolgálja. Bár az év még csak most kezdődött el, a vállalatok visszajelzései pozitív képet vetítenek előre az akcióterv sikerességével kapcsolatban.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. minden hónapban elkészülő konjunktúrakutatása alapján a vállalatok már inkább növekvő keresletre számítanak a következő év folyamán: a december és január közötti 5,8 pontos javulásnak köszönhetően 3,6 pontra változott a -100 és +100 pontos skálán mért indexérték. A januári eredményeknél kedvezőbb vállalati várakozások legutóbb 2022 áprilisában voltak láthatók.
Amikor a vállalatokat különböző felmérésekben a legjelentősebb kockázatokról kérdezik, szinte kivétel nélkül a kereslettel kapcsolatos félelmek végeznek az első helyen. Azáltal, hogy javultak a kereslettel kapcsolatos percepciók, úgy egyre nagyobb rendelésállománnyal és növekvő profittal számolnak a vállalatok. A következő egy év rendelésállományával kapcsolatos indexérték 5,5 ponttal 13,9 pontra javult december és január között, aminél kedvezőbb érték szintén 2022 áprilisában volt legutóbb észlelhető. A profitvárakozások 3,8 pontos javulásának köszönhetően ebben az esetben is 2023 januárja óta a legkedvezőbb érték (6,2 pont) látható.
A kereslettel kapcsolatos pozitív percepciók, a növekvő profit és az elérhető állami támogatások együttesen a beruházási hajlandóságra is pozitív hatást gyakorolnak: 2022 májusa óta nem volt ilyen magas azoknak a vállalatoknak az aránya (9,7 százalék), akik biztosan fognak beruházást végrehajtani a következő év folyamán. A beruházást valószínűleg végrehajtók aránya is 1,5 százalékponttal magasabb, mint az elmúlt év átlagos aránya.
A vállalatok javuló konjunktúraérzete a foglalkoztatással kapcsolatos várakozásokat is pozitívan befolyásolja. Az összes válaszadó vállalat közül 7,3 százalékponttal többen inkább létszámbővítést terveznek a következő év folyamán. Ez az arány az elmúlt év folyamán átlagosan csak 6,1 százalékpont volt. 2024-ben az építőipar volt az egyik leginkább alulteljesítő szektor, azonban a januári várakozások alapján már leginkább ezek a vállalatok számítanak a foglalkoztatás bővülésére: 13,6 százalékponttal több építőipari vezető nyilatkozott úgy, hogy inkább létszámbővítést tervez végrehajtani. A jelenség mögött a magas rendelésállomány, az állami beruházások várható erősödése és a lakáspiacot élénkítő intézkedések állhatnak.
A vállalatok tehát a legfontosabb kérdésekben bizakodók a jövővel kapcsolatban, ami önbeteljesítő jóslatként is funkcionálhat 2025 folyamán - írja a Századvég. A kedvező vállalati konjunktúrafolyamatok mellett a gazdasági akcióterv hatásai a lakossági oldalon is várhatóan támogatni fogják a belső kereslet további erősödését.
A pozitív belső folyamatok ellenére a magyar egy kis, nyitott gazdaság, ahol a teljes export több, mint negyede Németországba irányul. Az elmúlt években a német vállalatok globális versenyképessége visszaesett, 2023 óta legjobb esetben is csak stagnálásról beszélhetünk a német gazdasággal kapcsolatban. A Bundesbank és az IMF legfrissebb előrejelzései szerint az ország növekedési kilátásai inkább a nullához közelednek, mint az egy százalékhoz. Rövid távon a belső kereslet erősödése kompenzálhatja a gyenge német konjunktúrát, de hosszú távon az utazómagasság fenntartásához mindenképpen szükség lesz a német gazdaság erősödésére is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
