• Megjelenítés

Elemzés

Miért nem zárkóztunk fel Nyugat-Európához?

A nemzeti össztermék és a háztartások fogyasztása jelentősen nőtt a rendszerváltás óta, azonban a többi volt kommunista ország gazdasága gyorsabban fejlődött, mint a miénk. Ha a többi visegrádi ország átlagát hoztuk volna a GDP növekedésében az egy főre jutó nemzeti termék 1,4 millió forinttal lenne magasabb. Mitől ragadtunk be? - teszi fel a kérdést az Összkép magazin, és ennek kapcsán áttekintést nyújt a magyar gazdaság fejlődéséről, és annak időnként látványos megrekedéseiről.

Katasztrófa: romba dőlhet Európa egyik legerősebb országának autógyártása

A britek fejest ugrottak az ismeretlenbe 2016. június 23-án, amikor a Nagy-Britannia EU-tagságáról szóló népszavazás a kilépést támogató tábor győzelmével zárult. A döntés azonnal hatalmas bizonytalanságot eredményezett a nagyvállalatok és a gazdasági döntéshozók körében és bátran kijelenthetjük, az elmúlt évek végeláthatatlan tárgyalási sorozatai ellenére sem tisztult a kép. Nincs olyan ember ma, aki képes lenne megmondani, hogy a britek mikor és milyen feltételekkel hajthatják végre a kilépést, ha egyáltalán sor kerül rá valaha. A bel- és külpolitikai csatározások, az egyéni érdekek egymásnak feszülése komoly károkat okozhatnak a szigetország gazdaságának, de van egy terület, ahol a puszta bizonytalanság is elég volt a katasztrófához: a legendás brit autógyártás gyakorlatilag összeomlik a Brexit súlya alatt.

Vannak olyan innovatív gyógyszerterápiák, amelyekhez a magyar betegek hozzá sem jutnak

Jelenleg még a tíz évvel ezelőtti gyógyszerkiadások szintjéhez képest is hiányzik 20 milliárd forintnyi összeg a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, akkor ezen felül további 15-20 milliárd forintos pluszpénzt kellene betenni a rendszerbe - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója, aki a finanszírozás hiányosságának következményeit is érzékeltette. A betegek ebből azt érzékelik, hogy az új típusú gyógyszerek később jutnak el Magyarországra, ha egyáltalán eljutnak hozzánk. Az egyesület konkrét javaslatokkal is él, Holchacker Péter vallja: még időben vagyunk, a plusz összeg akár már a 2020-as költségvetésben megjelenhetne, ezáltal a jelenlegi kritikus magyarországi helyzet rövid távon javulna.

Orbán Viktor negyedik célja: beköszönt a kifektetés korszaka Magyarországon

A kormány a közeljövőben kifektetési stratégiát alkot - mondta gazdasági értékelő beszédében a miniszterelnök. Orbán Viktor nem először fogalmazza meg a hazai tőke külföldre történő befektetésének gondolatát, de egyelőre nem világos, milyen különleges eszközöket kíván ehhez bevetni a kormány.

A kaotikus magyar egészségügyben is játszanak Aranycsapatok

Érzésem szerint ma az orvosnak csak statiszta funkciója van, a fehér köpeny csak hitelesítő eszköz az egészségkereskedelmi folyamatban - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Dr. Bánsághi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, aki a Magyarországon egyedülálló daganatterápiát levezénylő orvosként került be legutóbb a hírekbe. A szakemberrel beszélgettünk a személyre szabott terápiákról, az orvoslás jövőjéről, a magánegészségügy magyarországi helyzetéről. A klinikai főorvos vallja: egy társadalmi új szövetséget kellene kötni. Szerinte az alkotmányban is rögzített egészségügyi ellátáshoz való jog egy, a kormányok által kitöltött biankó csekk.

Szürreális fordulatok - avagy vannak még tartalékaink, hogy megközelítsük Ausztriát

Látva az elmúlt időszak gyors növekedését a magyar gazdaság fejlődési lehetőségei ismét a figyelem középpontjába kerültek. A vélemények megosztottak. Az egyik végletet az ismét előkerülő "tartósan 1-2 százalékos növekedés" vagy "az ideje hátrafelé tekintgetni és Romániával versenyezni" típusú jövőképek jelentik, miközben más - például a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) elvégzett - számítások szerint átfogó versenyképességi fordulat esetén a következő évtized végére akár Ausztria fejlettsége is megközelíthető. Virág Barnabás megítélése szerint pesszimizmus helyett az elmúlt években elért - eleinte szintén abszurdnak ható - gazdaságpolitikai eredményekre, a sikeres nemzetközi felzárkózási példákra és a gazdaságpszichológiában rejlő lehetőségekre építve, továbbra is inkább az osztrák utolérés jövőképét érdemes megfogalmazni és megtartani. Az MNB monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatójának írását közöljük.

A magyar csodakészítmény, ami meghódította Amerikát - A teljes történet

Sok olyan zenekar van, amelyik egyslágeres, de mi nem ezek közé akarunk tartozni, sokkal inkább azok közé, akik az első siker után még 100 évig fent vannak a slágerlista elején - vallja Greiner István, a Richter kutatási igazgatója, aki tisztában van azzal, hogy a magyar gyógyszergyártó globális játékos: szerinte ugyanis a világ összes gyógyszerkutatója a cég versenytársa. A 34 éve a Richternél dolgozó szakemberrel a gyógyszerkutatás kihívásairól, jövőjéről, a társaság jövőképéről és a legutóbbi sikersztoriról, a cariprazine-ról is beszélgettünk, melynek története már 20 évre nyúlik vissza. Greiner István azt is elárulta: egy sikeres gyógyszer mögött több mint 300 ember áll.

Ilyen egészségügyi központ nem volt még az egész országban (Exkluzív interjú)

A TritonLife Csoport (a Róbert Magánkórház tulajdonosa) valamint Dr. Szabó Zsolt kézsebész szakorvos, a Világ Kézsebészeti Társaságok Szervezetének jelenlegi elnökének közös tulajdonlásában jött létre nemrégiben a Magyar Kézsebészeti Központ. Az új intézmény megalapításának apropóján beszélgettünk Szabó Zsolt alapító-orvosigazgatóval a kezdeményezés hátteréről, a szakmai csapat összetételéről, a kereslet alakulásáról, árakról és tervekről. A szakember arról is beszélt, hogy jónak tartják a magán- és állami egészségügyi rendszer szétválasztásának irányát, de közben a szektorsemleges finanszírozás előnyeit is hangsúlyozza. Egyúttal azt is ígérte: hallani fogunk az előttünk álló időszakban még a TritonLife terjeszkedéséről.

Olyat haluzott a szakértő a magyar demográfiai csodáról, hogy nem hiszed el

Bámulatos elemzést tolt le az M1 aktuális csatornán a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) elnöke. Fűrész Tünde szerint folyamatosan növekszik a gyerekvállalási kedv, amely azért történik, mert már érezni lehet a 2010-ben bevezetett családpolitika stabilitását és kiszámíthatóságát. Milyen kár, hogy az elemzés megállapításait nem igazolják vissza a számok.

A legfontosabb három cél közé kell emelni a digitalizációt Magyarországon

A digizalizáció az ipari forradalomhoz hasonlít, amely bizonyos területeket elsöpört, másokat felemelt, de sokkal gyorsabban fog lezajlani, így aki nem lép gyorsan, lemarad és komoly társadalmi feszültségekkel nézhet majd szembe - hangsúlyozta a Portfolio-nak Jánoskuti Levente. A McKinsey budapesti irodavezető partnere a minap a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén is bemutatta, hogy miért kell a három legfontosabb nemzetgazdasági cél közé emelni a digitalizáció kérdését és nagy nyitottságot érzékelt a testületben. Javaslata szerint az oktatás és a közszolgáltatások terén, illetve a kkv-k körében kell hathatós lépéseket tenni a digitalizáció irányába, ami versenyképesebb tudáshoz és vállalati működéshez is elvezet majd, így egy jól megtervezett, központi koordinációs egység által összefogott folyamat az ország versenyképességéhez is nagyban hozzájárulhat.

Húsba vágóan korlátozná a kormány és Brüsszel is az EU-pénzek itthoni elköltését

A szokásostól igencsak eltérő tervezési keretekkel, a 2021-2027-es uniós pénzfelhasználás jelentős hatékonyságjavításának céljával állt elő a héten mind a magyar kormány, mind az Európai Bizottság. A két fejlemény össze is függhet egymással és a közös mozgatórugó mögöttük az, hogy lehetőleg olyan területeken költse el Magyarország a pénzeket, amelyeken jelentős előrelépést lehet elérni a gazdasági versenyképesség, az emberek életminőségének javítása és az EU-s célok felé, másrészt a pénzfelhasználás minél inkább ésszerű, takarékos módon történjen meg. Legalábbis ez olvasható ki a szándékokból, aztán majd úgyis a végső kereteken és a megvalósításon múlik minden.

Záporoznak az állami tervek, amelyek megváltoztatják az életünket

Záporoznak az állami tervek, amelyek megváltoztatják az életünket

Szerdán a Magyar Nemzeti Bank és a Versenyképességi Tanács is előállt saját terjedelmes programjával. Mindkettő célja a magyar gazdaság versenyképességének javítása, az adózástól az egészségügyig több száz intézkedést sorolnak, amelyekkel megteremthető a felzárkózás - és persze megváltoztathatják az életünket. A tervek ismertetése céljából nagyon sok cikket közöltünk, ezeket foglaljuk most össze a könnyebb eligazodás kedvéért.

Erre várt mindenki: elkészült a kormány hatalmas programja

"Program a versenyképesebb Magyarországért" címmel tegnap délután egy friss dokumentum jelent meg a kormány honlapján. A közel 100 oldalas anyag egyik érdekessége, hogy alig néhány órával az MNB "Versenyképességi program 330 pontban" című kiadványa után került nyilvánosságra. A kormány anyaga hasonlóképp a kritikus területeket járja körül: az adózás, a foglalkoztatás, az államigazgatás, az egészségügy, az oktatás és a vállalati környezet témáján keresztül vázolja fel a tennivalókat. A másik érdekesség, hogy miközben a kormányzati anyag nem tartalmaz annyi konkrét lépést, mint az MNB 330 pontba szedett javaslatcsomagja, részletesebben ismerteti azok növekedési és költségvetési hatásait.

Mi a baj a családvédelmi akciótervvel?

Szinte minden nap meglepő információk látnak napvilágot a néhány hete meghirdetett családvédelmi akciótervről. Ezek gyakran egymással ellentétesek, néha nem látszik rajtuk a "demográfiai szándék", a hatások pedig ilyen bizonytalanság mellett megjósolhatatlanok. Éppen ezért talán nem haszontalan végiggondolni, hogy egy gazdaságpolitikai ösztönző programnak milyen nehézségekkel, költségekkel és remélt hasznokkal kell szembenéznie.

Ebben az évezredben még nem fogyott annyira gyorsan a magyar, mint tavaly

Tavaly a születési és halálozási folyamatok eredményeképpen 41 300 fővel lettünk kevesebben Magyarországon. A szám kicsivel magasabb, mint az utóbbi években jellemző 35-40 ezer fő, ezzel viszont a harmadik legnagyobb mértékű fogyás a II. világháború óta. A születésszám csökkent, 90 ezer alatti élveszületési számot eddig szintén csak kétszer láthatunk a magyar történelemben. Pikánsan alakult a termékenységi ráta.

Mire készül a legnagyobb román magánegészségügyi cég az első külföldi bevásárlása után?

Nem mindennapi tranzakció valósult meg nemrégiben a magyar magánegészségügyi szolgáltatók piacán. A román tőzsdén jegyzett MedLife megvásárolta a Rózsakert Medical Center 51%-os tulajdonrészét. Nem sokkal a bejelentést követően sikerült interjút készítenünk Csermely Gyulával, az eladó RMC alapítójával, most pedig a vevő részéről Mihai Marcu szólal meg a Portfolio-nak és beszél a társaság terveiről.

Az egyik legnagyobb magánegészségügyi üzlet háttere - Interjú az RMC alapítójával

A vevő azt mondta, hogy én is a deal része vagyok, ha nemet mondok, nincs deal - adott betekintést Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center alapító-igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában a nemrégiben bejelentett MedLife-RMC tranzakció részleteiről. Az aktív szülész-nőgyógyász a további terjeszkedési tervekről, a tőzsdén jegyzett romániai társaság külföldi céljairól, a hálózatosodás fontosságáról is beszélt.

Szülik-e a jövő járulékfizetőit a magyar anyák?

Egyre sürgetőbb, hogy tegyünk valamit a nyugdíjrendszerünkkel, mert különben vagy az idősek megélhetése lesz nehéz, vagy másra nem jut majd elegendő állami pénz - mondja Holtzer Péter nyugdíjszakértő. A megoldást nem a múlt év végén bedobott nyugdíjcélú állampapír fogja elhozni, ennél sokkal hatékonyabban kell okosabb, korszerűbb megtakarításra ösztönözni az embereket. A fogyó népesség és a szegényedő társadalmi rétegek, valamint az elit távozása összességében egy olyan problémahalmaz, aminek csak egyik kivetülése a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága. Ha ezeken nem lehet nagyon gyorsan változtatni, akkor nem a nyugdíj lesz a legnagyobb problémánk 2035-40-ben - mondja Holtzer, aki a kormány új demográfiai csomagjától nem vár népesedési csodát.

Nagy lehetőség áll a magyar élelmiszeripari és borászati ágazat előtt

Mind az élelmiszeripari, mind a borászati ágazat szereplőinek több szempontból is kifejezetten előnyös az a közelmúltban megnyílt vidékfejlesztési uniós pályázat, amely 50 milliárdos keretösszeggel segít a versenyképesség fokozásában és a hozzáadott érték növelésében - mutatott rá a pályázat előnyeire a Portfolio-nak Dr. Szűcs Balázs. A Rekontir BPM tulajdonos ügyvezetője szerint érdemes minél hamarabb lépni a pályázat segítségével a fejlesztések terén, mert közeleg a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus vége és aki él ezzel a pályázattal, akár komoly versenyelőnyre is szert tud tenni.

Megússza Magyarország az EU-pénzek durva vágását?

Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új rekord: gyorsulva terjed Magyarországon a fertőzés, ami halálesetekkel is járt
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility