A magyar EU-elnökség célja, hogy a tagállamok egyhangúlag támogassák egy hivatalos levél kiküldését Szerbiának, amelyben a következő csatlakozási klaszter, a versenyképesség és inkluzív növekedés (Cluster III) megnyitására kérik fel Belgrádot. Az erről szóló tervezet szerint Szerbia vállalná, hogy 2025 végéig teljesíti a jogállamisági kritériumokat, az uniós normáknak megfelelő médiatörvényeket fogad el, és
igyekszik konstruktív kapcsolatot kialakítani a koszovói állammal, minden lépését egyeztetve az EU-val.
Az elképzelés azonban komoly ellenállásba ütközött. Németország, Hollandia, Svédország és a balti államok diplomáciai források szerint nem támogatják a klaszter megnyitását, mivel Szerbia a jogállamiság terén nem tudott előrelépni, és nem hajlandó csatlakozni az EU Oroszország elleni szankcióihoz – írja a Politico.
Ezek az országok úgy vélik, hogy Belgrád nem mutatja a szükséges politikai akaratot a kritikus uniós elvárások teljesítésére.
A magyar elnökség álláspontja szerint azonban a folyamat gyorsítása fontos lenne, különösen a Nyugat-Balkán integrációjának szempontjából. A szakértők szerint ez egy nagyobb geopolitikai stratégia része, amely az EU stabilitásának növelését célozza a térségben, ugyanakkor a tagállamok közötti megosztottság egyértelműen lassíthatja a csatlakozási tárgyalásokat.
Szerbia EU-csatlakozási folyamata 2012-ben kezdődött, amikor hivatalosan tagjelölt státuszt kapott, és 2014-ben indultak el a csatlakozási tárgyalások. Az ún. klaszteralapú megközelítés a tárgyalások új rendszere, amelyben a fejezeteket tematikus csoportokba rendezve nyitják meg. Bár Szerbia a Nyugat-Balkán egyik legfontosabb országa az EU szempontjából, a jogállamisági problémák, a Koszovóval való kapcsolat rendezésének elhúzódása és a külpolitikai irányultsága – különösen Oroszország felé – eddig jelentős akadályokat gördítettek az előrelépés elé.
Címlapkép forrása: EU
