Hetek óta arról cikkezünk, hogy új helyzet van kialakulóban idén Magyarországon, ami a szamárköhögéses esetek számát és így a cseppfertőzéssel terjedő betegség felfutását illeti. Tegnapi elemzésünkben pedig arra mutattunk rá, hogy mostanra már minden megyében megjelent a betegség és a jogszabályban kihirdetett járványügyi feltételrendszer értelmében is járványhelyzetről beszélhetünk, ugyanis a betegség lényegesen gyakrabban fordul elő, mint korábban.
Úgy tűnik, hogy ezt az NNGYK is felismerte, ugyanis Galgóczi Ágnes, az intézet járványügyi vezetője az RTL Híradó kedd esti riportjában már azt nyilatkozta, hogy
a betegség járványos terjedésű Magyarországon.
Mindezt arra alapozta, hogy elmondása szerint az elmúlt 20 évben összesen 36 igazolt eset volt, idén pedig már most 76 igazolt esetnél tart a járványügy.
Ez alapvetően új értékelése a betegség terjedésének hivatalosan is a járványügy részéről. Az elmúlt hetekben a rendkívül gyors esetszám-felfutás ellenére az NNGYK és illetékesei rendre azt hangoztatták, hogy nincs járványhelyzet a szamárköhögés-betegség tekintetében Magyarországon. Kezdetben ezt azzal indokolták, hogy nem minden megyében regisztráltak esetet, ezért nincs országos járvány, majd később azzal érveltek, hogy az előfordulás szórványos. Úgy tűnik, hogy fordulat állt be ebben és mostanra a hivatalos járványügy is elismerte, hogy bizony járványszerűen terjed a korábban már legyőzöttnek hitt betegség. Alig pár napja még Galgóczi Ágnes is úgy nyilatkozott, hogy szórványos előfordulások vannak az országban.
A járvány vagy nem járvány kérdés eldöntése kapcsán érdemes felidézni az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezést, amit tegnapi cikkünkben meg is tettünk. A 18/1998. (VI:3.) NM rendelet lényegében meghatározza azt a feltételrendszert, hogy mikortól beszélhetünk egy-egy betegség terjedésekor járványról. Az ide vonatkozó fogalommagyarázat ugyanis így szól: egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható. Ha meghatározott küszöbszintet keresünk, akkor érdemes az NNGYK heti jelentéséből kiindulnunk, ez a dokumentum ugyanis feltüntetni minden betegség esetén a 1-29. heti időszak medián értékét a korábbi évekből. 2018 és 2022 között ez a mediánérték 8 eset volt, ehhez képest már most 185 gyanús esetről beszélünk. Vagyis már rég a küszöbérték felett "teljesít" ez a fertőzés terjedési sebesség tekintetében.
Tulajdonképpen kedvező hír, hogy a mostanra az NNGYK is elismerte a járványszerű helyzetet, hiszen ezáltal magasabb fokozatba kapcsolhat kommunikációs és vészjelző rendszere, és a figyelemfelhívások nyomán még több emberhez eljuthat a fertőzés terjedésének híre és a lehetséges védekezési lehetőségek (ezekről legutóbb ebben a cikkünkben írtunk). Érdekes lesz azt látni, hogy a járványügy új helyzetértékelése jár-e további járványügyi lépésekkel, ahhoz képest, mint amit a múlt hét óta megtett.
A legutóbb jelentett 32 gyanús esetből minden negyedik csecsemő korú fertőzött, az RTL riportja emlékeztet arra, hogy ez a korosztály a legveszélyeztetettebb a fertőzésre, esetükben halált is okozhat a betegség. Múlt héten két csecsemőhalálozást is megerősített az NNGYK ezzel összefüggésben. Póta György házi gyermekorvos a csatornának elmondta: "minél kisebb babát ér ez a fertőzés, az állandó köhögés miatti légzészavar annál inkább tud intenzív kezelést igénylő, sajnos néha halálos veszéllyel járó megbetegedést kiváltani".
A gyerekek az utolsó ilyen védőoltást 11-12 évesen kapják meg, ám a védettség idővel csökken, ezért az a felnőtt is megkaphatja, illetve átadhatja a betegséget, akit gyerekkorában beoltottak. A Népegészségügyi Központ a híradó ismertetése szerint éppen ezért a kismamák és a környezetükben élő, gondoskodó felnőttek újraoltását javasolja. Galgóczi Ágnes ennek kapcsán kiemelte: a várandósok oltása a harmadik trimeszterben javasolt. Hozzátette: a felnőttek számára az ismétlő védőoltás receptre felírva a patikákban kapható. Egyetértett abban a háziorvos és a járványügyi szakértő, hogy a koronavírus-járványnak köze van ahhoz, hogy ez a (magas átoltottságok miatt) már legyőzöttnek hitt betegség újra felütötte a fejét Európában és így Magyarországon is.
Arról, hogy ez a két tényező hogyan van összefüggésben, itt írtunk részletesen:
Így terjed a fertőzés Magyarországon
Cikkeinkben korábban rendszeresen ábrázoltuk az új heti betegek számát, ezeken az ábrákon a szamárköhögés-gyanús esetek szerepeltek. Összesen egyébként az NNGYK 185 gyanús esetről beszélt idén. Az elmúlt hetekben megjelent írásainkból az is kiolvasható volt, hogy a betegség gyorsuló ütemben terjed idehaza is.
Írásainkból az is kiderült, hogy 2024-ben sajnos teljesen új helyzet van születőben a szamárköhögés-betegség tekintetében. A korábbi években látott esetszámok sokszorosát regisztrálták idén csak az első fél év leforgása alatt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
