Eszkalálódó kereskedelmi háború, Donald Trump amerikai elnök "elszabadulása", amerikai kormányzati leállások, amerikai és német recesszió, politikai kockázatok, patthelyzet Németországban - többek között ezeket a negatív kockázatokat említették meg a Portfolio által megkérdezett közgazdászok a 2019-es évre. Bemutatjuk, mire érdemes felkészülni, hogy senkit ne érjen meglepetés jövőre.
A kormány két részletben terjesztette be idén a 2019-re vonatkozó adóterveit. Most ezeket gyűjtjük egy csokorba, kiemelve a legfontosabb változásokat, legérdekesebb könnyítéseket és legmeghatározóbb újításokat.
Kiugró árbevétel-növekedés, felrobbanó exportértékesítés, csökkenő személyi jellegű ráfordítások, kevesebb alkalmazott, kilenc év után újra pozitív eredmény, javuló tőkehelyzet - nem volt rossz éve az ISD Dunaferrnek 2017-ben a most közzétett éves beszámoló alapján. Az európai gazdasági konjunktúrát és acélipari trendeket látva azonban éppen ideje volt már, hogy a kedvező helyzet a dunaújvárosi vasműnél is lecsapódjon. Közben feltehetően a 2018-as év is hasonlóan sikeres lehetett és a társaságcsoport nagy álmokat szövöget.
Véget érő kereskedelmi háború, a protekcionista nyomás enyhülése, a több Európát támogató erők előretörése, magasabb kelet-európai növekedés, rendeződő olasz helyzet - csak néhány pozitív kockázat, amelyet a Portfolio által megkérdezett közgazdászok említettek a jövő évi gazdasági kitekintőjükben. Az sem kizárt, hogy az Egyesült Államok elnöke ismét megnyomja a költekező gombot.
Szeptember végén, október elején, amikor az amerikai tőzsdék megállíthatatlanul törtek újabb és újabb csúcsokra, valószínűleg kevesen gondolták, hogy néhány hónappal később akkora zuhanásokat látunk majd, amelyek örökre emlékezetesek maradnak. Pedig több fontos tényező hatására pontosan ez történt a tengerentúli részvénypiacokon: a Fed kamatemelése, valamint az amerikai jegybank elnökének kijelentései, Donald Trump amerikai elnök reakciói és pénzügyminiszterének amatőr húzása oda vezettek, hogy az S&P 500 akkorát zuhant decemberben, amelyre 1931 óta nem volt példa és egy pillanatra a medvepiac is beköszöntött Amerikában. A pánikszerű eladásokat ugyan látványos erősödés követte, de ettől még egyáltalán nem nyugodtak meg a piaci szereplők, ami nem véletlen, hiszen az eséseket kiváltó problémák közül egy sem szűnt még meg, azok továbbra is komoly kockázatot jelentenek a befektetőknek.
Négy délkelet-ázsiai és hat afrikai ország szerepel a leggyorsabb GDP-növekedést produkáló gazdaságok 2018-as toplistáján. Előbbi országcsoport már huzamosabb ideje lendületes bővülést mutat és gyorsan tör ki a szegénységből, Afrika azonban ennek az útnak még nagyon az elején jár. Éppen ezért örvendetes a fekete kontinens túlsúlya a listán, amire az az elmúlt években nem volt példa.
Ha nem is jövőre, vagy 2020-ban, de 2021-ben megint komoly mozgástér adódhat a költségvetésben - derül ki a kormány saját előrejelzéséből. Már csak az a kérdés, mire használja ezt: belenő a kiadásokkal, vagy adót csökkent, például mindkét esetben az új családpolitikai intézkedésekkel összefüggésben.
A magyar népesség folyamatosan csökken. Ha ez így megy tovább, a magyarok el fognak fogyni - figyelmeztetett nemrégiben Orbán Viktor. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a kormány idén több új családtámogató intézkedésről döntött és nagy bejelentésekre készül 2019-ben is. Azt is tudjuk, hogy ezeknek keresi a helyet a költségvetésben, és amit talál, ki is használja.
Az elmúlt negyedévek kellemetlen meglepetése volt a külső egyensúly romlásának egyre erősödő intenzitása. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzésében már azzal számol, hogy jövőre szinte teljesen elfogy a folyó fizetési mérleg többlete. A jegybanki szakértők ugyanakkor optimisták: szerintük itt meg is áll a finanszírozási képesség romlása, és elfogadható szinten stabilizálódik.
Az idei gazdasági események közül az egyik legfontosabb a választások utáni kormányzati elképzelések meghirdetése volt. A vízió szerint 2030-ig egy olyan gazdaságstratégia mentén kell haladnia az országnak, amely Európa fejlett országai közé vezet minket. A részletekről azonban egyelőre nagyon keveset tudni, a versenyképességi fordulathoz szükséges program megírása akadozik.
Milyen trendek láthatóak az európai egészségügyi startupoknál és azok finanszírozásában? Hol és miként tudnak bekapcsolódni a legnagyobb európai multicégek? Milyen eredményeket tud felmutatni a legnagyobb európai kezdeményezés, az EIT Health ezen a téren? Kurt Höllerrel, az EIT Health vállalkozásfejlesztési igazgatójával többek között ezekről beszélgettünk, valamint a szervezet legújabb terveiről. Ezek között szerepel egy közösségi finanszírozási platform létrehozása, egy térkép felrajzolása, ami segíthet összekötni az innovatív vállalkozásokat és a szakértőket, valamint az EU fejlesztési bankjainak aktívabb bevonása.
Elérkezett az idő arra, hogy az országhatárainkon kívülre fókuszáljunk - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Románia legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatójának, a tőzsdén jegyzett Medlife-nek az alapító-tulajdonosa, Mihai Marcu, aki konkrét régiós országokat is megnevezett. A szakember beszélt a román piac jellegzetességeiről, a szakemberhiányról, a bérek emelkedéséről is.
A jövő évi 2,7 százalékos nyugdíjemelés újragondolására kéri a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) a miniszterelnököt, mivel az idős korosztály megbecsülése nincs arányban az ország fellendülő gazdasági helyzetével, s az infláció épp a nyugdíjasokat sújtja leginkább. Tényleg ennyire sanyarú a nyugdíjasok helyzete?
Magyarországon 2018 januárjában 2,6 millió fő, minden negyedik lakos részesült nyugdíjban és egyéb ellátásban. Az ellátottak száma 1,6%-kal csökkent egy év alatt - derül ki a KSH legfrissebb, nyugdíjakról szóló kiadványából. Azt is megtudtuk, hogy az egy főre jutó átlagos öregségi nyugdíj összege 2018 januárjában 129 637 forint volt, ez egy év alatt közel 5%-ot növekedett. Hogy ez mekkora a magyarországi keresetekhez képest? Egyre kevesebb, aminek biztosan nem örülnek a nyugdíjasok, viszont a nyugdíjrendszerért felelős döntéshozók annál inkább.
A sikeres feltörekvő országok stratégiájának fókuszában már három-négy évtizede a technológiák, az abból kibontható új termékek és azok piacai állnak. A technológia ugyan mindig is a gazdaság meghajtó ereje volt, de a hetvenes-nyolcvanas évektől súlya megnőtt, ezért az üzleti értékláncokban betöltött szerepe is megváltozott. Ettől az időtől kezdve a világgazdaság felzárkózási és struktúraátalakítási "történeteinek" szinte mindegyike a technológiai szektor fejlődésére épített. A sikeres gazdasági stratégiák alapkérdése sosem csak az volt, hogyan kapcsolódjanak be a technológiák hasznosításába, hanem éppen ellenkezőleg, hogyan kapcsolódjanak be azok előállításába. A technológia a nyolcvanas évek óta új termékeket és szolgáltatásokat hozott létre, majd behatolt a hagyományos ágazatokba is és átalakította azokat. A régi termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat lecserélte, új szereplőket hozott helyzetbe, másokat leértékelt. A technológia lényegében megtörte a tőke totális uralmát, mivel annál nagyobb perspektívát és növekedési potenciált hordozott, és a föld, a munka és a tőke mellett önálló termelési tényezővé vált.
Az alábbiakban Víg István versenyképességről, gazdasági fejlődésről szóló gondolatait közöljük.
Sokan ostorozzák a németeket azért, mert nem vállalták fel az úttörő szerepet és szemlátomást le is maradtak az elektromos autózásban. Robert Irlinger viszont egészen máshogy látja ezt, tényekkel és eladási statisztikákkal alátámasztva bizonyítja, hogy néhány év leforgása alatt hatalmas utat tettek meg az elektromobilitás területén. A BMW i almárkájánank, amely a plug-in hibrid és tisztán elektromos modelleket tömöríti magába, vezére elárulta azt is a vele készített interjúnkban, hogy milyen nagy dobásokra készülnek a következő években. Melyek lesznek azok a nagy fejlesztések, amelyek a háttérben már javában zajlanak és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a BMW megvalósítsa hosszútávú céljait.
A korábbi hónapok áremelkedései után az utóbbi hetek árcsökkenést hoztak az üzemanyagok piacán, amelyben több fundamentális tényező is szerepet játszott. Jó hír a magyar autósoknak, hogy a WTI grafikonján kirajzolódó összkép is megkönnyebbülésre adhat okot. Megjelent ugyanis a halálkereszt az olaj piacán, amely hosszabb távon a fennálló csökkenő trend folytatódását valószínűsíti. A rövidtávú kereskedőknek viszont érdemes résen lenniük, a WTI ugyanis erősen túladottá vált.
Az elmúlt években látványos tempóban emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon. Az infláció emelkedése, a külső egyensúly romlása, a vállalati termelékenységnövekedés korlátai miatt az utóbbi időben megjelentek olyan vélemények, hogy a béremelkedés ütemének mérséklődnie kellene. A kérdés a bértárgyalások időszakában különösen érdekes, ezért érdemes körüljárni a témát.
A munkapiaci helyzet folyamatos javulása, valamint a bérek jelentős emelkedése az elmúlt évek gazdasági növekedésének az egyik legfontosabb sarokköve volt és előretekintve is fontos tényezője a hazai makrogazdasági pályának. A helyzet helyes értékeléséhez elengedhetetlen a lakossági jövedelmi folyamatainak és azon belül is a bérjövedelmek alakulásának megfelelő értékelése. A nemzetgazdasági bérek mérésére számos statisztikát találunk, amelyek sajnos sokszor komoly eltéréseket is mutathatnak. Cikkünkben bemutatjuk, hogy egy-egy statisztika kiragadása és az ott látott elmozdulások felnagyítása könnyen hibás következtetésekhez vezet. A fogyasztásról és a megtakarításokról is rendelkezésre álló adatok párhuzamos értékelésével egyértelmű, hogy a hazai bérjövedelmek az elmúlt években jelentősen emelkedtek. Emellett azt is bemutatjuk, hogy a hazai bérek jelentős, a termelékenység bővülését meghaladó emelkedését a korábban historikusan alacsony szintre kerülő bérhányad is lehetővé, sőt szükségessé tette. Számításaink szerint a bérhányad 2017-ben már a historikus átlag közelében alakult, így előretekintve fontos, hogy a bérek emelkedése a termelékenység növekedésével összhangban alakuljon.
A kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése egy fontos jogbizonytalanságot rendez, de a lakáspiacnak valószínűleg nem ad újabb lökést.
A kínai központi vezetés kamatcsökkentésekkel igyekszik támogatni a gazdaságot az 5%-os növekedési cél elérése...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
"Gyakorlatilag négy évünk növekedés nélkül telt" - mondta Michael Böhmer, a baseli székhelyű Prognos, Európa...
Évente dollár száz milliárdokat költünk fogyásra, de az egyéni megoldások rendre csődöt mondanak: a súlyfelesleggel... 
A felhívás tervezet részletesen bemutatja az elszámolható költségeket, nézzük át őket.
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
