A cikk a 2021-es BÉT50 kiadványban jelent meg. A kiadvány médiatámogatója a Portfolio.
Szerencsés véletlenek alapozták meg a Foxpost alapító csapatának kapcsolatát, amelyben minden szereplő valamilyen módon a csomagszállítás, a logisztika terén szerzett tapasztalatokat, mielőtt cégalapításba fogtak volna. „Az igazi kezdetek 1996-ra nyúlnak vissza, akkor találkoztam Domok Róberttel, aki később alapítója lett a Foxpostnak. Diákok voltunk, internet sem nagyon létezett még. Robi 2000-ben kiköltözött Észtországba. Ott aztán elvégzett egy MBA kurzust és sikeres vállalkozó lett. Meg is tanult egy fontos alapelvet, amit aztán sokáig mondogatott: egy nagy cég létrehozásához nem kell pénz, a tőke a legkevésbé fontos.
Három dolog szükséges: legyen egy jó ötlet, egy jó menedzsment és egy jó üzleti terv. Annyi szabad cash van a világban, ami keresi a befektetést, hogy egy jó ötlethez lehet találni tőkét
– mondta el Bengyel Ádám, a Foxpost Zrt. alapító tagja és vezérigazgatója.
Ez a gondolat számos alkalommal előkerült, és úgy tűnik, hogy a Foxpost születésénél is ez volt a vezérlőelv. Csaknem tíz év telt el, amikor Domok Róbert Észtországba invitálta Bengyel Ádámot, hogy megmutassa neki azt az üzleti modellt, amely később mintául szolgált. „Észtországban csomagautomatákból adják-veszik az emberek a csomagokat, és itt ez annyira megy, hogy nincs házhoz szállítás, hiszen mindenki ezt használja.” Kapóra jött, hogy a Foxpost későbbi, harmadik társalapítója, Lányfalvi Péter éppen ennél az automata-gyártó cégnél dolgozott, mint külsős tanácsadó: azt kutatta, hogyan lehetne a terméket, ami Észtországban nagyon jól működött, nemzetközi, elsősorban skandináv piacokra bevinni, meghonosítani egy hasonló üzleti modellben, mint ahogy a Foxpost később elindult Magyarországon.
Ennek lényege, hogy a külföldi partner megkapja a licenszet, és neki, a helyi vállalkozónak kell megszereznie a befektetőket.
Ez végül Skandináviában nem sikerült, de Lányfalvi Péter a munkája során végül megismerte a licenszhez kapcsolódó részletes működést.
Péter és Róbert Észtországban találkoztak, Bengyel Ádám pedig ezen idő alatt Belgiumban, a DHL-nek dolgozott, így a csomagszállításban érdekelt három alapító végül a balti országban ült egy asztalhoz. „Megnéztük az észt rendszert, amelyet nagyon jó ötletnek, versenyképes megoldásnak találtunk.
Tudtuk, hogy a logisztikai láncban a legdrágább az első és az utolsó láncszem, a kiszállítás, amikor egyesével kell elvinni a dolgokat. Erre adott megoldást a csomagautomata.
Az eredeti tervek szerint fél év alatt szerezték volna meg a szükséges tőkét, 5 millió eurót, de ebből végül két év lett. A pénzügyi hátteret végül a Wallis és a Futureal-csoport biztosította, de az odavezető út nem volt könnyű. „Akkortájt, a 2010-es évek elején, nem volt kockázati tőkés know-how struktúra Magyarországon. Az a néhány befektető, aki kockázatitőke-befektetőnek minősíthető, még nem tudott startup-kultúrát teremteni, a JEREMIE alapok voltak azok, amelyek nagy számban nagy tőkét tettek a piacra, ezáltal rákényszerítették a szereplőket arra, hogy próbálkozzanak. A kockázati tőkét mindenki tanulta, mi is. A Wallis alapvetően nem kockázatitőke-cég, nem startupokba fektet” - tette hozzá Mező Gyula, a Wallis Asset Management Zrt. pénzügyi igazgatója.
A céget ugyan 2014-ben alapították, a szükséges tőke megszerzésének bonyodalmai miatt az érdemi tevékenység 51 automatával csak 2015 áprilisában kezdődhetett meg. Ez az időszak sem múlt el azonban eredménytelenül. „Az volt a nagy előnyünk, hogy 2013 eleje óta tárgyaltunk a helyszínekkel, ezáltal több konkurenciánkat már nem engedték oda.
Nem tudtak odakerülni a jó helyekre, a minőségi lokációkat, így a forgalmas, beltéri helyeket mi már lekötöttük
– idézte fel Bengyel Ádám. Részben ennek köszönhető, hogy a Foxpost 2016-ban megvásárolta egyik versenytársát, a Weboxot. A Foxpost versenyelőnyének másik forrása, hogy webshopokkal is együttműködnek, hozzásegítve őket termékeik olcsó és gyors kézbesítéséhez.
Nehézséget jelentett az első időkben, hogy lényegében senkinek nem volt fogalma arról, hogy tulajdonképpen mekkora piacra kell tervezni, hiszen a csomagautomatás megoldás éppen kialakulóban, feljövőben volt.
A Foxpostnak mégis sikerült 5 százalékos pontossággal eltalálni a majdani csomagszámot. Jelenleg nagyjából 40 milliárd forintot tesz ki a hazai csomagautomatás piac, amely ráadásul jelentős növekedést élhet meg a jövőben – a Foxpost prognózisa szerint öt éven belül a szállított csomagok száma duplázódni fog.
Mára a hazai piac és benne a Foxpost több szempontból is figyelemre méltó: a magyarországi csomagautomata-használat Európában is magas, de más országokban – néhány kivétellel – nincsenek ennyire fejlett hálózatok. Az a technológiai tudás, amely a Foxpost rendszerében mára kialakult, a világon egyedülálló.
A Foxpost adatai szerint szolgáltatásait már több mint másfél millió egyedi ügyfél használta; jelenleg mintegy 360 ezer regisztrált ügyfelük van, és indulásuk óta 12 ezer céggel kerültek kapcsolatba.
A tipikus Foxpost-használó ma 30 és 60 év közötti. Érdekesség, hogy a rendszer sikerrel tudja megszólítani a különböző korosztályokat: a Foxpostnak ugyanannyi 65 feletti használója van, mint 24 alatti, és több mint 10 százalék a 75 évnél idősebb. A fiatalok aránya ugyanakkor várhatóan dinamikusan nőni fog: számukra fontos a kényelem és gyorsaság, az ár, az, hogy ne kelljen sorban állni, és minden egyszerűen történjen. Ráadásul a csomagautomatás kézbesítés karbonlábnyoma lényegesen alacsonyabb, mint a házhoz szállításé – márpedig ez is kiemelt szempont a 30 év alatti felhasználók számára. A Foxpost három év múlva ezer feletti csomagautomata-hálózattal tervez, és piacvezető kíván lenni Magyarországon azzal a vízióval, hogy az embereknek a csomagautomata lesz az elsődleges preferenciájuk, megelőzve a házhoz szállítást.
Címlapkép: BÉT50
