Egy kutatás szerint a magyarok 66%-a vásárolt divatterméket online a koronavírus-járvány alatt. A megkérdezettek csaknem fele célzott szándékkal kezd neki a vásárlásnak, de itt-ott a kosarukban landol pár előre nem tervezett termék is, 16% pedig azt válaszolta, hogy kifejezetten gyakran vásárol olyan termékeket, amelyeket előre nem tervezett megvenni.
A GLAMI Fashion (Re)search piackutatás-sorozat adatai alapján 10-ből 8 ember érdeklődik a fenntartható divat iránt, közülük 60% hajlandó lenne többet költeni egy fenntartható termékre, mint egy hasonló, "fast fashion" divatcikkre. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a magyarok 62%-a számára fontosabb a termék jó minősége, mint az, hogy a termék fenntartható legyen. Ezzel ellentétben 29% leginkább a fenntarthatóságot preferálja, tehát kész többet áldozni olyan ruhadarabra, amely környezetbarát módon készült. A válaszadók fele hajlandó lenne extra költséget fizetni az újrahasznosított csomagolásért.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Otthon is Műhely c. beszélgetésében a fenntartható divat kérdését járták körbe. A beszélgetés egyik résztvevője volt Szentesi Réka divatkutató, aki a fenntarthatóság kérdéskörével foglalkozik. Szerinte az egyik legnagyobb hibaforrást az jelenti, hogy nincsenek nemzetközi iparági standardok arra vonatkozóan, hogy mitől tekinthető egy ruhadarab vagy egy ruhaipari tevékenység fenntarthatónak. Az iparág túl komplex ehhez, az alapanyag-beszerzéstől kezdve a kereskedelem formájáig rengeteg fázist kellene figyelembe venni. Ez ugyanakkor azzal is jár, hogy az érdeklődő, nyitott vásárló sokszor nehezen tud eligazodni.
A napjainkra jellemző fast fashion ruházati kultúra alapvetően egy gyártási és üzleti modellt jelent, aminek az a lényege, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségben, minél olcsóbban, minél trendibb ruhadarabokat állítsanak elő.
Ezekkel a tényezőkkel egy nagyon környezetszennyező folyamat jön létre, ráadásul sokszor megveszünk olyan terméket is, ami teljesen felesleges, nem kényelmes, vagy nem is hordjuk.
A szakember a vásárlások csökkentésében, a felesleges vásárlás elkerülésében látja az egyik legjobb megoldást. A lokális, etikus márkák egyik nagy feladata, hogy edukálják a vásárlót, legyen elérhető és köztudatban levő fogalom a fenntartható divat. Bár úgy látja, hogy egy fogyasztói társadalomban nagyon nehéz komoly hatással lenni a vásárlók tömegére, de a fenntarthatóság trendi lett az elmúlt években a divatszakmában, ez pedig mindenképp ad okot bizakodásra.
Vetlényi Alma divattervező szerint annak nem kell feltétlenül látszania egy ruhán, hogy környezetbarát gyártási folyamatban, vagy újrahasznosított alapanyagokból készült. Bár vannak ilyen trendek is, alapvetően a legtöbb, fenttartható elvek mentén készült ruhadarabnál ez nem szembetűnő. Úgy látja, hogy tervezőnek könnyebb dolga van fenntarthatóság szempontjából akkor, ha nem saját márkát valósít meg, hiszen ebben az esetben neki csak a tervezésre kell koncentrálnia, nem az ő felelőssége a többi terület.
Ugyanakkor ilyen körülmények között is tud figyelni arra, hogy ne keletkezzen szabászati hulladék a darabok gyártásánál, és trendfüggetlen, hosszú távon hordható és szerethető darabokat tervezzen.
A divattervező az egyik legnagyobb problémának azt nevezte, hogy értékét vesztette el a ruha: más tartós fogyasztási cikkekhez képest kevéssé tudatosulnak a fogyasztóban az előállítás körülményei. Ugyanakkor új fogalomként került be a köztudatba az elmúlt években a slow fashion, ami tartósabb alapanyagokból, átgondolt folyamatban készülő ruhákat jelent. A fogalomkör része a fenntartható divat is, ami iránt egyre többen érdeklődnek Magyarországon is.
A cikk megjelenését a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatta.
Címlapkép: Getty Images
