Közép- és Kelet-Európa gazdasági szerepe folyamatosan növekszik, és a német vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a térségre mint befektetési és termelési célpontra. A „German CEE-Business Outlook 2025” jelentés szerint a megkérdezett német cégek 55%-a számít arra, hogy 2030-ra a régió gazdasági jelentősége tovább nő, és több mint 50%-uk tervezi, hogy ezen időszak alatt befektet a térségben.
A tanulmány alapján az üzleti kilátások pozitívak, azonban a cégeknek politikai kockázatokkal, korrupcióval és bürokratikus akadályokkal is szembe kell nézniük.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a német vállalatok egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak a termelés áthelyezésére Közép- és Kelet-Európába. A megkérdezett cégek 22%-a fontolgatja, hogy egyes gyártási tevékenységeiket áthelyezi Németországból a régióba, míg 19% ezt már a következő évben megvalósítaná. Ez a tendencia részben a költséghatékonysági szempontoknak, részben pedig a szállítási láncok stabilizálásának tudható be.
A beruházási hajlandóság is jelentős: 42% a következő egy évben, míg 56% az elkövetkező öt év során tervez befektetéseket Közép- és Kelet-Európában.
Ezek a beruházások főként új termelőkapacitások kiépítésére és meglévő gyárak bővítésére irányulnak, de a szolgáltatási szektor is vonzó marad.
A legvonzóbb célországok: Lengyelország, Románia és Ukrajna
A német vállalatok számára a legfontosabb befektetési célországok között Lengyelország áll az első helyen: a cégek 51%-a tervez beruházásokat az országban. Ez nem meglepő, hiszen Lengyelország a régió legnagyobb gazdasága, amely erős belföldi kereslettel, fejlett iparral és kedvező üzleti környezettel rendelkezik. A német-lengyel gazdasági kapcsolatok különösen szorosak, Lengyelország ma már Németország negyedik legfontosabb exportpiaca – derül ki a jelentésből.
Románia a második helyen áll, 43%-os beruházási aránnyal, míg Ukrajna 41%-kal a harmadik helyen szerepel. Az ukrán piac iránti növekvő érdeklődés különösen figyelemre méltó, hiszen a háborús helyzet ellenére a német vállalatok komoly lehetőségeket látnak az országban. Az IT-szektor, az outsourcing és az energiaipar területén különösen nagy a potenciál. Egyes vállalatok azt is megfogalmazták, hogy egy esetleges békekötés esetén tovább növelnék befektetéseiket Ukrajnában.
Bár nem fértek fel a dobogóra, Magyarország és Csehország is a népszerű célországok közé tartozik. A magyar befektetési tervek öt éve még vezették a listát.
A cseh piac különösen dinamikusan fejlődik, és 2025 és 2030 között az ottani német beruházási kedv 8 százalékponttal nőhet.
A jelentés szerint három fő tényező miatt vonzó Közép- és Kelet-Európa a német cégek számára:
- A megkérdezett vállalatok 40%-a szerint a régió belső fogyasztása jelentős növekedést mutat, ami kedvez a helyi termelésnek és értékesítésnek.
- A német vállalatok 37% úgy véli, hogy a térségben könnyebben elérhetők a megfelelő szakképzett dolgozók, mint más befektetési célpontokban.
- A vállalatok 33%-a tartja a viszonylag alacsony bérköltségeket versenyelőnynek, különösen Németországgal összehasonlítva.
Bár a térség vonzereje egyértelmű, a német vállalatok számára számos kihívás is felmerül. A legjelentősebb a politikai instabilitás és a biztonsági kockázatok, amelyeket a vállalatok 67%-a nevezett meg a legfőbb problémaként. Ez elsősorban az ukrajnai háború, a geopolitikai feszültségek és az Európai Unió keleti határainak bizonytalansága miatt van így.
A második legnagyobb probléma a korrupció, amelyet a vállalatok 38%-a tart aggasztónak.
A német cégek úgy látják, hogy több kelet-európai országban az üzleti környezet átláthatósága még mindig fejlesztésre szorul, és a külföldi befektetők számára ez kihívást jelenthet.
A harmadik legfontosabb akadály a bonyolult bürokrácia, amelyet a cégek 31%-a tekint jelentős üzleti korlátnak. Az engedélyeztetési folyamatok hosszadalmasak lehetnek, különösen a régió kevésbé fejlett részein.
A KPMG és az Ost-Ausschusses der Deutschen Wirtschaft jelentésének konklúziója, hogy a német vállalatok számára Közép- és Kelet-Európa nem csupán egy vonzó piac, hanem egyre inkább a termelés és beszállítói láncok átszervezésének egyik fő célpontja. A koronavírus-járvány és a globális geopolitikai bizonytalanságok következtében egyre több vállalat keresi a lehetőségeket a beszállítói láncok diverzifikálására és az ellátás biztonságának növelésére. Ebben a folyamatban a „nearshoring” stratégia egyre nagyobb szerepet kap, amelynek lényege, hogy a termelést a távoli, ázsiai piacokról Európához közelebb eső régiókba helyezik át.
Ahogy Andreas Glunz (KPMG) megfogalmazta, a térség szerepe tovább erősödhet: "A német vállalatok számára Közép- és Kelet-Európa kulcsszerepet játszhat a beszállítói hálózatok hatékonyabbá tételében és a versenyképesség fenntartásában. A geopolitikai bizonytalanságok miatt ez a trend a jövőben még tovább gyorsulhat."
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
