Az idei, közel 10%-os reálbéremelkedés után jövőre sokkal visszafogottabb mértékben nőhetnek a fizetések. Hogyan harcoljunk ki akkora fizetést, amekkorával tényleg elégedettek lennénk? Mivel érvelhetünk a magasabb béremelés mellett?
Jövőre már tényleg beindulhat a gazdasági növekedés – gondoljuk nagyon optimistán így az év vége felé közeledve. A közgazdászok szerint jövőre valóban lehet érdemi növekedés, de azért kirobbanó teljesítményt senki nem vár, és minden előrejelző a bizonytalan kilátásokat hangsúlyozza. A magyar gazdaság teljesítményéről nem fest szép képet a nemzetközi összehasonlítás, a magyar növekedés szűk régióhoz képest is alacsony volt a 2019 és 2024 közti válságos években. És bár a következő években az előrejelzők mindegyike szerint visszatér a növekedés, a prognózisok teljesülése esetén is alulteljesítő maradhat a magyar gazdaság a következő években.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. Bemutatjuk a kormány, a banki és kutatóintézeti elemzők, illetve a vállalati képviseletek várakozásait a 2025-ös magyar béremelések kapcsán.
Az elmúlt években Magyarországon tapasztalt jelentős bérnövekedés történelmi és régiós viszonylatban egyaránt kiemelkedő. A 2010 óta eltelt időszak gazdasági fejlődésének legnagyobb nyertesei a magyar munkavállalók, akik közel 70 százalékos reálbéremelkedést érhettek el. Felmerül azonban a kérdés: fenntartható-e ez a növekedési ütem, és milyenek a kilátások a jövőben?
Az elmúlt években nem sikerült kitörni abból a csapdából, hogy a gyors reálbérnövekedés közgazdasági alapjait nem teremtettük meg hasonlóan gyors termelékenységnövekedéssel - állapítja meg írásában Mellár Tamás.
Idén a leginkább jellemző béremelés 6-10% között volt a fehérgalléros specialisták körében, jövőre viszont 5-8%-os sáv várható a Grafton Recruitment toborzócég szerint. A cég Salary Guide kiadványai alapján a dolgozók kifejezetten nyitottak a váltásra, így jövőre sokan kereshetnek maguknak új munkahelyet.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. A reálbérek emelkedése 2024-ben rekordközeli lehetett, ám jövőre a bérek vásárlóerejének növekedése is lassabb lesz. Mennyivel nőhet jövőre az átlagbér, mekkora lehet az infláció, ennek tükrében pedig mennyivel nőhet a bérek vásárlóereje?
A 3. negyedévben éves összehasonlításban hét százalékkal 45 412 koronára (746 119 forint) emelkedett a bruttó átlagbér Csehországban - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal szerdán Prágában. Csehország a KKE-régió legfeljettebb országa.
A napokban aláírták a 3 éves bérmegállapodást a kormány, a vállalati, illetve a munkavállalói képviseletek. A 2025-ös évre még viszonylag alacsonyabb lesz, azt követően azonban magasabb ütemre kapcsol a minimálbér növekedési üteme. Az egyes érdekképviseletek eltérően értékelik a megegyezést. A vállalatok szerint túl gyors az iram, ugyanakkor a munkavállalók úgy vélik, éppen csak elég lesz ahhoz, hogy a régiós bérversenyben ne maradjunk le. De milyen mértékben növekedhet a mediánbér és az átlagbér Magyarországon a megegyezés tükrében?
A várható 3-4 százalékos infláció mellett dinamikus lesz a bérnövekedés, mondta Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szeptemberben is érdemben nőttek a bérek Magyarországon a KSH friss adatai szerint, bár az emelkedés mértéke kissé lassult az előző hónapokhoz képest. Az alacsony infláció miatt azonban a keresetek reálértéke kifejezetten gyorsan emelkedik. Az már biztos, hogy a bérek vásárlóerejének növekedése olyan gyors lesz idén (éves átlagban), amilyet csak néhányszor lehetett látni az elmúlt évtizedekben. Jövőre azonban már az ideinél jóval kisebb mértékben nőhetnek a bérek.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével. A munkavállalók többsége ma is azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 59 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder októberben elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Ahogy 2022 második felétől a lefelé vásárlás jelensége volt megfigyelhető a magyar boltokban, úgy 2024-ben a Lidl-nél azt tapasztalják, hogy a termékmixben a vásárlók elmozdultak a magasabb minőségű áruk irányába legyen az márkás, vagy sajátmárkás termék – mondta a Portfolio-nak Szlavikovics Zita, a magyar cég igazgatóságának elnöke.
Szeptemberben váratlanul nagyot esett a magyar kiskereskedelmi forgalom, a KSH és a kormány is egyedi hatással, az árvízzel magyarázta a rossz adatot. Mivel ellátási zavarok nem voltak az országban, a sokk inkább a keresleti oldalról jöhetett. Megnéztük, hogy más, árvízzel sújtott országban hogy alakultak a számok.
A kormány 21 pontos gazdaságpolitika akcióterve mintegy 4000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban jövőre, ebből több mint 2600 milliárd jut a családoknak, 1400 milliárd pedig a vállalkozásoknak - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Századvég vidékkonferenciáján hétfőn, Budapesten.
A magyar gazdaság teljesített a leggyengébben a harmadik negyedévben azon gazdaságok közül, akik már közzétették a GDP-növekedési statisztikájukat, az alulteljesítés nem is kicsi. Éves bázison a második legrosszabb helyen áll Magyarország. A helyzet azért különösen aggasztó, mert a magyar gazdaság akkor esett, amikor Európa legtöbb országa épp meglepően jó növekedési adatokat tudott produkálni.
Vidéken várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
