Miért fontos az elnökválasztás?
Lengyelország alapvetően parlamentáris köztársaság, de az államelnöknek szélesebb jogkörei vannak, mint például Németországban vagy Magyarországon, ahol nagyrészt ceremoniális szereppel bír. A lengyel elnököt ötévente, közvetlenül választják, és ez a választás a jogkörein felül is széleskörű legitimitást biztosít számára.
Az államfő gyakorlatban talán legfontosabb jogosítványa az elnöki vétó, amelyet szinte minden törvénnyel szemben alkalmazhat, kivéve a mindenkori költségvetésről szóló törvényt.
Az elnöki vétót a parlament csak háromötöddel tudja felülírni – a háromötödös többség nem áll rendelkezésére a Donald Tusk miniszterelnök koalíciójában részt vevő pártoknak, így a jelenlegi elnök, Andrzej Duda jelentősen akadályozni tudja a kormány munkáját, és vétójogát a Tusk-kormány csaknem egy éve alatt nem is vonakodott használni.
Épp emiatt a regnáló kormány számára nagyon fontos lenne, hogy a jövő májusban esedékes elnökválasztáson az ő jelöltje győzzön. Dudát 2015-ben választották meg elnöknek, nem sokkal azt követően, hogy az őt jelölő Jog és Igazságosság (PiS) kormányra került. Mivel a 2020-as elnökválasztást is megnyerte, a kormány a politikáját támogató államfővel dolgozhatott együtt gyakorlatilag teljes nyolcéves kormányzása alatt.
A májusban esedékes elnökválasztás lényegében népszavazás is lesz a Tusk-kormány addigra már másfél éves politikájáról.
Ha kormányközeli elnök kerül hatalomra, akkor a kormány lényegében akadálytalanul keresztülviheti programját, ellenben ha ellenzéki jelölt győz, a maradék 2 és fél évre gúzsba kötve lesz kénytelen táncolni.
Miközben még a koalícióban sem teljes az egyetértés: az abortusztörvény enyhítését éppen a koalícióban részt vevő, konzervatív Lengyel Néppárt miatt nem tudták keresztülvinni.
Felsorakoznak a jelöltek
A hétvége folyamán a vezető kormányerő, a Polgári Koalíció (KO), illetve a PiS egymást követve jelentették be jelöltjüket az elnökválasztásra. Andrzej Duda nem indulhatott újra, mivel májusra már két ötéves ciklust kitölt.
A Tusk-féle KO úgy döntött, előválasztással választják ki jelöltjüket. A két induló Rafał Trzaskowski varsói polgármester, illetve Radosław Sikorski külügyminiszter volt – előbbi nagy fölénnyel, 75 százalékos eredménnyel diadalmaskodott. Trzaskowski nem először méreti meg magát az elnökválasztáson: 2020-ban Duda ellen indult el, és a második fordulóban – kiélezett küzdelemben – 49 százalékkal veszített a jelenlegi elnök 51 százalékos eredményével szemben. A vereség ellenére Trzaskowski a várakozásoknál jobban szerepelt, és az utóbbi öt évben is a centrista erők valószínű államfőjelöltjeként emlegették.
Trzaskowski 2009 és 2013 között Tusk pártja, a Polgári Platform (PO) EP-képviselője volt. (A Polgári Platform a több centrista pártot tömörítő Polgári Koalíció vezető ereje.) Ezt követően Tusk, majd az őt váltó Ewa Kopacz kormányában vállalt szerepet. A pártja bukását hozó 2015-ös parlamenti választásokon képviselőnek választották a Szejmbe. 2018-ban 56 százalék fölötti eredménnyel Varsó polgármesterévé választották, majd idén áprilisban 57 százalékkal újraválasztották.
Vasárnap a Jog és Igazságosság is megválasztotta jelöltjét Karol Nawrocki személyében. A KO-val szemben a PiS nem előválasztáson döntött, hanem a párt elnöke, Jarosław Kaczyński választotta ki az elnökválasztás indulóját. (Bár meg kell jegyezni, óvatosan Donald Tusk is letette voksát Trzaskowski mellett azzal, hogy egy X-bejegyzésben egy felmérésre hivatkozva a varsói polgármestert nevezte esélyesebbnek a PiS jelöltjével szemben.)
A 41 éves Nawrocki ismeretlen a politikában: hivatása szerint történész, aki azonban fontos kulturális pozíciókat töltött be. 2017 és 2021 között Gdanskban a Második Világháború Múzeumának igazgatója volt, 2021-től pedig a Nemzeti Emlékezet Intézményét (IPN) vezeti, amely a totalitárius rendszerek kutatásával, valamint a második világháborús és kommunista bűntettek ügyészségi vizsgálatával is foglalkozik. Idén februárban Nawrocki az Oroszország által körözött személyek listájára került, miután Moszkva büntetőeljárást indított ellene a szovjet Vörös Hadsereg lengyelországi emlékműveinek az IPN kezdeményezésére végrehajtott lerombolása miatt. A Moszkva által kiadott körözés egyébként jó pont lehet a lengyel választók szemében.
Az elnökválasztás nagy valószínűséggel Trzaskowski és Nawrocki között fog eldőlni, bár „fekete hattyúk” feltűnését természetesen nem lehet kizárni – jól mutatta ezt a hétvégi román elnökválasztás is, amelyen a korábban lényegében teljesen ismeretlen Călin Georgescu végzett az élen. A PiS és a KO mellett jelöltet állít még a kormánykoalícióban részt vevő Lengyelország 2050, amely elnökét, egyben a Szejm elnökét (marsallját), Szymon Hołowniát jelöli. A szintén koalíciós partner Baloldal hivatalosan még nem állított jelöltet, de valószínűleg Agnieszka Dziemianowicz-Bąk munkaügyi minisztert indítják, aki az egyetlen női jelölt lehet az első fordulós küzdelemben. A kisebbik parlamenti ellenzéki erő, a szélsőjobboldali Konföderáció a pártelnököt, Sławomir Mentzent küldi ringbe.
Bár az elnökválasztási kampány hivatalosan csak január 8-án startol, a fő jelöltek megnevezésével már lényegében most megindult. A legfrissebb felmérés szerint Trzaskowski fölényesen vezet az elnökjelöltek versenyében – az első fordulóban 40, a második fordulóban 55 százalékot szerezne. Bár meg kell jegyezni, vele ellentétben Nawrocki egyelőre alig ismert, így az ő népszerűsége sokat változhat. A többi jelölt egyelőre 10 százalék környékén vagy az alatt áll. Kormányzati körökből érkező információk szerint az ukrajnai háború árnyékában biztonság- és védelempolitikai kérdések állnak majd Trzaskowski kampányának középpontjában, az olyan megosztó témákat, mint például az abortusz, pedig háttérbe kívánják szorítani.
, presidential election poll (1st round):Trzaskowski (PO): 40,4 %Nawrocki (PiS): 24,5 %Mentzen (Konf): 10,7 %Hołownia (PL2050): 9,2 %Dziemianowicz-Bąk (Lewica): 7,5 %Jakubiak (WR): 2,2 %President Duda ( PiS) can't run for reelection.United Surveys, 24/11/24 #Poland
— World (Elects) November 25, 2024
, presidential election poll (2nd round):Trzaskowski (PO/KO): 55,9 %Nawrocki (PiS): 33,7 %President Duda ( PiS) can't run for reelection.United Surveys, 24/11/24 #Poland
— World (Elects) November 25, 2024
Bár a Jog és Igazságosság korábban a magyar kormánypártok fontos szövetségese volt, az ukrajnai háború kitörését követően megromlottak a kapcsolatok a magyar kormánynak a lengyelek által oroszbarátnak minősített politikája miatt, igaz, a Tusk-kormánnyal még rosszabb a viszony. Akárki is nyerje az elnökválasztást, várhatóan sem érdemi javulás, sem érdemi romlás nem várható a két ország közötti viszonyban.
Amerikai rakétabázis nyílt az orosz határ közelében
Történelmi okokból – a két nagyhatalom, a Lengyelországot többször is felosztó Németország (korábban Poroszország), illetve Oroszország (egy időben Szovjetunió) közé ékelődve – Lengyelország számára fontos, hogy nagy hatalmú, erős támogatója legyen. A rendszerváltás után ezt az Egyesült Államokban találták meg, amellyel különösen szoros kapcsolat jött létre. Bár a konzervatív és a centrista erők között már jó ideje gyakorlatilag hideg polgárháború folyik, a Moszkva-ellenességben és a Washington-barátságban nincs nézeteltérés a két tábor között.
Jól mutatta ezt az első amerikai rakétabázis november közepi átadása is, amelyen Andrzej Duda elnök együtt vett részt Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi és Radosław Sikorski külügyminiszterrel, Stuart B. Munsch amerikai haditengerészeti admirális és Mark Brzezinski varsói amerikai nagykövet társaságában. (Mark Brzezinski Jimmy Carter elnök lengyel születésű nemzetbiztonsági tanácsadójának, a geopolitikai gondolkodásban is jelentőset alkotó Zbigniew Brzezinskinek a fia.) A lengyel államfő az átadón mondott beszédében azt mondta, a légvédelmi rakétabázis jelenléte világosan megmutatja az egész világ számára, hogy Lengyelország többé nem orosz befolyási zóna.
New air defense base in Poland!The first permanent US military base was opened in Poland, where the Aegis Ashore missile defense system is based. The SM-3 radar and launcher are located in the village of Redzikowo in northern Poland. Russia added the base it its pic.twitter.com/CrDvUWzS79
— Lord (Bebo) November 21, 2024
Bár a Redzikowóban létesített bázis mindössze 230 kilométerre van Oroszország kalinyingrádi exklávéjától, vagyis a lengyel-orosz határtól,
a rakétabázis hivatalosan nem az orosz, hanem a közel-keleti, mindenekelőtt iráni rakétafenyegetés elleni védekezésként épült.
Építését már George W. Bush elnöksége (2001-2009) alatt elhatározták, mikor Oroszország még nem jelentett közvetlen fenyegetést, majd Barack Obama alatt hozták meg a végső döntést, és 2016-ban kezdődött meg az építkezés.
A redzikowói bázis az úgynevezett Aegis Ashore légvédelmi rendszer része, melyhez tartozik még egy romániai bázis, egy korai előrejelző radar Törökországban, tovább egy spanyolországi haditengerészeti bázison állomásozó rombolók. A rendszert kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták elleni védelemre hozták létre, bár a lengyelországi bázis cirkálórakéták elleni védelemre is képessé tehető.
Moszkva nevében Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt mondta, a lengyel bázis megnyitása a következő lépése annak, hogy az amerikai katonai infrastruktúra közeledik Oroszország határai felé. A The Defense Post által megkérdezett szakértő, Marek Swierczynski szerint azonban a légvédelmi bázis aligha képes az orosz fenyegetés elhárítására.
Ez a bázis bizonyos értelemben egy reliktum, az európai biztonságról való korábbi gondolkodási rendszer maradványa, amely nem igazán összeegyeztethető például az Oroszország által képviselt fenyegetéssel
– nyilatkozta.
Moszkva ennek ellenére tovább ütötte a témát: az erős kijelentéseiről ismert Marija Zaharova külügyi szóvivő azt mondta, a bázis megnyitása a nukleáris veszély általános szintjének növekedésével jár – holott a bázison atomfegyverek egyáltalán nem lesznek. A szóvivő egy fenyegetést is küldött a Nyugat felé:
Tekintettel az ilyen nyugati katonai létesítmények által jelentett fenyegetések jellegére és szintjére, a lengyelországi rakétavédelmi bázis már régóta szerepel a potenciális megsemmisítésre szánt kiemelt célpontok listáján, amit szükség esetén a fejlett fegyverek széles skálájával lehet végrehajtani.
Címlapkép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Rafał Trzaskowski varsói polgármester, miután utóbbit hivatalosan is a Polgári Koalíció elnökjelöltjévé választották. Forrás: Andrzej Iwanczuk/NurPhoto via Getty Images
