A kutatók megállapították, hogy a két vizsgált tulipánfatípus szerkezetileg nem tartozik az eddig ismert keményfák és puhafák kategóriájába. Jan Łyczakowski, a lengyel Jagelló Egyetem munkatársa elmondta, hogy a tulipánfák Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos zárvatermő növények, amelyeknek csak két faja maradt fenn napjainkig: a kínai tulipánfa és az amerikai tulipánfa.
Munkánk során mindkét fajt megvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a faanyaguk ultrastruktúrája különbözik az eddig elemzett más zárvatermőkétől
- mondta Łyczakowski.
A tudósok szerint a két faj sokkal nagyobb makrofibrillumokkal – a sejtfalak szerkezetét alkotó rostokkal – rendelkezik, mint az eddig ismert keményfák.
Ez az ultrastruktúra alkalmasabb lehet a szén-dioxid tárolására, ami érdekes esettanulmánnyá teszi a felfedezést
– emelte ki Łyczakowski, aki hozzátette, hogy a felfedezés akár új megközelítést is nyújthat az ültetvényerdők szén-dioxid megkötésének növeléséhez.
Tovább erősíti a kutatási eredményeket, hogy
a fafaj 30-50 millió évvel ezelőtti megjelenése egybeesett a földi légkör szén-dioxid szintjének csökkenésével.
A klímaváltozás hatásait az idei nyáron megtapasztalhattuk már a Földön uralkodó rekordhőmérséklet során, a kutatók szerint pedig a hőmérséklet-emelkedés egyre csak rosszabb lesz. A bolygó felmelegedésének egyik okozója az üvegházhatás, amelyhez hozzájárul a légkörben egyre növekvő szén-dioxid szint.
A fák fontos elemei a felmelegedés elleni küzdelemnek, ugyanis leveleik képesek megkötni a légkörben található szén-dioxidot.
A tudósok azt remélik, hogy további vizsgálatokkal és génsebészeti eljárásokkal modellezni tudják a fa szerkezetét, később pedig növénynemesítéssel a tulipánfához hasonló tulajdonságokat érhetnek el más fafajok esetében is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
