A 3. negyedévben éves összehasonlításban hét százalékkal 45 412 koronára (746 119 forint) emelkedett a bruttó átlagbér Csehországban - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal szerdán Prágában. Csehország a KKE-régió legfeljettebb országa.
Az Európai Unióban a jövedelmi egyenlőtlenségek a 2008 előtti szintre tértek vissza, a nagy pénzügyi válság okozta sokk ugyanis eltüntette az addigi felzárkózás eredményeit, azóta pedig a különbségek csak lassan csökkennek. Ez pont arra utal, hogy a krízisekre adott nemzeti és uniós politikai intézkedések hatékonyak voltak, hogy mérsékeljek a negatív hatásokat. Ugyanakkor az egyenlőtlenségek stabilizálódása komoly kihívást jelenthet az EU-nak és a tagállamoknak. Főként, hogy az emberek nagyobbnak ítélik meg a vagyoni különbségeket, mint a tényleges helyzet. Magyarországon különösen szélsőséges a helyzet – állapítja meg a jövedelmi egyenlőtlenségeket vizsgáló jelentésében az Európai Bizottság. A készítők ezért további reformokat sürgetnek a társadalmi feszültségek megszüntetésére, mivel a zöld és digitális átalakulás súlyos veszélyeket hordoz.
Az infláció, az életszínvonal esése és a fogyasztás drasztikus visszaszorulása jelentős hatással volt a kiskereskedelmi szereplők, köztük a bevásárlóközpontok működésére. Milyen trendek formálják ma a vásárlói szokásokat, és mindez milyen hatással van a retail ingatlanok jövedelmezőségére és az új bérleti szerződésekre? Többek között ezekről kérdeztük a kiskereskedelemi szegmens szereplőit a szeptember 25-i XX. Property Investment Forum konferencia erre vonatkozó panelbeszélgetésének felvezetőjeként.
Rövid írásomban a magyar középosztály európai helyzetének alakulását tekintem át a mediánjövedelem-statisztikákra támaszkodva. Az adatokból világosan kiviláglik, hogy az elmúlt két évtized összességében a lecsúszás korszaka.
Alacsonyabb szintre került a román lakossági fogyasztás az Eurostat felülvizsgálatai során, ezzel négy pozícióval hátrébb került az európai uniós fogyasztási rangsorban. A magyar életszínvonal-mutató is kisebb lett, de így is majdnem visszaelőztük Bulgáriát.
Már tíz vármegyeszékhelyen működnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megújult területi irodái, ahol a Széchenyi Kártya Program termékeivel kapcsolatos eddigi, megszokott ügyintézésén/tanácsadáson kívül új szolgáltatásokkal, például az ESG-előírásokra való felkészülés támogatásával is segítik majd a kkv-kat – mondta a VOSZ elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. Eppel János kiemelte: a tavalyi recessziós évben a Széchenyi Kártya Program hiteleinek majdnem 80%-a a vállalkozások napi működésének fenntartását, a likviditás biztosítását szolgálta. Az idei évvel kapcsolatban elmondta: ugyan csökkent az infláció, nőtt a reálkereset, valamint a kamatpálya is lefelé tart, azonban a fogyasztás még nem indult be, emiatt kivárnak a hazai kkv-k, várják a felfelé mutató tartós trendet.
Németország gazdasági nehézségei ellenére a fogyasztói hangulat az országban meglepően pozitív. Erre a paradoxonra kedden derült fény, amikor kiderült, hogy Németország volt az egyetlen nagy euróövezeti gazdaság, amelynek a második negyedévben csökkent a kibocsátása. Ezzel párhuzamosan a júliusi felmérési adatok a német fogyasztói bizalom újabb javulását mutatták, és majdnem elérték a 2022 februárjában, az ukrajnai háborús visszaesés előtt mért szintet – írja a Bloomberg, amely szerint Taylor Swift koncertjei húzhatták meg a fogyasztást.
Az elmúlt évben Magyarországon a fürdőbelépők ára jelentős, 18-20 százalékos növekedést mutatott, amit az idei évben egy kisebb mértékű, 8-10 százalékos drágulás követett. Albel Andor, a Dél-Alföld Termálklaszter elnöke a Népszavának elmondta, hogy egyes esetekben az áremelkedés elérte a 18 százalékot is.
Országos szinten júniusban stagnált az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődés a lakáspiacon havi és éves összevetésben is - közölte az ingatlan.com hétfőn az MTI-vel.
Soha nem volt ekkora kontraszt a legkevesebb és a legtöbb pénzből ingatlant vásárlók között, mint most, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője a cég ingatlanvásárlási szokásokról készült elemzését. Az év első négy hónapjában átlagosan 47,5 millió forintért vásároltak lakóingatlant a cég közreműködésével az ügyfelek.
A román kormánykoalíció 12,1%-kal, 3700 lejre emeli a havi bruttó minimálbért, ami több mint 1,8 millió munkavállalót érint. Emellett a bér 300 lejig terjedő adómentességét is kiterjesztik.
A legfontosabb fejlettségi mutató, a vásárlóerőparitáson (PPP) mért egy főre eső GDP szerint Románia leelőzte Magyarországot. A PPP-n mért mutatókat ugyanakkor nem lehet tűpontosnak tekinteni, ezért nem az előzés ténye az érdekes. Akárhol is áll Románia a fejlettségben, az megkérdőjelezhetetlen, hogy az elmúlt harminc évben jelentős fejlődésen mentek keresztül, és mára nagyjából elérték a régió többi országának fejlettségi szintjét. A régióban is jelentős gazdasági növekedést a kiugró fogyasztás mellett a beruházások is támogatták, a gazdaság szerkezete látványosan átalakult az elmúlt években. És bár a magas növekedés súlyos egyensúlytalanságok árán történt, a közgazdászok a múltbeli fejlődési tapasztalatokból kiindulva nagyon rózsaszínnek látják a jövőt: szerintük az ország a közeljövőben is folytatja majd a gyors felzárkózást, belátható időn belül elérve az átlagos EU-s fejlettséget.
Szlovákia a 2000-es évek növekedési szupersztárja volt Európában, fejlettségben sikerült megelőznie Magyarországot is. A sikersztorit csúfos kudarc követte: az éllovasból 2010-es évek második felére sereghajtó lett, a legfontosabb fejlettségi mutató szerint Szlovákia leszakadóban van az EU-átlaghoz és még a régiónkhoz képest is, mi is ekkor előztük vissza őket. Mindebből arra következtethetnénk, hogy az ország kilátásai rosszak, a valóságban viszont fogalmunk sincs arról, hogy Szlovákia mennyire fejlett: a statisztikai hivatal által közölt adatok ugyanis egész biztosan nem fedik a valóságot. A többi mutató nem támasztja alá a leszakadást, de ez csak sovány vigasz a szlovákok számára, mivel gazdasági fejlődésük megtorpanása minden szemszögből nézve látványos – és a jövő sem túl fényes.
Magyarország több kihívással küzd az oktatás, a szociális védelem és a munkaerőpiac területén. Sokakat fenyeget a társadalmi perifériára szorulás veszélye, a gyereket nevelőket túl kevéssé támogatja az állam, és a munkavállalók nagy részének digitális készségei még mindig hiányoznak – derül ki az Európai Bizottság friss szociális konvergenciáról szóló országelemzéséből. A jelentés kiemeli, hogy bár a kormány tett néhány lépést e kihívások kezelésére, úgy látják, további szakpolitikai intézkedésekre van szükség, hogy javuljon az emberek életminősége, csökkenjen a társadalmi kirekesztettséggel fenyegetettek száma, valamint kevesebben éljenek a szegénységi küszöbön.
Az egész világ számára nyilvánvaló, hogy Peking egyre hangsúlyosabban tekint a kínai haderő fejlesztésére, ezért évről évre nagyobb összeget fordítanak a fegyverkezésre. Egy amerikai elemzőház, az American Enterprise Institute tanulmánya szerint viszont minden eddigi szám téves.
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll - többek között erről beszélt Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója és partnere a Mastercarddal közösen készített Digitális Kereskedelmi Körkép bemutatóján.
Nem volt semmiféle előjele a mostani kitörésnek.
Egyre közelebb a 100 000 dollárhoz a BTC árfolyama.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
