Világszerte egyre több állam kötelezi az egyes erősen szennyező ágazatokban tevékenykedő vállalatokat arra, hogy a kötelező kvótakereskedelmi rendszer révén csökkentsék kibocsátásukat.
Ezek közül a legnagyobb az EU ETS nevű európai cap-and-trade rendszer.
A kötelezetteknek az éves kibocsátási szintjüknek megfelelő kvótamennyiséget kell vásárolniuk, miközben az EU-szintű kvótamennyiség felső határa folyamatosan csökken. Ez megemeli az árakat, amelynek elméletileg ösztönöznie kell a kibocsátás csökkentését a résztvevő ágazatokban. Bár az ETS az EU éghajlat-politikájának zászlóshajója, a blokk teljes kibocsátásának így is csak kevesebb mint felét fedi le.
Önkéntes alapon is működik
Napjainkban ráadásul egyre több, a kötelező kvótakereskedelemben kötelezettséggel nem rendelkező vállalat lép hasonló útra. Ezek a cégek önkéntes alapon mérik kibocsátásukat, ambiciózus csökkentési célokat tűznek ki, különféle fenntarthatósági projekteket hajtanak végre, és végül a fennmaradó kibocsátást a világ más részein kibocsátáscsökkentés támogatásával ellensúlyozzák.
Bár ezek a cégek még nem kötelesek ezt megtenni, felismerték, hogy be kell állniuk a sorba, ha lépést akarnak tartani a versennyel
– mondta el lapunknak Marc Falguera, a Vertis vezérigazgatója. Az uniós megfelelési és önkéntes karbonpiacon nagy tapasztalattal mozgó cégcsoport vezetője hozzátette: a mezőgazdaság jelenleg nagyon nagy társadalmi nyomás alatt áll környezetvédelmi szempontból, és az agráriumban elterjedt technológiák fenntarthatóságát rendszeresen megkérdőjelezik.
A mezőgazdaság ugyan nincs a kvótakereskedelemre kötelezett ágazatok sorában és egyelőre még nem jellemző, hogy önkéntes alapon részt venne ilyesmiben, de határozottan nő az érdeklődés.
A globális üvegház-gázkibocsátás mintegy 25 százaléka mezőgazdasági tevékenységekből származik, és ez az arány egyre bővül.
A legtöbb mezőgazdasági kibocsátás metán (CH4) és dinitrogén-oxid (N2O) formájában érkezik, amelyeknek még nagyobb a globális felmelegedést erősítő potenciálja, mint a szén-dioxidnak (CO2). Fontos tényező, hogy a gazdálkodók egyre növekvő nyomással szembesülnek ügyfeleik részéről - amelyek között sok olyan óriási globális élelmiszer-feldolgozó konszern is akad, mint például a Nestlé.
Ezek a felvásárlók nagyon komoly elvárásokat fogalmaznak meg a termelőkkel szemben, hogy fenntarthatóbb módszereket alkalmazzanak.
A cél, hogy a végén a teljes termékpálya, így a megrendelő élelmiszerpari cég is fenntarthatóbb legyen. A gazdálkodók előtt számos lehetőség áll arra, hogy fenntarthatóbban gazdálkodjanak, és az önkéntes szén-dioxid-piacon való részvétel nagy lépést jelenthet ebben a folyamatban – vélik a Vertis-nél.
Több módszer is adódik
A helyzet javítására számos megoldás áll rendelkezésre. Az egyik, jelenleg erőteljesen terjedő módszer a mezőgazdasági kibocsátáscsökkentésre az úgynevezett „carbon faming”, amelynek legfőbb célja a talajban tárolt szén-dioxid (CO2) mennyiségének növelése és ezáltal a légkörben való jelenlétének csökkentése. Ennek során a gazdálkodók arra törekednek, hogy a vetésforgótól, a takarónövényektől és a kímélő talajműveléstől a precíziós nitrogénkijuttatásig különböző mezőgazdasági módszerek segítségével hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Tavaly az Európai Bizottság egy szakmai kézikönyvet is kiadott a kisebb karbonlábnyomú gazdálkodás kialakításáról, amelynek célja, hogy segítse a magánszereplőket és az állami hatóságokat a kisebb széndioxid-kibocsátást eredményező lépések megtételében.
Dokumentálható csökkenés
A gazdálkodók részt vehetnek ebben a folyamatban a kibocsátás csökkentésével, a Vertis pedig kész tanácsadással segíteni mindazoknak, akiknek a kisebb karbonlábnyom akár környezetvédelmi, akár piaci megfontolások miatt fontos célt jelent. A Budapesten is jelen lévő cég szolgáltatása a Strive, amelynek keretében tanácsadással segít az egyes ipari, és most már a mezőgazdasági szereplőknek is abban, hogy hatékonyan csökkentsék a kibocsátásukat, amelyet dokumentálni és később igazolni is tudnak.
A gazdálkodás mindennapjaiban nagyon sok lehetőség adódik arra, hogy fenntarthatóbb gyakorlatot alakítsanak ki a termelők.
Ennek érdekében csökkenthetik a műtrágya- illetve az üzemanyag-felhasználást, megváltoztathatják a takarmányozást vagy törekedhetnek a bioüzemanyag-alapanyag előállítására. Számos megoldás segítheti a széndioxid-megkötést is. A talajművelési gyakorlatok módosítása, a terület füvessé alakítása, az erdősítés mind olyan biológiai megoldások, amelyek mérséklik az üvegházgázok kibocsátását.
Együtt dolgozunk a mezőgazdasági ágazat globális vállalataival, hogy segítsünk az alacsony széndioxid-kibocsátású módszerek kialakításában és a zéró kibocsátáshoz szükséges új lépések megtételében.
A támogatás a folyamat teljes spektrumát lefedi a kibocsátáscsökkentési megvalósíthatósági tanulmányoktól a szén-dioxid-projekt regisztrációs jogán át a szén-dioxid-kvóták piaci értékesítéséig” – mondta el Marc Falguera.
Hozzátette: az önkéntes széndioxid-piacra való belépés nem könnyű, de logikus lépés a termelőknek illetve a gazdálkodó szervezeteknek – véli.
Üzleti elvárás lehet a fenntarthatóság
A vezérigazgató szerint ugyanis az előnyök akkor is nyilvánvalóak, ha a mezőgazdaság még nem kötelezett a rendszerben való részvételre. Az elmúlt néhány évben olyan cégek, mint a General Mills, a Danone, a Cargill, a McDonalds, a Target és a Land O’Lakes bejelentették, hogy összességében több millió hektárnyi mezőgazdasági területen szeretnék előmozdítani a regeneratív mezőgazdaságot. Ezzel párhuzamosan virágzik a szén-dioxid-kibocsátás kompenzációi iránti kereslet, amelyet olyan kezdeményezések is ösztönöznek, mint például az ENSZ High Level Climate Champions’ Race to Zero kampánya. Mindezeken túl kiemelkedően sok vállalat, köztük olyan komoly cégek is, mint az Apple, a Microsoft, a BP, a Google, a Facebook és számos más nagyvállalat, a közelmúltban jelentette be tervét, hogy szén-dioxid-semlegessé válna a kibocsátás csökkentésével és vásárlási ellentételezésekkel.
Az erősödő trend révén a karbonlábnyomát hatékonyan és igazolt módon csökkentő cég könnyebben talál együttműködő partnereket vagy számára hitelt nyújtó finanszírozókat a komolyabb piacokon.
A zöldítés tehát világos pénzügyi és üzleti előnyt jelent. A nagyvállalatok kibocsátáscsökkentési programokat indítanak, és szén-dioxid-kibocsátási egységeket vásárolnak, mert ez csökkenti finanszírozási költségeiket. Ez a fenntartható folyamatok és termékek fejlesztésének kulcsa. Ha egy vállalat hozzáfér az alacsony finanszírozási költségekhez, akkor megerősödhet. A bankoknak és intézményeknek szigorúbb követelményei vannak a fenntarthatóság és a zöld befektetések tekintetében, amely szintén üzleti tényezővé teszi a karbonlábnyom csökkentését.
A cikk megjelenését a Vertis Zrt. támogatta.
Fotó: Getty Images
