A globális felmelegedés egy érzékeny és megosztó téma. Még mindig vannak olyanok (egész magas társadalmi körökben is), akik tagadják a klímaváltozást, míg a másik oldalon vannak olyan szélsőséges klímaszorongók, akik számára a bolygópusztulás az elsődleges érv amellett, hogy miért ne vállaljanak gyermeket. Ha legalábbis az első szintet megugorjuk és nem invalidáljuk ezt a világformáló tendenciát, akkor sem vagyunk még olyan sokkal beljebb, hiszen könnyen bonyolódhatunk parázsvitákba arról, hogy mégis kinek a felelőssége ez az egész. Hogy mégis ki tehet arról, hogy gyermekeink jövője egyre bizonytalanabbá válik. Vagy hogy ki tehetett róla a múltban. Vagy hogy ki tehetne ellene. Annak érdekében, hogy az emberek tájékozottan vitatkozhassanak a globális kibocsátások összetett problémájáról, érdemes ismerni a fontosabb trendeket.
Noha az építőipari vállalatok karbonlábnyoma önmagában véve nem vészes, a teljes értéklánc közvetlen szén-dioxid kibocsátása annál drámaibb léptékű. Közben egyre inkább előtérbe kerül a szabályozók által sokáig elhanyagolt beépített karbonlábnyom kérdése, amely az építkezés mellett többek között az építőanyagok szállításához és előállításához kötődő kibocsátást is magában foglalja. A szereplőknek tehát ezzel is foglalkozniuk kell, miközben az ESG beszámolási kötelezettség sokaknak már szintén a napi realitás része. A téma jelentőségére tekintettel ezzel is foglalkozunk a közelgő Portfolio Építőipar 2025 Konferencián.
Kína szerdán bejelentette, hogy átfogó klímavédelmi programot dolgoz ki, amelynek célja az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, ami 2030-ra akár tetőzhet is. A tervek ellenére egyelőre növekszik az ország szénkitermelése, és jó pár mutatóban el is marad a kitűzött zöldülési terveitől - írta meg a Reuters.
A földkéreg és akár annál is mélyebb eredetű gázok – szén-dioxid, hidrogén, metán, radon – hatásának, útjának és viselkedésének megértése segíthet az éghajlatváltozás újabb nézőpontjainak pontosításában, sőt akár a földrengések előrejelzésében is. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (HUN-REN FI) több jelenleg is folyó kutatása vizsgálja például a földtani eredetű szén-dioxid hatását a talajban és levegőben egyaránt - közölte a szervezet.
A Föld növényeinek és talajának szén-dioxid-elnyelő képessége 2008-ban érte el csúcspontját, azóta folyamatosan csökken. Ez a fordulópont jelentősen növeli a visszafordíthatatlan éghajlati katasztrófa kockázatát - írta meg a The Guardian.
A nagy szennyező vállalatoknak kötelezővé kellene tenni a légkör megtisztítását – javasolja az Európai Unió tudományos tanácsadó testülete friss jelentésében. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése mellett a légkörből történő szén-dioxid eltávolítás is elengedhetetlen a globális felmelegedés mérsékléséhez.
A világ tőzeglápjai kritikus szerepet játszanak a globális szénkörforgásban és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mégis veszélyesen alulvédettek - derül ki egy új tanulmányból. A kutatás rávilágít arra, hogy bár a tőzeglápok a Föld felszínének mindössze 3%-át borítják, több szenet tárolnak, mint az összes erdő együttvéve. Ennek ellenére védelmük messze elmarad más értékes ökoszisztémákétól - számolt be a The Guardian.
Történetének ötödik legmagasabb termelési eredményével zárta 2024-et az MVM Paksi Atomerőmű Zrt - tájékoztatta a társaság az MTI-t kedden. A közlemény foglalkozik az előző heti paksi fejleményekkel is és hangsúlyozza, hogy a Paks II. építkezés nem befolyásolja a működő blokkok biztonságát.
Az Európai Bizottság 1,25 milliárd eurós támogatást oszt szét 41 határon átnyúló energetikai projektre, amelyek az áram- és okoshálózatok, valamint a hidrogén- és szén-dioxid-tárolás fejlesztésére összpontosítanak - olvasható az Európai Bizottság közleményében. A finanszírozás a Connecting Europe Facility (CEF) keretéből érkezik, és olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek az európai energiapiac integrációját és a zöld átállást segítik elő.
A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.
Az európai autógyártók, élükön a Volkswagennel, jelentős kihívással néznek szembe az Európai Unió által 2025-re előírt szén-dioxid-kibocsátási szabályok teljesítése kapcsán. A helyzet oda vezethet, hogy több százmillió eurót kell majd fizetniük kínai elektromos autógyártóknak kibocsátási kreditek vásárlására, amennyiben el akarják kerülni a brüsszeli bírságokat - jelentette a Financial Times.
A Német Szénimportőrök Szövetsége (VDKi) szerint a modern szénerőművek továbbra is kulcsszerepet játszanak az ország energiaellátásában, különösen akkor, amikor a megújuló energiaforrások, mint a szél- és napenergia, nem állnak rendelkezésre. A szövetség ezért egy technológia-semleges, versenyalapú és központosított kapacitáspiac bevezetését sürgeti, amely megfelelő ösztönzőket biztosítana mind a szén-, mind a gázerőművek üzemeltetői számára. A VDKi hangsúlyozza, hogy a szénalapú energiatermelést nem szabad démonizálni, és javasolja, hogy a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiákat (CCS/CCU) a szénerőművekre is alkalmazzák. Jelenleg Németországban 16 gigawattnyi szénerőművi kapacitás működik, amely 2024-ben az ország villamosenergia-termelésének 5,4%-át adta - írta meg a Reuters.
2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év - tudósított a Financial Times. A tudósok szerint "a 1,5 Celsius-fok elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk leesni, a tűzzel játszunk."
Az Exxon Mobil és a Chevron olajipari óriásvállalatok új üzleti lehetőséget látnak a mesterséges intelligencia adatközpontok energiaellátásában. A cégek arra számítanak, hogy a technológiai vállalatok a jövőben a földgázt részesítik majd előnyben hatalmas energiaigényük kielégítésére - jelentette a Cnbc.
Sokéves tárgyalást követően az ENSZ azerbajdzsáni klímacsúcsán részt vevő országok megállapodtak egy új globális szén-dioxid-kibocsátási piac alapszabályaiban. A megállapodás támogatói szerint ez kulcsfontosságú fejlemény a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, a kritikusok viszont súlyos hibákra figyelmeztetnek és arra, hogy a rendszer késleltetheti az érdemi kibocsátáscsökkentést.
Mérési adatok szerint ébredezik a Dél-Olaszországban található, Magyarországtól kevesebb mint 700 km-re fekvő Solfatara kráter és a körülötte húzódó Flegrei-mezők - jelentette az Időkép.
Nemzetbiztonsági fenyegetésre hivatkoznak.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
