A kormány 21 pontos gazdaságpolitika akcióterve mintegy 4000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban jövőre, ebből több mint 2600 milliárd jut a családoknak, 1400 milliárd pedig a vállalkozásoknak - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Századvég vidékkonferenciáján hétfőn, Budapesten.
A magyar gazdaság teljesített a leggyengébben a harmadik negyedévben azon gazdaságok közül, akik már közzétették a GDP-növekedési statisztikájukat, az alulteljesítés nem is kicsi. Éves bázison a második legrosszabb helyen áll Magyarország. A helyzet azért különösen aggasztó, mert a magyar gazdaság akkor esett, amikor Európa legtöbb országa épp meglepően jó növekedési adatokat tudott produkálni.
A német gazdaság tragikus helyzete miatt zsugorodott a harmadik negyedévben a magyar GDP mind éves, mind negyedéves alapon a legfrissebb adatok szerint - így értékeli közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium a friss, a várakozásoknál is sokkal rosszabb GDP-adatot. A belső konjuktúránál viszont az NGM szerint már látszódnak pozitív trendek és a kormány akcióterve helyreállíthatja a növekedést, amely fordulópontot jelenthet. A tárca azt írja, számított a gyenge adatra.
A növekedést mutató főszezon után szerényebben alakultak a szeptemberi turisztikai számok - derül ki a KSH mai jelentéséből. A vendégéjszakák száma ugyan kicsivel még mindig növekedett az egy évvel korábbihoz képest (1,1%), ám ehhez a bővüléshez már csak a külföldi turisták járultak hozzá (5,8%), a magyarok által eltöltött éjek száma visszaesett (-4,2%).
A harmadik negyedévben 2098 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 13,1 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1855 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban is dinamikus maradt a bérek emelkedése: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2023 harmadik negyedévéhez képest 10,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
2023-ban Magyarországon a háztartások nominális jövedelme emelkedett, az egy főre jutó éves bruttó jövedelem elérte a 3,6 millió forintot, azonban a 17,6%-os infláció miatt a reáljövedelmek csökkentek. A KSH adatai szerint az alsó és felső jövedelmi ötöd közötti különbség tovább nőtt.
A vállalati szférában az előző hónapokban megszokotthoz hasonló mértékben emelkedtek a keresetek a KSH friss adatai alapján, a költségvetési szektorban azonban úgy tűnik, hogy vége az extrém gyors bérnövekedési ütemnek.
A világ erőteljes átalakuláson megy keresztül, amelyhez Magyarországnak is alkalmazkodnia kell. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján arról beszélt, hogy a gyors növekedés alapjait megteremtheti, ha a fiskális és a monetáris politika között újra összhang lesz.
Idén várhatóan 1,6 százalék körül alakul a GDP-növekedés, a szerény bővülést a vártnál gyengébb külső kereslet és a beruházások csökkenése indokolja – vélik az MBH Bank szakértői, akik a legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket ismertették. A 2025-ös évre 3,4 százalékos GDP-növekedést és kedvezőbb kamatkörnyezetet prognosztizál az MBH Elemzési Centrum, amelyhez már a beruházások szemmel látható élénkülése is hozzájárul.
A kínálati lakbérek 2024 szeptemberében országosan gyakorlatilag stagnáltak (–0,1%), Budapesten 0,4%-kal nőttek augusztushoz képest. Az előző év azonos időszakinál országosan 9,6, Budapesten 9,8%-kal, a 2015. évi bázisidőszakinál pedig 112, illetve 102%-kal voltak magasabbak a szeptemberi lakbérek - derül ki a KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből.
Rendkívül fontos szerepet töltenek be az ország vérkeringésében a nagyvárosok, a vidék gazdasági és az innovációs központjai, ezért 2024-ben ismét vármegyeszékhelyekre látogatott a Portfolio Csoport konferenciasorozata. 2024 őszén Kecskemét, Nyíregyháza és Pécs után október 9-én Győrben rendeztek konferenciát, Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2024 címmel. A rendezvényen a kkv-szektor fejlesztéseiről is hallhattak a résztvevők.
Megugrott a kiskereskedelmi fogalom augusztusban és ezzel hosszú idő óta másodszor sikerült meghaladni a 2021-es szintet. Lehet, hogy az emberek a növekvő reálbérek hatására elkezdtek költeni a boltokban, bár korábban is láttunk olyan biztató adatot, amelyet lanyhulás követett.
Augusztusban a DataHouse előzetes adatai szerint 73 ezer személygépkocsi cserélt gazdát, 3,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban; már szinte biztos, hogy idén megdől a használtautó-piac forgalmának 2022-ben elért 825 ezres csúcsa - közölte a JóAutók.hu csütörtökön az MTI-vel.
A nyugdíjasok idén sem tudnak lekászálódni a relatív elszegényedési csúszdáról. Erre csak akkor nyílna lehetőségük, ha a 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreform keretében a nyugdíjemelés jelenlegi eljárásrendje érdemben változna. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
Az idei első félévben olyan gyorsan nőtt a keresetek reálértéke, amire csak nagyon ritkán van példa. A lakosság mégsem szórja két kézzel a pénzt. Cikkünkben a visszafogott fogyasztás közgazdasági okait igyekszünk megvilágítani.
Júniusban kissé lassult a béremelkedést üteme Magyarországon, de továbbra is dinamikus növekedést láthatunk.
Sikeresen zárult a tranzakció.
Joáv Gallant is felkerült a listára.
Hogyan lehet a technológiailag fejlett jövőt fenntarthatóbb eszközökkel megteremteni?
Ferenczy Dóra, az OTP Bank szakértője szerint sokat tanulhatnak egymástól a különböző generációk.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
