Az ember okozta globális felmelegedés közelebb lehet a kritikus éghajlati küszöbértékhez, mint azt a jelenlegi becslések sugallják. Az antarktiszi jégmagokat vizsgáló tanulmány szerint 2023-ban az ember okozta felmelegedés elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1,49 °C-ot – olvasható a Nature folyóiratban.
Hétfőn elkezdődött az idei klímacsúcs, a COP29, amelynek helyszíne ezúttal Azerbajdzsán. Az eseményt nagy várakozások és aggodalmak övezik, különösen közelmúlt szélsőséges időjárási eseményei, például a Boris ciklon és a spanyol áradások fényében. Ürge-Vorsatz Diána szerint a tavalyi dubaji klímacsúcson a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásának kimondása történelmi jelentőségű volt, de azóta nem történt jelentős előrelépés. Az idei csúcs fő témái között megtalálható a fejlődő országok támogatása, a magánszektor erősebb bevonása a klímaváltozás elleni harcba, és a kibocsátás-csökkentési célok ambiciózusabbá tétele is. Emellett egyre több kormány fontolgat alternatív módszereket, például a geomérnökséget, hogy mérsékelje a klímaváltozás hatásait – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői műsora. A műsor első részében arról volt szó, hogy Varga Mihály Pénzügyminiszter benyújtotta a 2025-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslatot az országgyűlésnek. Kiderült például, hogy min módosított a kormány miután Donald Trump győzött az amerikai választásokon. A műsorban szó volt arról is, hogy nem okoz-e gondot, hogy a költségvetést 400 forint alatti euró-forintárfolyammal tervezték. Vendégünk Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makroelemzője. A műsor második részében a ma kezdődő klímacsúcsról volt szó. Hogy milyen elvárásokat és reményeket táplálhatunk az Azerbajdzsánban zajló eseménnyel kapcsolatban, arról Ürge-Vorsatz Diánát a CEU professzorát, és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnökét kérdeztük.
A 2024-es magyarországi hőhullám és aszály súlyos gazdasági következményekkel járt, rávilágítva az éghajlatváltozás okozta kihívásokra. Az Európai Beruházási Bank (EIB) legfrissebb felmérése szerint a magyar lakosság túlnyomó többsége felismeri az alkalmazkodás szükségességét, és gazdasági lehetőségként tekint a klímaváltozás elleni küzdelemre - jelentette az Európai Beruházási Bank.
Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata szerint 2024 várhatóan a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta. A szervezet adatai alapján a globális átlaghőmérséklet januártól októberig olyan magas volt, hogy ez az év szinte biztosan megdönti a korábbi rekordokat.
Az Európai Unió biztonsági kiadásainak jelentős növelését javasolja egy új jelentés, amely a geopolitikai feszültségeket és az éghajlatváltozást jelöli meg a kontinens két legnagyobb fenyegetéseként. A dokumentum szerint az EU költségvetésének ötödét kellene biztonságra és válsághelyzetekre való felkészülésre fordítani - írta meg a Financial Times.
A kelet-spanyolországi Valencia régióban pusztító áradások következtében legalább 64 ember vesztette életét. A keddi özönvízszerű esőzések után utcák és városok kerültek víz alá, a mentőszolgálatok pedig még mindig küzdenek a legsúlyosabban érintett területek elérésével. A katasztrófa Spanyolország legsúlyosabb árvízzel kapcsolatos tragédiája 1996 óta.
Az éghajlatváltozás jelentős szerepet játszott a 2022-es európai hőhullám halálos áldozatainak számában - derül ki egy új tanulmányból. A kutatás szerint az akkori forró nyár során bekövetkezett 68 000 hőség okozta halál több mint fele az ember okozta klímaváltozásnak tulajdonítható - jelentette a The Guardian.
A NATO arra figyelmeztetett, hogy Oroszország visszatartja azokat a kulcsfontosságú adatokat, amelyek nélkülözhetetlenek az Északi-sarkvidék éghajlatváltozásának modellezéséhez – írja a Financial Times.
Az európai otthonokban található gáztűzhelyek használata évente közel 40 000 korai halálozással hozható összefüggésbe egy új tanulmány szerint. A spanyolországi Jaume I. Egyetem kutatói által készített elemzés rávilágít a beltéri gázfőzés egészségügyi kockázataira, és felhívja a figyelmet a probléma súlyosságára - közölte a Bloomberg.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban általában szinte kizárólag az hangzik el, hogy mekkora terhet jelentenek a bolygóra nézve, milyen közvetlen hatással vannak a földi hőmérsékletre. Arról azonban ritkán beszélünk, hogy a földi ökoszisztémák természetes adottságaikból fakadóan képesek lehetnek ezen gázok, különösen a legnagyobb környezeti terhet jelentő szén-dioxid semlegesítésére. Kutatások alapján ez az évezredek óta harmonikusan működő rendszer hatékonyan tartotta körforgásban a földi élőlények által kibocsátott szén-dioxidot. Viszont a friss tanulmányok arról árulkodnak, hogy az elmúlt évek kiugróan magas hőmérséklete veszélybe sodorta a Föld ezen természetes védekező mechanizmusait.
Már most is évi 1,5 millió forintnak megfelelő összeget fizet lakásbiztosításra egy átlagos biztosított floridai háztartás, az USA dél-keleti partjainál most lecsapó Milton hurrikán viszont a helyzet további romlásával fenyeget: a biztosítási fedezetek tovább csökkenhetnek, az árak emelkedhetnek a Reuters szerint. Elemzői becslések alapján a valaha volt egyik legnagyobb vihar 60-100 milliárd dollárnyi biztosított kárt okozhat az USA-ban.
Szükséghelyzetben az egész társadalom jobban odafigyel az éppen aktuális problémákra, nem volt ez másként az árvízi védekezéskor sem. Kérdés, hogy az ilyenkor összpontosuló figyelmet, sikerül-e tovább vinni és a megelőzés kérdéseire is érdemi párbeszédet generálni. A kanyargó folyók nemcsak az árvízre, de az aszályra is megoldást jelenthetnek.
Harminchárom éve nem volt olyan alacsony a világ folyóinak vízállása, mint tavaly - derül ki az ENSZ meteorológiai szolgálata álatal vasárnap közzétett globális jelentésből.
Az emberi társadalom az innovációnak és globalizációnak köszönhetően korábban képes volt felszabadítani magát a klíma uralma alól, de mára új függőség alakult ki az ember által létrehozott éghajlati rendszerrel szemben. Az elmúlt évtizedekben a fosszilis energiatermelés növekvő mértéke hozzájárult az üvegházhatás fokozódásához, ami jelentős hőmérséklet-emelkedést és időjárási szélsőségeket eredményezett. A fogyasztás mérséklése és a globális energiatermelés dekarbonizálása elengedhetetlen a jövő katasztrófáinak elkerüléséhez. A célok eléréséhez progresszív adózási rendszerek és nemzetközi együttműködés szükséges, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra történő átállásra. Enélkül az emberiség a közeljövőben pusztító ökológiai válságokkal nézhet szembe.
Az Antarktisz egyes részein a növényzet terjedése sokkal gyorsabb ütemű, mint azt korábban a tudósok feltételezték. A klímaváltozás hatása a régióban megdöbbentette a kutatókat, akik szerint a kontinens legészakibb részén, az Antarktiszi-félszigeten a növényzettel borított terület tízszeresére nőtt az elmúlt négy évtizedben - írja a Sky News.
Izgalmas napok következnek.
Az amerikai adat után indult a gyengülés.
Nem fizetett a magyar vállalkozó.
Mire elég a 150 ezer forint.
Donald Trumpon is múlhat a magyar bank árazása.
