Összeomlik a magyar ipar, ha mégsem jön Debrecenbe a BMW és nem bővít nálunk a Mercedes? Nem lesz húzóereje a magyar gazdaságnak? A Handelsblatt friss értesülése alapján megmutatjuk, hogy mennyire fontos Magyarország számára az autógyártás.
Nagyot szólt a Handelsblatt vasárnapi cikke, amelyben arról írtak részletesen, hogy a sokasodó kihívások hatására megszorításokra kényszerül a BMW és a Daimler, amelyek a magyarországi gyártókapacitásaik bővítésére, kiépítésére is kedvezőtlenül hathatnak majd. A német lap piaci forrásokból származó értesüléseit természetesen nem vonjuk kétségbe, a tervezett beruházások lassítására, felfüggesztésére felhozott indokok viszont véleményünk szerint gyenge lábakon állnak. A számok ugyanis azt mutatják, megéri nálunk autókat gyártani.
Teli lett a világ aggodalommal. Ezt nem csak az internetes kommunikáció logikája gerjeszti, hanem az is, hogy a világot alakító változások leszámoltak azzal az illúzióval, hogy a Béke, a Biztonság, a Prosperitás egyértelmű adottság. Mivel töltsük ki az illúziók fájó hiányát? - teszi fel a kérdést Szepesi Balázs, az Összkép magazin esszéjében.
Idén áprilisban mindössze 15 milliárd forintnyi új EU-támogatást osztottak el a magyar hatóságok, ami az elmúlt évek egyik leglassabb havi üteme - derült ki szokásos hónap eleji vizsgálatunk során. Ez a tempó persze nem meglepő annak tükrében, hogy amint megírtuk: április elejére, azaz 4 év alatt, elosztotta a 7 évre járó EU-pénzeket a kormány. Közben az is figyelemre méltó, hogy a támogatások kifizetési üteme sem pörög igazán: áprilisban "mindössze" 75 milliárd forint volt, miközben Brüsszelből a múlt hónapban is jött mintegy 32 milliárd forintnyi átutalás. Az óvatos itthoni kifizetési tempó mögött még mindig zajló pénzügyi elszámolási viták is meghúzódhatnak.
Bár a politikusok szívesen hirdetik, a régió egyáltalán nem számít az Európai Unió növekedési motorjának. Számításaink szerint a 11 kelet-közép-európai ország - némi javulás ellenére - továbbra is csak néhány tized százalékpontot ad hozzá az EU GDP-növekedéséhez. Magyarország hozzájárulása ezen belül - hasonlóan a legtöbb kis országhoz - szinte kimutathatatlan.
A régió és a magyar gazdaság súlya is fokozatosan növekszik az Európai Unióban - derül ki a GDP-adatokból. Ugyanakkor a régió továbbra is meglehetősen "könnyű", hiszen az EU hat legnagyobb gazdaság adja a gazdasági teljesítmény háromnegyedét. A magyar gazdaság az elmúlt két évtizedben relatíve alulteljesítő volt, a régión belüli súlyunk fokozatosan csökkent, ám az utóbbi időszakban sikerült felvenni a fonalat.
A magyaroknak leggyakrabban az EU-pénzek jutnak eszükbe, ha az Európai Unióra gondolnak és toronymagasan ezt a területet tartják az uniós tagság legnagyobb előnyének, de közben csaknem háromnegyedük szerint a pénzek jelentős részét ellopják - derül ki a Policy Solutions átfogó kutatásából. A reprezentatív felmérésben részt vevők közel négyötöde ezért jóval szigorúbb fellépést várna el az Európai Uniótól és több mint háromnegyedük szerint Magyarországnak csatlakoznia kellene a szigorúbb fellépést lehetővé tevő Európai Ügyészséghez.
Ez a cikk egyetlen embernek szól, annak, aki holnap megnyeri az ötöslottó négymilliárd forintos főnyereményét. És az aprót. Jó, ha többen nyernék meg, akkor többen is elolvashatják. Sőt, a reménykedők széles tábora számára sem biztos, hogy érdektelen, hiszen ki ne játszott volna el azzal a gondolattal, hogy mit tenne a főnyereménnyel?
Előző cikkünkben (Magaslati levegőn - avagy honnan érkeztek a magyar gazdaság növekedési tartalékai) bemutattuk, hogy 2018-ban dinamikus növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, melynek eredményeként folytatódott a 2013 óta megfigyelhető reálgazdasági konvergencia. Sorozatunk második részében a 2013 óta tartó felzárkózási időszakot történelmi kontextusba helyezzük és az elmúlt hetven év növekedési periódusaival vetjük össze. Az adatok azt mutatják, hogy aktuális növekedési időszakunk az egyetlen a második világháború óta, amire egyszerre jellemző a felzárkózás és a makropénzügyi fenntarthatóság is, vagyis az immár hetedik évébe lépő konjunktúraciklus kivételes a magyar gazdaságtörténetben. Ezt igazolja az is, hogy 2019 az első olyan év lehet a rendszerváltás óta, amikor sikerült elérnünk az 1989-es relatív fejlettségi szintünket Ausztriához viszonyítva. Előretekintve a versenyképességi reformok végrehajtása biztosíthatja a felzárkózási pálya fenntarthatóságát, valamint az osztrák fejlettségi szint 80-90 százalékának elérését.
Biztos sokan emlékeznek még, hogy nem is olyan régen a kormány célul tűzte ki a bürokráciacsökkentést, amibe aztán szépen bele is tört a bicskája. Hát nekem az utóbbi hónapokban sokszor eszembe jutott, ugyanis tavaly óta egy egészen szürreális helyzetbe ragadtam: az állami hivatalok útvesztőjében egyszerűen képtelenek vagyunk lezárni egy olyan ügyet, ami igazából már 10 éve lezárult. Az alábbi írás hangsúlyozottan nem a magyar panaszkultúra gazdagítása céljából készült, hanem jobbító szándékkal, hátha akad valaki az államigazgatásban, aki felismeri, hogyan lehetne ügyfélbarátabb, gyorsabb szolgáltatást nyújtani.
Míg Szlovákiában a horgony szerepe miatt nagyban segítette a működőtőke-beáramlást és az exportot az euróbevezetés, addig Szlovéniában csupán a gazdasági fejlettségi számokat nézve katasztrofális volt a pénzcsere hatása, Csehországban pedig bár üzleti fejjel gondolkodik a kormányfő, mégis teljesen átpolitizált a kérdés - ilyen kijelentések repkedtek egy minapi kétnapos bécsi és pozsonyi konferencián, amely az EU- és eurózóna bővítési tapasztalatokat járta körbe. A pénzcsere kérdésében kiváró álláspontot képviselő magyar döntéshozóknak a vegyes régiós vélemények/tapasztalatok bizonyára nem újak, de mégis érdemes ezeket egy csokorba rendezni, főleg amiatt, hogy úgy néz ki: pár év múlva már csak Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban nem az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz.
Ha a közfinanszírozott egészségügyet nem erősíti meg a kormány, miközben a magánegészségügy hatalmas kapacitásokat épít ki, ami erőteljes elszívóhatásként jelentkezik, akkor az állami rendszer össze fog omlani - vetíti előre Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász a magyar egészségügy jövőképét. Szerinte kedvező, hogy a kormány végre kezdi komolyan venni az egészségügy problémáit, azonban a vízió, amivel hozzálát a rendszer átalakításának, hibás. Azt is vallja, hogy szükség van új, modern egészségügyi intézményekre, de akkor biztosan be kellene zárni néhány régit és nem konzerválni a jelenlegi struktúrát. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy veszélyes az a fajta bűnbakkeresés, ami a kórházakkal és orvosokkal szemben folyik.
Borúsabban látják a kilátásaikat a Magyarországon működő német cégek, mint egy éve, ez azonban nem a hazai környezet romlása miatt van, hanem a világgazdasági helyzet bizonytalanságai miatt - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) hagyományos éves felmérésének eredményeiből.
Lassan egy éve zajlik Magyarország ellen egy újfajta költségvetési eljárás az Európai Bizottság részéről. A kormány azonban eddig nem adta be a derekát, és várhatóan nem is nagyon fogja, mert az elvárások elmulasztása nem jár pénzügyi következménnyel. Közben az Európai Bizottság egy friss dokumentumában frissítette a Magyarországtól elvárt középtávú hiánycélt, ami alapján a kormánynak még nagyobb költségvetési szigort kellene alkalmaznia.
A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt - derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.
Egy minapi kormányhatározat és a legfrissebb támogatási adatok alapján a 7 évre járó EU-pénzek teljes egészét elosztotta már a nyertesek között a magyar kormány - derül ki adatbázisunkból. Mivel a támogatói döntések bejelentése 2015 tavaszán indult el Magyarországon, így valójában 4 év kellett a 7 évre járó pénzek elosztásához. Ez persze nem meglepő: konkrét és kimondott cél is volt ez arra hivatkozva, hogy ne a ciklus végére maradjon a feladat és minél hamarabb induljanak el a projektek. A 7 éves keret 100%-ának elosztása azonban nem jelenti azt, hogy a következő években ne folytatódna az EU-s pénzosztás Magyarországon: sőt, még mindig nagy összeg vár elosztásra.
Forrásátcsoportosítások és egyéb okok miatt a következő hetekben mintegy 30 milliárd forintos keretösszeggel jelenhetnek meg újabb gazdaságfejlesztési célú EU-pályázatok a kis- és közepes vállalkozásoknak, így tehát nem ért még véget a jó lehetőségek sora ebben az uniós ciklusban - hívta fel a Portfolio figyelmét az ECC-Consulting Zrt. vezérigazgatója. Farkas Tamás arra is rámutatott, hogy a nagyvállalatoknak is vannak újra jó lehetőségek, hisz már él az idei beruházási támogatási program, amely ráadásul már kereskedelmi tevékenységre is biztosít forrásokat.
A jelenlegi monetáris kondíciók normálisnak tekinthetők - mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi bizonytalan környezetben nincs olyan jegybank, amely bármilyen hosszabb távú pálya mellett elköteleződne. Az MNB adatvezérelt üzemmódba kapcsolt, így a monetáris politika egyedi döntések sorozataként alakul a következő időszakban. Nagy szerint Magyarország egy "magas nyomású gazdaság", ahol a bérek gyors emelkedése a kis- és középvállalati szektor konszolidációjához fog vezetni. Az alelnök kitart amellett, hogy mindössze öt nagybankra és nagyobb árversenyre lenne szükség a pénzügyi szektorban. A lakossági állampapír-állomány duplázása a stabilitás növekedése mellett azért is előnyös lehet, mert a lakossági fogyasztás fékezése hozzájárulhat az inflációs cél eléréséhez.
Az utóbbi hónapokban számos közgazdász hívta fel a figyelmet a bérnövekedésről számot adó statisztikák ellentmondásaira. A munkaügyi statisztikák - amelyek a gazdasági híradások alapjául szolgálnak - a mögöttünk lévő nyolc évre olyan mértékű bérnövekedést mutatnak, ami a gazdasági teljesítményünk alapján a valós béremelkedésnek a közelében sem lehet. A nemzeti számlás béradatok ezzel szemben jóval kisebb növekedést jeleznek, ám ezekkel kapcsolatosan Oblath Gábor a közelmúltban arra mutatott rá, hogy ezek az adatok valószínűleg némileg alábecsülték a tényleges bérnövekedés mértékét. Minderre tekintettel érdemesnek tűnik a közgazdasági elméletre támaszkodva a bérnövekedés felső határát megbecsülni, s az egyes statisztikák adatait ahhoz viszonyítva vizsgálni. Ez alapján pedig meglehetős biztonsággal leszögezhetjük:
Pezsgőt bontva ünnepeljük, hogy az EP eltörölte az évenkénti kétszeri óraátállítást. Még az iskolásokat télen reggel felkelteni próbáló szülők is csettintenek egyet, tovább lesz esténként világos. Hiszen úgyis a nyári időszámítást fogjuk választani, az mindenkinek jó. Szerintünk meg óriási pofára esés lehet ebből. Elképzelhető, hogy mozgásterünk annyi lesz, hogy a téli időszámítást válasszuk vagy a nyárit és a román időzónát.
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
A lakásvásárlás előtt állók gyakran szembesülnek azzal a dilemmával, hogy érdemes-e most belevágni az ingatlanvásárlásba...
"Gyakorlatilag négy évünk növekedés nélkül telt" - mondta Michael Böhmer, a baseli székhelyű Prognos, Európa...
Évente dollár száz milliárdokat költünk fogyásra, de az egyéni megoldások rendre csődöt mondanak: a súlyfelesleggel... 
A felhívás tervezet részletesen bemutatja az elszámolható költségeket, nézzük át őket.
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
