Von der Leyen kijelentette, hogy a világpolitikai helyzet jelentősen megváltozott az elmúlt években, és Európának ennek megfelelően kell alakítania külpolitikáját. Rámutatott, hogy a globális együttműködés és hiperglobalizáció korszakának vége, és egy egyre versengőbb, tranzakció-alapú geopolitikai korszakba léptünk.
Az Európai Uniónak ebben a világban is meg kell találnia a helyét, és saját érdekeit kell előtérbe helyeznie
– fogalmazott.
Az elnök szerint a világ számos új kihívással néz szembe, legyen szó klímaváltozásról, mesterséges intelligenciáról, migrációról vagy azokról a félelmekről, amelyek a társadalmak egy részét a gazdasági és politikai bizonytalanságok miatt eltölthetik. Ezek a kihívások egyaránt befolyásolják a világpolitikai döntéshozatalt és az országok közötti viszonyokat.
Von der Leyen kiemelte, hogy
az EU külpolitikájának célja nem pusztán önmagáért való diplomácia, hanem az európai emberek biztonságának és jólétének biztosítása.
Szerinte az Európai Uniónak nem nosztalgiából vagy érzelmek alapján kell döntenie, hanem racionális számításokra építve kell alakítania politikáját. A külpolitikai stratégia középpontjában továbbra is azok az alapelvek állnak, amelyek az európai értékeket meghatározzák: a nemzetek szuverenitása, a határok erőszakos megváltoztatásának elutasítása és a nemzetközi jog tisztelete.
Az elnök úgy vélte, hogy Európának pragmatikusnak kell lennie, és szükség esetén együtt kell működnie olyan országokkal is, amelyek nem feltétlenül osztják az EU minden értékét, de közös érdekeket képviselnek. Kiemelte, hogy a diplomácia legfontosabb szabálya az, hogy a célokra kell összpontosítani, és ahol lehetőség van kölcsönös előnyök elérésére, ott az együttműködésre kell törekedni.
Von der Leyen beszédében kitért a gazdasági verseny fokozódására is. Rámutatott, hogy
jelenleg egyfajta „fegyverkezési verseny” zajlik nemcsak a hagyományos katonai területeken, hanem a technológiai és gazdasági szférákban is.
A csúcstechnológiák, a mesterséges intelligencia, a nyersanyagok és az innováció terén Európának biztosítania kell saját versenyképességét. Az Európai Tanács hétfői ülésén a védelmi beruházások növelése és az európai gazdasági reziliencia megerősítése kiemelt téma volt.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Európának meg kell védenie gazdasági és nemzetbiztonsági érdekeit, de ezt kiegyensúlyozott módon kell megtennie.
Nem szabad belemenni egy „verseny a legolcsóbb szintig” jellegű globális gazdasági háborúba, hanem inkább az innovációra, a termelésre és a stratégiai beruházásokra kell összpontosítani.
Von der Leyen beszédében külön kiemelte az Egyesült Államokkal fennálló gazdasági és politikai kapcsolatokat. Szerinte az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés az elmúlt évszázadban Európa békéjének és jólétének alapját képezte, és ez a kapcsolat a jövőben is kulcsfontosságú marad. Ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos kérdésekben
az EU-nak meg kell védenie saját érdekeit, és kemény tárgyalásokra is szükség lehet.
Az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte az új globális partnerségek fontosságát is. Az EU az elmúlt hónapokban új megállapodásokat kötött Latin-Amerikában, Mexikóval és Svájccal, valamint újraindította a tárgyalásokat Malajziával. Von der Leyen szerint az európai kereskedelempolitikának az a célja, hogy előnyöket biztosítson az uniós állampolgároknak, és segítse az európai gazdaság növekedését.
A beszéd egyik legfontosabb része az Ukrajnával való szolidaritás megerősítése volt.
Von der Leyen emlékeztetett arra, hogy Oroszország immár negyedik éve folytatja teljes körű háborúját Ukrajna ellen, és Putyin célja továbbra is Ukrajna teljes kapitulációja. Az elnök figyelmeztetett, hogy ha Oroszország sikerrel jár, akkor más országokat is célba vehet, ahogyan ezt korábban már megtette 2008-ban és 2014-ben.
Az EU eddig 134 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, és a tagállamok egyértelműen elkötelezték magukat amellett, hogy továbbra is biztosítják az ország pénzügyi és katonai támogatását. Az elnök szerint Ukrajna számára a béke csak erőből érhető el, és ennek érdekében gyorsítani kell a fegyverszállításokat és az uniós támogatások folyósítását.
Emellett von der Leyen hangsúlyozta, hogy Oroszországra továbbra is maximális nyomást kell gyakorolni. Az EU már 16 szankciós csomagot vezetett be, és folytatni kell az orosz fosszilis energiahordozók kivonását az uniós piacról. Az elnök szerint különösen fontos, hogy a tagállamok fenntartsák a befagyasztott orosz vagyonokat, és kreatív megoldásokat találjanak ezeknek az eszközöknek az ukrán ellenállás támogatására való felhasználására.
Von der Leyen egyértelművé tette, hogy 2025-nek az európai bővítés éve kell lennie.
Azoknak az országoknak, amelyek a csatlakozási folyamatban haladnak előre, lehetőséget kell kapniuk az unióhoz való csatlakozásra, mert ez nemcsak az ő érdekük, hanem Európa hosszú távú stabilitásának és biztonságának is kulcseleme.
Beszéde végén az Európai Bizottság elnöke arra ösztönözte a jelenlévő diplomatákat és a fiatal európai külügyi szakembereket, hogy ne fatalista módon szemléljék a világot. Úgy vélte, Európa sokkal erősebb, mint azt sokan gondolják, és ha egységes marad, képes lehet meghatározni a saját jövőjét. A beszéd zárásaként hangsúlyozta: „Európa készen áll arra, hogy meghatározó szerepet játsszon a világban.”
(Forrás: Ursula von der Leyen beszéde, Brüsszel, 2025. február)
Címlapkép forrása: EU
