A mezőgazdaság a klímaváltozás által leginkább érintett ágazatok közé tartozik, ami drámai kérdéseket vet fel az élelmiszerellátás biztonságával, az agráriumban dolgozók megélhetésével, illetve tágabban a vidéki közösségek anyagi-kulturális viszonyainak fenntarthatóságával kapcsolatban. A klimatikus viszonyok változása miatt több kockázati tényező is felmerül: a termés mennyisége és minősége évről-évre mind kiszámíthatatlanabbá válik, rontva az ágazat jövedelmezőségét és csökkentve a munkaerő-keresletét. Annak vizsgálata, hogy a klímaváltozás miként hat a leginkább érintett – mező- és erdőgazdasági, illetve építőipari – munkavállalói csoportokra, csupán a 2010-es évektől került fókuszba. A témával kapcsolatos érdeklődés fokozódása azzal is összefüggésben lehet, hogy a pusztító hőhullámok egy elméleti jövőbeli lehetőségből fokozatosan hétköznapi valósággá váltak.
Az éghajváltozással kapcsolatos szélsőséges eseményeket érthetően rendkívüli médiafigyelem kíséri, legyen szó extrém hőhullámokról, évszázados rekordokat megdöntő árvizekről, katasztrofális erdő- és bozóttüzekről. Ugyanakkor kevesebbet beszélünk és olvasunk a klímaváltozással kapcsolatos tengerszintemelkedésről. Talán azért van ez így, mert ez a jelenség egy kevésbé látványos hosszabb távú folyamat, amely jelenleg még nem jár együtt komoly emberi áldozatokkal és súlyos gazdasági károkkal.
A világ tőzeglápjai kritikus szerepet játszanak a globális szénkörforgásban és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mégis veszélyesen alulvédettek - derül ki egy új tanulmányból. A kutatás rávilágít arra, hogy bár a tőzeglápok a Föld felszínének mindössze 3%-át borítják, több szenet tárolnak, mint az összes erdő együttvéve. Ennek ellenére védelmük messze elmarad más értékes ökoszisztémákétól - számolt be a The Guardian.
Az ausztrál kormány azt javasolta, hogy a következő évtizedekben a tengerszint emelkedése miatt több száz kókusz-szigeteki lakost telepítsenek át, a terv felháborodást váltott ki a lakosok körében.
Szlovénia csaknem 27 millió euró értékű, hét éves időszakra szóló projektet indít az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére - közölte a szlovén környezetvédelmi minisztérium.
A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.
A világ legnagyobb jéghegye, az A23a veszélyeztetheti a Dél-Georgia szigetén élő állatvilágot, miközben észak felé sodródik az Antarktiszról. A hatalmas jégtömb jelenleg 280 kilométerre van a brit fennhatóság alá tartozó szigettől, ahol földet érve darabokra törhet. A szakértők aggódva figyelik a fejleményeket, mivel a múltban hasonló események súlyos károkat okoztak a helyi ökoszisztémában - számolt be a BBC.
Az ausztráliai Nagy-korallzátony súlyos károkat szenvedett az elmúlt időszakban a rekordmagas óceáni hőmérséklet miatt. Egy új tanulmány egyenesen "katasztrofálisnak" nevezte a zátony déli részén végbemenő folyamatokat , miután a vizsgált területen található korallok jelentős része kifehéredett és azok fele teljesen el is pusztult. A kutatók azonnali intézkedéseket sürgetnek a korallzátonyok megmentésére, amelyekre nem csak a tengeri ökoszisztémák megőrzése, hanem az élelmezésbiztonság és a partvidékek védelmének érdekében is kulcsfontosságúak - írta meg a CNN.
Az Európai Bizottság és Mexikó pénteken lezárta a tárgyalásokat a 25 évvel ezelőtt hatályba lépett közös kereskedelmi megállapodás felülvizsgálatáról.
Másfél milliárd dollár támogatást kér az Egészségügyi Világszervezet (WHO ) az egészségügyi válsághelyzetekkel szembeni idei fellépésre - derül ki a WHO csütörtökön Genfben ismertetett, év elején szokásos nemzetközi felhívásából.
Miközben Donald Trump 2025. január 20-án második elnöki ciklusára készül, a globális gazdasági környezet jelentős átalakulások előtt áll. Miután a republikánusok megszerezték az ellenőrzést a képviselőház és a szenátus felett, Trump politikája át fogja alakítani az Egyesült Államok gazdasági stratégiáit, hatással lesz a globális kereskedelemre, a védelemre és az éghajlat-politikára. Nem a vámok kivetésétől tartanak leginkább a közgazdászok, hanem a vállalatokra vonatkozó szabályozások lazításától, ami elhozhatja a haveri kapitalizmust az Egyesült Államokban, ami egyértelműen az amerikai versenyképesség romlását hozhatja magával. Sorra vettük a legvalószínűbb, első hetekben várható elnöki intézkedéseket és gazdasági hatásaikat.
2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év - tudósított a Financial Times. A tudósok szerint "a 1,5 Celsius-fok elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk leesni, a tűzzel játszunk."
A 2025-ös év egy új generáció, a Béta generáció kezdetét jelenti. Ez a korosztály, amely 2025 és 2039 között születik majd, várhatóan 2035-re a világ népességének 16%-át teszi ki. Az Y generáció (millenniumi generáció) és a Z generáció gyermekeiként sokan közülük megélik majd a 22. századot is. A Béta generáció az első olyan nemzedékek egyike, amelyet egy teljesen új világ fog alakítani - írta meg a McCrindle.
A Perrier, a világhírű francia ásványvízmárka komoly kihívásokkal néz szembe, miután a francia egészségügyi hatóságok aggasztó jelentést tettek közzé a cég vergèze-i üzeméről. A jelentés súlyos egészségügyi kockázatokra hívja fel a figyelmet, ami akár a termelés leállításához is vezethet - számolt be a Retail Detail.
Érdemes lenne nagyobb erőfeszítéseket tenni Magyarországon is annak érdekében, hogy a magyar gazdák megismerjék az új technológiák előnyeit - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Áder János. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint az új technológiákra történő átállás a hazai mezőgazdaságban csak fokozatosan tud megvalósulni, de az első fecskék sikerei már láthatóak, a másképp gazdálkodók már többen is bizonyítottak, sikeresek a termékeik a piacon. Azt is hangsúlyozta a volt köztársasági elnök, hogy hosszú távon nem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű élelmiszerpazarlást.
A világ elhasznált termőföldjeinek helyreállítása és a sivatagosodás megállítása hatalmas befektetéseket igényel: az évtized végéig az ENSZ becslése szerint legalább 2,6 ezer milliárd dollárra lenne szükség a probléma kezelésére - számolt be a Reuters. Mintegy 15 millió négyzetkilométernyi földterület számít elhasználódottnak, és ez a szám évente 1 millió négyzetkilométerrel nő.
Találkozzunk 2025. március 19-én Kecskeméten, és alakítsuk együtt az agrárszektor jövőjét!
Közben elbocsátottak 6 ezer adóhivatali dolgozót.
Nem mintha, nem ezt mondta volna nekik évek óta mindenki.
Továbbra is sok az elhanyagolt lakásbiztosítási szerződés.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
Tényleg csak az a kérdés, hogy amerikai vagy orosz gyarmattá válnak?
