2024-ben összességében csökkent a lakásépítési volumen Magyarországon, Budapesten ugyanakkor már rekordszámú lakás értékesítése kezdődött meg az utolsó negyedévben.
A szakértők rámutattak: a kínálat várhatóan idén sem lesz képes lépést tartani a növekvő keresleti igénnyel, így az árak jelentős emelkedésére lehet majd számítani.
A tavalyi átlagot is meghaladó, akár 14-17 százalékos áremelkedés várható 2025-ben. A drágulás egyaránt érintheti Budapestet és a vidéket, utóbbi tekintetében különösen a jó munkaerőpiaci adottságokkal rendelkező helyszínek lehetnek előnyben.
2025-ben az elérhető támogatások, az újlakásvásárlást ösztönző programok és a felszabaduló lakossági megtakarítások révén várhatóan élénkülni fog a lakáspiaci kereslet. Az első negyedévben a lakáshitelezés bővülésére lehet számítani, ezt a tendenciát támogatja az is, hogy január 1-től enyhültek a zöld ingatlant vásárlók hitelfelvételi körülményei: a szükséges önerő 10 százalékra csökkent, illetve a 600 ezer forint alatti jövedelmeknél a törlesztőrészlet aránya 60 százalékra nőtt.
A lakáspiaci kereslet szempontjából kedvező tényező, hogy a tavalyi 4,7-4,9 százalékos bővülést követően idén ismét tovább emelkedhet a lakossági reáljövedelem. A várható növekedés a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint 3,7-4,4 százalék között lesz.
Tovább élénkítheti a keresletet a 2025-ben várható nagy tőkebeáramlás is,
amelynek egyik forrása az idén lejáró állampapírokban tartott lakossági megtakarítások lehetnek, ha a befektetők megújítás helyett ingatlanbefektetésekbe csoportosítják át a felszabaduló összegeket.
Másrészt ide sorolható még az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásának lehetősége is, amely szintén kedvezően alakíthatja a keresletet.
„Összességében az idei évben a lakáspiaci kereslet jelentős élénkülése várható, a tranzakciószámok várhatóan magasabbak lesznek, mint 2024-ben, akár a 2021 előtti vagy a koronavírus-világjárvány előtt mért adatokat is megközelíthetik” – mondta Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója az MBH Index lakáspiaci prognózisával kapcsolatban.
2024-ben csökkent a lakásépítési volumen Magyarországon, az első 9 hónap adatai szerint 2023 azonos időszakához képest 19 százalékkal kevesebb lakást adtak át, a felépült lakások száma nem érte el a kilencezret. Emellett a tervezett beruházások számában sem látszott élénkülés. A kiadott építési engedélyek száma az év első három negyedévében nem érte el a 15 ezret, ami 2,3 százalékos csökkenést jelentett a 2023 első három negyedévében mért, egyébként is alacsony számhoz képest.
Az eddig bejelentett és értékesítés alatt álló projektek adatai alapján idén valamivel több mint 6500 társasházi lakás készülhet el a fővárosban. 2026-ra eddig kevesebb mint 5200, míg a 2027-2028-as időszakra további 2300 lakás várható átadását jelentették be.
A lakásárak 2024 első negyedévében több mint 6,5 százalékkal emelkedtek 2023 utolsó negyedévéhez képest, míg a második negyedévet 2 százalékos növekedés jellemezte az előzetes adatok alapján. Összességében tehát 12 százalékos volt a lakáspiaci drágulás 2023 második és 2024 második negyedéve között, míg az árak reálértéke 7,9 százalékos emelkedést mutatott.
AZ MBH szakértőI úgy vélik, hogy 2025-ben az országos lakásárak várhatóan 14-17 százalékkal haladják majd meg a 2024-es átlagot.
Az áremelkedés Budapesten és vidéken egyaránt érezhető lesz, utóbbi esetben különösen a kedvező munkaerőpiaccal rendelkező települések lehetnek majd előnyben.
Címlapkép forrása: Mester Nándor
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
