• Megjelenítés

Elemzés

Itt az idő? - 10 kérdés, 10 válasz a frankhitelek átváltásáról

Még az a frankhiteles is, aki eddig nem tette, ezekben a napokban komolyabban elgondolkodhat frankhitele euró alapúra váltásáról. A PSZÁF nemrég kiadott vezetői körlevele kifejezetten tanácsolja is a bankoknak, hogy segítsék a frankhiteleseket e lépés megtételében. Hogy azonban minden frankhiteles számára járható ez az út, és most jött el az idő, azzal kapcsolatban komoly kétségeink lehetnek. Az alábbiakban tíz kérdés - tíz válasz formában foglaljuk össze az átváltási dilemma legfontosabb ügyfélszempontjait.

Hátul kullog a magyar piac - Lesz ebből feltámadás?

Miközben a régiós részvényindexek többsége a tavalyi negyedik negyedévben egyre magasabb szintekre szökött, a magyar piac nagy lemaradást hozott össze a különadók és nyugdíjpénztári átalakítások miatti feszültségek közepette. A mutatószámokon alapuló vizsgálataink szerint a magyar piac a tavaly év végi csökkenést követően a régiós szereplőkhöz viszonyítva átlagosnak mondható értékeltségi szintekhez érkezett, vagyis ilyen szempontok szerint a gyors felzárkózás lehetősége korlátozottnak tűnik. A régióban vannak a magyarnál vonzóbb paraméterekkel bíró részvénypiacok, az értékeltségi és növekedési kilátások alapján összeállított sorrendünk szerint az orosz és osztrák piacok állnak a lista legelején.

Egy ország szakadhat ketté az ősrégi ellentétek miatt

Mintegy hét hónapja nincs valódi kormánya Belgiumnak, a hétpárti felek pedig még januárban is képtelenek megegyezni, és megkezdeni az új kabinet megformálását. Belgiumnak így nincs 2011-es költségvetése sem, elképzelhető, hogy a kormányzati feladatokat ellátó ügyvivő testületnek január végén sürgősen megszorításokról kellene döntenie, de ezek elfogadtatása kérdéses a flamand és a franciaajkú vallon képviselők körében. A politikai marakodás komoly bajba sodorhatja az országot, az államadósság az éves GDP-nek megfelelő mértékű, az európai adósságválság tovagyűrűzésétől aggódó piaci szereplők pedig árgus szemekkel figyelik a túlköltekező országokat. Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy újabb választásokat tartanak a sikertelen kormányalakítás után, bár kétséges, hogy ez megoldaná-e a 2007 óta húzódó (tágabb értelemben pedig több évtizedes) belpolitikai krízist. A forgatókönyvek között ott szerepel egy sokkal súlyosabb is: Belgium kettészakadása.

A Költségvetési Tanács stábjának védelmében

Hosszabb idő kell ahhoz, hogy a szakma felmérje, milyen veszteség érte a Költségvetési Tanács (KT) Titkárságának - elemzői stábjának - felszámolásával. Addig is szeretném az olvasókkal megosztani egy levelezés történetét, amelynek közzétételét lassította, hogy illetékesek hozzáférhetetlenné tették a KT stábjának munkáit - kikapcsolták az mkkt.hu honlapot. A honlap tartalma azonban ismét megtekinthető a http://freepress.nuzoka.com/ címen, és hamarosan a régi linkek is felélednek. Az elkészült munkák minősége magáért beszél, persze csak azoknak, akik az elemzéseket elolvassák.

Még sincsenek bázeli harapófogóban a magyar bankok?

Bázel III.-nak várhatóan nem lesznek számottevő közvetlen hatásai a magyar bankrendszerben - állapítja meg a pénteken bemutatott legfrissebb MNB Szemlében megjelent egyik tanulmány. A szerző, Szombati Anikó végkövetkezetése ellentétes a Hitelintézeti Szemlében tavaly ősszel megjelent egyik tanulmányéval, utóbbi szerint ugyanis a jelenleginél mintegy 9-15 százalékkal kellene kisebb hitelállománnyal rendelkezniük a magyar bankoknak, hogy megfeleljenek a Bázel III. szabályrendszer új likviditási követelményeinek. A két tanulmány következtetésében tapasztalható különbségeknek számos objektív oka van.

Vallomás nyugdíjügyben: a pénztárak pártján az elemzők

A Portfolio.hu egy gyors felmérést végzett az elemzők és az alapkezelők körében, hogy ki miként dönt január végéig a nyugdíjpénztárban maradásáról. A szektor feltételeit (kedvező jövedelmi és munkaerőpiaci helyzetet) ismerve nem meglepő, hogy a többség a maradást választja. Az indokok között első helyen az áll, hogy hosszabb távon nem maradhat fent a kiszerződés, az állam pedig több évtized múlva csak sokkal kisebb kezdőnyugdíjat tud majd kifizetni. A maradást erősíti meg a felhalmozott több millió forintos egyenleg is, hiszen az bizonyíthatóan megtalálható, és nem egy ígéret, miközben a számla örökölhető is.

Kiváló környezetben virágzottak a pénzpiaci alapok

Komoly sikert könyvelhettek el a magyar pénzpiaci alapok, hiszen elképesztő vagyonnövekedéssel sikerült megőrizniük trónjukat a hazai befektetési alap szektorban. A hazai pénzpiaci alapokba már 2009 nyarán megindult a tőkebeáramlás, ami töretlenül folytatódott 2010 nyara végéig. Ebben fontos szerepet játszott a hazai alapkamat folyamatos csökkenése mellett az európai adósságválság kitörése is, ami a befektetőket a kevésbé kockázatos eszközök felé terelte. A hazai pénzpiaci alapokba így év elejétől szeptemberig több mint 100 milliárd forint érkezett. A többnyire 4-5 százalékos hozamokat produkáló pénzpiaci alapok népszerűsége az év vége felé azonban megtört, részint a nemzetközi hangulat javulása, részben a hazai kamatemelési ciklus megkezdése miatt. A pénzpiaci alapok összességében 1340 milliárd forintos vagyonnal továbbra is a hazai befektetési szektor legnagyobb szereplői, a hazai piac több mint 37 százalékos részesedését birtokolva.

Hosszabb távon a profik többsége forinterősödést vár

A Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők egy hónap alatt nem helyezkedtek érdemben optimistább álláspontra a rövid távú forintkilátásokat illetően. Három hónapos időtávon a forint árfolyama legnagyobb valószínűséggel a 279-es szint közelében fog stagnálni. Hosszabb távon azonban némileg nőtt az optimizmus, egy éves időtávon a profik többsége 2%-nál nagyobb forinterősödésre számít. A kötvénypiaci kilátásokat illetően a többség még inkább pesszimista, szinte alig akad olyan alapkezelő, aki a saját benchmarkhoz képest felülsúlyozandónak tartaná a kötvényeket.

Kerülik a részvényeket az alapkezelők

Nem változott jelentős mértékben december elejéhez képest a magyar részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatos alapkezelői vélemény, az általunk megkérdezett portfóliómenedzserek jelentős része, 65%-a arra számít, hogy három hónapos időtávon a hazai benchmark a 21 327 pontos szint +/-5%-os környezetében fog tartózkodni. A válaszadók többsége hosszabb időtávon (12 hónap) is +/-5%-os elmozdulást vár az indexben a referenciaértékhez képest. A blue chipek közül továbbra is a Richter a kedvenc, bár az elmúlt hónaphoz képest valamennyi vezető részvény veszített vonzerejéből. A részvényektől továbbra is tartanak a profik, akik között egy olyan sem akad, aki az eszközkategóriát felülsúlyozandónak tartaná a saját benchmarkjához képest.

Gyászos teljesítményt mutatott tavaly a forint

Sorozatban már a negyedik egymást követő évben gyengült 2010-ben a forint az euróval szemben, a 3%-os leértékelődéssel a Portfolio.hu által vizsgált közel 30 deviza körül a második legrosszabb teljesítményt mutatta tavaly. A dollárral szemben elszenvedett 10%-os esés az általunk vizsgált közel 40 deviza körül a harmadik legnagyobb mértékű volt. Az igazán "gyászos teljesítményt" a forint a svájci frankkal szemben mutatta: 22%-os volt a hanyatlás, amely a régiónkban a legnagyobb volt. A magyar állampapírpiacon az év eleji és év végi hozamszintek csak kis eltérést mutattak, az év közben azonban hatalmas hozamkilengések voltak. A 10 éves magyar állampapír hozamának mindkét időpontban "stabilan" 8%-os szintje kiugróan magas a szűkebb értelemben vett térségünkben.

Könyörtelenül támadnak a fantomhitelek

Novemberben ismét anélkül növekedett a magyar háztartások hiteltartozása, hogy meghaladta volna a hitelfelvételek összege a törlesztésekét - olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb hitelezési statisztikáiból. A novemberi hitel- és betéti adatok beleillenek az előző hónapok trendjébe, nagyobb "izgalmakat" egyelőre csak a frank árfolyammozgása okoz. A téli hónapok a hitelezés szempontjából hagyományosan nem sok jóval kecsegtetnek.

Romlottak a nagyok profitkilátásai, a kicsiké viszont javult

Az őszi hónapokban beharangozott vállalati különadók nyomják rá bélyegüket a tőzsdei nagyvállalatok jövő éves EPS várakozásaira. A legnagyobb vesztes az egy negyedévvel ezelőtti állapothoz képest a Magyar Telekom, mely esetében az elemzők 30%-kal vágták vissza EPS várakozásaikat, és az 50 forintos tartományba csökkentették osztalékvárakozásaikat.

Mi vár a biztosítókra 2011-ben? - Megszólalt a nyolc vezér

A magyar pénzügyi szektor számára több szempontból is fekete esztendőnek számító 2010-es év végén a Portfolio.hu arra kérte a díjbevétel szerint nyolc legnagyobb magyarországi biztosító első emberét, értékelje a mögöttünk álló esztendőt és adjon előrejelzést 2011-re vonatkozóan. Az alábbi három kérdésre adott válaszaikban érdekes véleményeket fogalmaztak meg a biztosítóvezérek:

1. Milyennek látja a magyar biztosítási szektor jelenlegi helyzetét, és hogy értékeli a mögöttünk hagyott esztendőt?

2. Melyek voltak 2010 legfontosabb konkrét fejleményei az Ön által vezetett biztosítónál, és milyen tervekkel készülnek 2011-re?

3. Mire számít 2011-ben a társaság és a magyar biztosítási szektor eredményessége, díjbevételei és új értékesítései szempontjából?

Mi vár a bankokra 2011-ben? - Megszólalt a nyolc vezér

A magyar pénzügyi szektor számára több szempontból is fekete évnek számító 2010-es esztendő végén a Portfolio.hu arra kérte a nyolc magyarországi nagybank vezetőit, értékeljék a mögöttünk hagyott eseménydús esztendőt, és adjanak előrejelzést 2011-re vonatkozóan. Az alábbi három kérdésre adott válaszaikban érdekes véleményeket fogalmaztak meg a bankvezetők:

1. Milyennek látja a magyar bankszektor jelenlegi helyzetét, és hogyan értékeli a mögöttünk hagyott esztendőt?

2. Melyek voltak 2010 legfontosabb konkrét fejleményei az Ön által vezetett banknál, és milyen tervekkel készülnek 2011-re?

3. Mire számít 2011-ben a bank és a magyar bankszektor eredményessége, a hitelportfólió minősége és az új hitelezés volumene szempontjából?

Mi lesz, ha bukik az Emfesz?

Az utóbbi napokban megint felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint az Emfesz, a térség első lakossági ügyfeleket is ellátó szabadpiaci gázkereskedője a végét járja. A sajtóban több hír is megjelent a gázkereskedő tartozásaival kapcsolatban, amelyeket részint a társaság is cáfolt, azonban azt elismerték, hogy a Magyar Energia Hivatal vizsgálódik körülöttük. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés: mi lesz, ha nem lesz Emfesz?

Kis ország, jó gazdaságpolitika - Kilábaltak a lettek a válságból

Egy évtizede nem fordult elő, hogy a lett elnök hivatalos látogatást tegyen Oroszországban. Inkább gazdasági, mintsem politikai változások jele, hogy erre most sor került. A december 20-án megrendezett, ám a Belorussziából érkező hírek miatt a világsajtó figyelmét elkerült csúcstalálkozón számos, a két ország közötti kapcsolat normalizálását szolgáló megállapodást írtak alá. Többek között a kettős adóztatás elkerüléséről, a rendkívüli helyzetek esetén történő együttműködés szabályozásáról, a természetvédelemben kialakítandó kooperációról, a volt szovjet állampolgárokat érintő szociális kérdések, többek között a nyugdíjfolyósítás rendezéséről, a határ két oldalán élő orosz, illetve lett állampolgárok áttelepülésének megkönnyítéséről, a szervezett bűnözés üldözésében alkalmazott együttműködés formáiról.

Európa a tél fogságában, de ki nyerhet rajta?

Az idei tél több országban olyan havazással és faggyal köszöntött be, amelyre már évek óta nem volt példa, a híradások hóban ragadt autósokról, és kényszerűségből repülőtereken karácsonyozó utasokról tudósítanak. Ebben a környezetben a befektetők szinte zsigerből nyúlnak egyes részvényekhez, mondván: ha kemény a tél, ezek a vállalatok profitálhatnak belőle. Ilyenek például a jégmentesítéshez szükséges szórósó gyártói, illetve a téligumikat gyártó cégek. Megvizsgáltunk két német vállalatot, mekkora tulajdonképpen a "tél-kitettségük", valóban érdemes-e ezen vállalatok papírjait venni, ha elhúzódó kemény télre számítunk.

A pénztártagok nem választhatnak - Vissza kell lépniük

Politikai döntés eredményeként egy nagyon speciális, a világon egyedülálló nyugdíjpénztári szektor jött létre 1998-ban hazánkban, az elmúlt időszakban pedig Matits Ágnes, független nyugdíjszakértő szerint nem szolgált rá a szektor a védelemre. Ha megnézzük az elmúlt 13 évet, akkor a vegyes rendszer csak azoknak térült meg, akik pályakezdőként csatlakoztak a rendszerhez, míg azok, akik önként választották a belépést már sokkal rosszabb helyzetben vannak, éppen azért, mert a választással a tagok lemondtak az állami nyugdíjuk 25 százalékáról. A szakértő szerint jelenleg senki sem juthat racionálisan arra a következtetésre, hogy megérje maradni a pénztárakban, hiszen a feltételek olyanok, amik túl nagy veszteséget hoznak a maradó tagoknak. A következőkben Matits Ágnes véleményét tesszük közzé változatlan formában.

Felszámolt pénztárak - Veszélyes láncreakciók

A magánnyugdíjpénztári szektor kvázi államosítása amellett, hogy piacidegen lépés, számos káros mellékhatással is jár az állampapírpiacon - derül ki a Portfolio.hu vizsgálatából. Ezek a kormány azon céljára is veszélyt jelenthetnek, amelyre jelenleg egyértelműen épít: az államadósság gond nélküli, állampapírpiacról történő finanszírozására. Egy bizonyosnak tűnik: a továbbiakban még jobban rá lesz utalva a kormány, illetve az állam arra a befektetői szektorra - a külföldiekre -, amely felé az elmúlt időszakban inkább kedvezőtlen üzeneteket küldött. Részben emiatt, részben amiatt, hogy a befektetésre már nem ajánlott kategória határára süllyedt a magyar államadósság minősítése, kiemelten fontos, hogy a kormány februárban hiteles szerkezeti reformprogramot, kiadáscsökkentő lépéseket mutasson be. Ellenkező esetben gondot okozhat mind a deviza-, mind a forintalapú állampapírok piaci értékesítése, így akár újra az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap pénzére szorulhat az ország.

Nem indokolt a nyugdíjreform visszafordítása

A rövid távú előnyökért cserébe feléli a kormány a nyugdíjvagyont, a legnagyobb probléma pedig azzal van, hogy folyó kiadásokat is finanszíroz az állam a rendkívüli bevételeiből, miközben a kiadási oldalhoz nem nyúl érdemben hozzá. Pier Carlo Padoan, az OECD főtitkár-helyettese és vezető közgazdásza a Portfolio.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy a második pillér megszüntetése bizalomvesztéssel jár, miközben a látható strukturális reformok elmaradása a későbbiekben meg fogja bosszulni magát. A költségvetés fenntarthatósága érdekében a jövőben mindig finomhangolásra fog szorulni az állami nyugdíjrendszer, a kedvezmények eltörlése, a munkában töltött idő növelése és a korhatáremelés pedig elkerülhetetlen.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új rekord: gyorsulva terjed Magyarországon a fertőzés, ami halálesetekkel is járt
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility