Szerdán reggel közzétette az MNB a kereskedelmi bankok hitelpiaci és betéti számait június hónapra vonatkozóan, ezzel teljessé váltak az első félév előzetes jegybanki statisztikái.
Féléves adatok
Az első félévben 1280 milliárd forintnyi hitelt vettek fel a háztartások, ez 75%-kal múlja felül az egy évvel korábbit. A lakáshitelek új kihelyezése 150%-kal (!), a személyi kölcsönök 52%-kal, a babaváró hiteleké 29%-kal ugrott meg. Abszolút összegben a személyi kölcsönök döntöttek új csúcsot, de a lakáshitelek is egyre jobban közelednek hozzá.
A cégeknél elsősorban a törlesztésekkel nettósított hitelfelvételt nézzük, hiszen itt sokkal jellemzőbb a meglévő hitelek megújítása. Az idei első félévben devizában nettó hitelfelvevő, forintban nettó hiteltörlesztő volt a vállalati szféra, összességében pedig mindössze 61 milliárd forinttal vettek fel több hitelt a cégek, mint amennyit törlesztettek, ami 2016 óta a leggyengébb első féléves érték. Jóval szerényebb tehát itt a növekedés, mint a lakosságnál.
Ennek ellenére a vállalati hitelállomány éves alapon nagyobb, 6,4%-os növekedés mutatott a lakossági 5,7%-kal szemben. Ez annak köszönhető, hogy a tavalyi második félév nagyon erős volt a vállalati hitelpiacon. Ha viszont csak az idei első félévet nézzük, 1,9%-os volt a vállalati hitelbővülés, a háztartások esetében viszont 3,8%. A betétek esetében a 2023-as csökkenés után sikerült visszatérni a 10% körüli éves növekedéshez, de a korábbi évek dinamikája még messze van.
Alábbi ábránk jól mutatja, mennyivel tartoznak, illetve mennyit követelnek a bankokkal szemben a háztartások és a vállalatok hitel, illetve betét formájában.
Érdemes egy pillantást vetni a kamatokra is, hiszen ezek alapjaiban határozzák meg a hitel- és a betéti piac folyamatait. A lakáshiteleknél a piaci kamatok megragadtak a 6% feletti szinten (januárban 7,19%, júniusban 6,43% volt), ennek fényében különösen érdekes a lakáshitel-kereslet ekkora mértékű emelkedése.
A lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök és a szabad felhasználású jelzáloghitelek is olcsóbbá váltak az első félév során: előbbiek átlagos szerződése THM-e a januári 18,6%-ról 17,7%-ra, utóbbiaké 10,0%-ról 9,3%-ra csökkent.
A vállalati hitelek esetében nagyobb, a BUBOR-hoz hasonló mértékben csökkentek a kamatok, hiszen itt érdemi súlya van a változó kamatozású hiteleknek is, ugyanakkor a még mindig 9-10%-os átlagos piaci hitelkamatokhoz képest jóval kedvezőbbek a Széchenyi Kártya jellemzően fix 5%-os kamatozású kamattámogatott hitelei, amelynek feltételeit lényegében meghosszabbították a második félévre is. Az euróhiteleknél 5-6% a jellemző vállalati átlagkamat.
A betéti kamatoknál nincs sok új a nap alatt: a lakosságnál kevesebb mint 20%-os arányt képviselő lekötött betétekre átlagosan 1,5%-os kamatot fizetnek a bankok, új szerződések esetében ez 5,0%, köszönhetően néhány kisebb banknak és a kevésbé nyilvános privátbanki kondícióknak. A vállalati betétekre átlagosan mintegy 6%-ot fizettek az első félév végén a bankok.
Havi érdekességek
A június havi statisztikák alapján májushoz képest kissé csökkent az új kihelyezés a félév utolsó hónapjában a lakossági hitelpiacon, de ezt még korai lenne a lassulás jelének értelmezni.
Annál is inkább, mert 127 milliárd forintnyi lakáshitelt és 69 milliárd forintnyi személyi kölcsönt vett fel a lakosság, ami az egy évvel korábbihoz képest 139%-os, illetve 40%-os növekedést jelent. A babaváró hiteleknél ugyanakkor 15%-os visszaesést látunk, ami a jogosulti kör szűkülésének lehet a következménye.
| Háztartási hitelek új kihelyezésének változása az előző év azonos időszakához képest | |||||
| Lakáshitel | Személyi kölcsön | Babaváró hitel | Egyéb | Összesen | |
| 2024 eddig (kumulált) | 150,3% | 51,7% | 28,7% | 7,7% | 75,4% |
| 2024. június | 139,4% | 39,9% | -15,0% | 8,7% | 61,2% |
| Forrás: MNB, Portfolio | |||||
Darabszámban a lakáshiteleknél 46%-os, a személyi kölcsönöknél 9%-os növekedés látunk, vagyis az éves növekedés elsősorban az átlagösszeg emelkedésével magyarázható, a babaváró hitel felvevői 23%-kal lettek kevesebben.
A lakáshiteleknél 18,4 millió, a személyi kölcsönöknél 2,7 millió, a babaváró hiteleknél 10,9 millió forintos átlagos hitelfelvételi összeg látható, előbbit egyértelműen a 25 millió forint körüli átlagösszeggel felvett CSOK Plusz húzza felfelé.
Apropó, CSOK Plusz: ennek hitelfelvételi összegét megközelítőleg a kamatperiódus-statisztikákból következtethetjük ki, hiszen változó kamatozásúnak számít a mögöttes kamattámogatás működési elve miatt. Ez alapján mintegy 140 milliárd forintnál járhatott év közepén a CSOK Plusz szerződéses összege, ami a teljes lakáshitel-felvétel több mint egyötödét jelenti.
Támogatott lakáshitelből 172 milliárd forint fogyott az első félévben, vagyis a falusi CSOK-hoz elérhető CSOK-hitel mintegy 30 milliárd forintra rúghatott a CSOK Plusz 140 milliárdjával szemben.
Alábbi ábránkon látható, hogy a lakáshitelezést továbbra sem az új építésű lakások mozgatják, ehhez kapcsolódóan éppen szerdán jelent meg egy gyenge KSH-statisztika:
A vállalatok esetében június hónap az előző hónaphoz hasonlóan mind az euró-, mind a forinthitelek esetében pozitív nettó tranzakciót hozott, csak sokkal nagyobb összegben, mint májusban, ami kedvezőnek mondható (a Budapest Airport megvásárlásához nyújtott EXIM-hitel láthatóan nem szerepel a statisztikában).
Végezetül a betéti tranzakciókra is érdemes rápillantani. Miközben a vállalati betétek tranzakciós alapon 195 milliárd forinttal csökkentek júniusban, a lakosság esetében ezzel szemben 338 milliárd forintos növekményt látunk. E kettőnek így együtt az osztalékfizetésekhez lehet valószínűleg köze. A privátbanki számlák gyarapodásáról éppen szerdai cikkünkben írtunk:
