A kormány tervei szerint az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) lehet a gazdaság motorja a következő években. A tízéves gazdaságfejlesztési program keretében több ezer milliárd forint áramolhat a magyar gazdaságba, a tervek szerint egymillió új munkahelyet teremtve. Essősy Zsombort a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, miben különbözik az ÚSZT a korábbi programoktól, mik a legfontosabb prioritások és milyen hatást fejthet ki a fejlesztési terv a magyar gazdaságra.
A jövő tervezése helyett a múltból örökölt problémák megoldásának keresésével telt el a 2010-es esztendő a magyar lakossági hitelpiacon. A bankok csak a magasan átlag feletti hitelképességű ügyfelek kegyeiért versenyeztek, az ügyfelek jó része pedig messziről elkerült mindent, ami új hitel felvételével kapcsolatos. Így esett meg, hogy 2010-ben mindössze 384 milliárd forint jelzáloghitelt vettek fel a magyar családok, ami a két évvel korábbinak kevesebb, mint negyede. Döntően a devizahitelek átértékelődése miatt a lakosság banki adóssága mégis csaknem 10%-kal, mintegy 740 milliárd forinttal nőtt az év során - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett decemberi hitelezési statisztikáiból.
2011 most éppen jónak néz ki, de tény, hogy a problémák nem oldódtak meg - véli Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Európát Németország húzza, az exportszektor elérte a válság előtti szintet. Mindeközben Amerikában újabb jelentős költségvetési és monetáris lazítás folyik, ami a 2011-es növekedést meglódítja, míg a nagy feltörekvő országokban marad a magas növekedési ütem. A magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban az elemző elmondta, hogy a magasabb növekedés nem teljesen kizárt, de a válság hatásai még érezhetőek, és a svájci frank problémája sem tűnt el.
Az ausztrál áradások hatására jelentősen kibillent a nemzetközi szénszállítások piaca. Egyes becslések szerint 15 millió, más becslések szerint akár 20 millió tonna feletti mennyiség is eltűnhetett a világ szénpiacairól a heves esőzések következtében. A közeljövő sem fest jól, ugyanis a helyi meteorligai szolgálat az átlagnál esősebb hónapokat vár, így kérdéses, hogy az ausztrál szénexport esetében meghatározó Queensland állam bányái mikor lesznek képesek visszatérni korábbi termelési szintjeikhez, illetve mikor áll helyre az ország szénexportja. Egyesek várakozása szerint a kokszolható szén ára a jelenlegi negyedévben irányadó 225 dolláros tonnánkénti árról akár 400 dollárra is emelkedhet. A legtöbb elemző mindenképpen 300 dollár feletti szinteket vár. Ez az áremelkedés várhatóan az acéliparban is érezteti majd hatását.
Az idei év költségvetésébe havi 100 milliárd, összesen az egész évben 1200 milliárd forintnyi rendkívüli és ideiglenes bevétel épült be, hogy a hiány 3% alá szorítható legyen. 2011-ben az államháztartás rendkívüli és ideiglenes bevételek - és a konjunkturális hatások - nélküli ún. szerkezeti hiánya megduplázódott, és eléri a GDP 6%-át. Ezt a hiányt 2012- és 2014 között csak az ideiglenes és rendkívüli bevételek véglegesítésével lehet orvosolni - véli Csillag István, akinek írását az alábbiakban közöljük.
Az Apple árfolyama 345,6 százalékot emelkedett alig két év leforgása alatt, közben pedig mintegy mellékesen a világ második legnagyobb vállalatává vált az Exxon Mobil mögött. Az ilyen rohanásokról rendszerint ki szokott derülni, hogy az árfolyamot csak a túllelkesült befektetők repítették racionális érvekkel nehezen igazolható szintekre. Az Apple viszont úgy tűnik, ebben a tekintetben is üdítő kivételt jelent, a társaság részvényei a szárnyalás ellenére sem járnak igazán túlzó magasságokban, sőt, ha kellően kritikusan tekintünk a piac várakozásaira, az elsőre túlértékeltnek tűnő árfolyam legalábbis fairnek mondható, de ha a vállalat az elmúlt negyedévekben látott tempóban bővül tovább, az ár még akár vonzó is lehet.
A CIG Pannónia ma hajnalban közzétett gyorsjelentése aligha kelt izgalmat a befektetőkben, hisz a legfontosabbat, nevezetesen a díjbevételek tavalyi szintjére vonatkozó információt majdnem pontosan már mindenki ismerte: az év egészében 25,8 milliárd forint lett, s a negyedik negyedév egy erős hajrával ennek több mint 40%-át hozta. Annál érdekesebb kérdés, mi lesz a biztosító részvényárfolyamával, mellyel kapcsolatban a tőzsdei bevezetéskor megfogalmazott kételyeinket nem oszlathatta el a tekintélyes év végi díjbevétel sem. Egyelőre talány, miként tudja majd folytatni növekedését a biztosító anélkül, hogy ez jelentős hígulási veszélyt jelentene a meglévő részvényesek számára, ugyanis a jelenlegi tőke már két ugyanilyen évet sem bírna el. Igaz, a tőzsdei bevezetés miatt sok egyszeri költség merült fel tavaly.
Jelentősen túlvállalták magukat, a jövőt azonban már enyhén pozitívan látják a fizetési késedelembe esett adósok - derül ki a BellResearch friss kutatásából. A tanulmány érdekes következtetésekre jutott azzal kapcsolatban, miként ítélik meg az ügyfelek a bankok magatartását, a KHR-lista visszatartó erejét, a válságos helyzetben szükséges teendőket és a kormány adósmentő csomagját.
A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása jó ideig nyomás alatt tartotta az RFV árfolyamát, azonban az utóbbi napokban mintha kezdenének ismét magukra találni a papírok. A türelmes befektetőknek mindenképp érdemes nagyobb figyelemmel lenni a fundamentális szemmel alulárazottnak tűnő részvényekre.
A társaság által eddig elnyert projektek cash flow termelő képessége alapján 8173 forintos 2011 végi reális árfolyam adódik a papírokra (15%-os likviditási diszkont mellett), mely az újabb projektek elnyeréséig egyfajta alsó korlátként kell, hogy funkcionáljon az árfolyamban. Amennyiben a következő három évben a társaság képes lesz minden évben egy nagyobb és egy közepes méretű projektet elindítani, úgy további felértékelődési potenciált tartogatnak a papírok.
Mivel az RFV menedzsmentje a régiós terjeszkedést illetően nagy tapasztalatokkal bíró személyekkel bővült, megtörtént a további növekedést megalapozó szervezetfejlesztés, és a továbbra is nagy potenciállal kecsegtető romániai piacon sikeresen debütált a társaság, indokoltnak tartjuk a jelenleg látható növekedés folytatódását árazni az RFV esetében. A legnagyobb kockázatot a beruházásokhoz szükséges finanszírozási háttér előteremtésében látjuk, így az új projektekkel kalkuláló szcenáriónál három esetben (csak kötvénykibocsátásból, csak részvénykibocsátásból, kötvény és részvénykibocsátásból egyaránt finanszíroz a társaság) is megvizsgáltuk a papírok értékét. Ezek alapján, a 15%-os likviditási diszkontot feltételezve 14 116 forintos 2011 végi reális árfolyam adódik a részvényekre.
A finanszírozási kockázatok mellett a cég zömében önkormányzati ügyfeleinek esetleges nemfizetési kockázatával is tisztában kell lenniük a befektetőknek, míg a papírok árfolyamalakulásának tekintetében jelenleg a legnagyobb kockázatot a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása jelenti.
Élénkíti-e az adócsökkentés a gazdaságot? Az alábbi írás szerzői, Benczúr Péter és Kátay Gábor arra szeretnék ösztönözni a hazai elemzőket és véleményformálókat, hogy a munkát terhelő adókkal kapcsolatos elvi vitákban ne sikkadjon el a hosszabb távú szemlélet sem. Az eddigi érvek ugyanis szinte kizárólagosan a rövid távú, azaz a keynesi hatásokra fókuszáltak, sok esetben ráadásul ezen hatásokat hosszú távú hatásként értékelve.
Nemrég a német gazdasági miniszter Rainer Brüderle a német Bildnek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy szívesen látná, amennyiben a diszkont áruházláncok (például a Lidl és az Aldi) megjelennének a német üzemanyagpiacon. A miniszter várakozásai szerint a kiskereskedelmi láncok megjelenése erősebb versenyt generálna, amely az árak csökkenéséhez vezetne. Magyarországon már kb. öt évvel ezelőtt elindult a kiskereskedelmi láncok diszkontkútjainak piacra lépése, azonban országos szinten érezhető árcsökkenés nem történt az üzemanyag-értékesítés területén. A "Lidl-benzin" mítoszának nyomába eredtünk.
Nagy változásokat hozhat a hazai brókerpiacon a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása. Miközben az alapkezelési tevékenység háttérbe szorulásával a retail (lakossági) szegmensre helyeznek egyre nagyobb hangsúlyt a társaságok, az államhoz kerülő nyugdíjpénztári portfóliók értékesítésének szervezése is lehetőségeket teremthet számukra. A piac felpezsdült, az első mozgások pedig már elindultak: nevük elhallgatását kérő informátoraink szerint ismert, külföldi intézményi ügyfeleket kiszolgáló brókerek távoztak a Cashline-tól. A változások nyertese az Equilor lehet, mely az újonnan akvirált brókereknek köszönhetően erősítheti pozícióját a hazai azonnali részvénypiacon. Az intézményi piacot eközben egyre jobban sújtják az elmúlt években jelentősen csökkenő kötési díjak.
Bár az elemzők zömében optimisták a nemesfémpiaci kilátások tekintetében, az idei évet ijesztő esésekkel kezdte az arany és az ezüst árfolyama, és a technikai elemzés szempontjai szerint igen kedvezőtlennek mondható módon lefele törték át az 50 napos mozgóátlagukat. Összességében nehéz lenne megmondani, hogy a negatív tendencia tartós maradhat-e, talán érdemesebb lehet a két nemesfém árfolyamának különbözetére alapozni egy kereskedési stratégiát.
Az ezüst árfolyama ugyanis a tavalyi ralit követően szorosan felzárkózott az aranyhoz, így a sokak által követett arany/ezüst arányszám olyan szintekre érkezett, ahonnan az utóbbi 14 évben mindig fordulni tudott a trend. Amennyiben az arany és ezüst ára között beszűkült arány tágulása valóban bekövetkezik, úgy az arany vételi és ezüst eladási pozíciók lehetnek jövedelmezők az előttünk álló időszakban.
Szívélyes fogadtatásra talált a kormánynál a takarékszövetkezetek tavaly benyújtott Nemzeti Hitelintézeti Program elnevezésű tervezete. A programból kirajzolódó jövőkép mellett a Jógazda csődjének tanulságairól és a takarékszövetkezeti szektor kihívásairól beszélgettünk Varga Antallal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatójával. A szakember szerint hazánk az EU pénzügyileg legkiszolgáltatottabb országa, így a helyit, a hazait minden körülmények között támogatni kell.
Az OTP papírjai tavaly alulteljesítők voltak, a nemzetközi összevetésben magas tőkemegfelelési mutatóval rendelkező, a régiós szektortársakhoz képest alulárazott bank vonzó sztorinak tűnik 2011-ben, amit az év eddig eltelt időszakának árfolyammozgásai is visszaigazolnak.
Összegyűjtöttük azokat a fontosabb tényezőket, amelyek hatással lehetnek az OTP operációjára, és azon keresztül a részvények árfolyamára a következő negyedévekben.
Több, egymással ellentétes hatás is befolyásoló tényező lehet, nagy vonalakban azonban a következő összefüggések látszanak: az országkockázatot mutató magyar CDS felár csökkenésével párhuzamosan a forint a fontosabb devizákkal szemben jellemzően erősödést mutat, az OTP árfolyama pedig emelkedik. Ennek a "pozitív" forgatókönyvnek a magyarázata többrétű, hiszen egyrészt az alacsonyabb CDS-felár alacsonyabb saját tőke költséget (cost of equity) eredményez, az pedig megemeli a bank fair értékét, másrészt ebben a szcenárióban az erősebb forint mellett lassulhat (vagy akár meg is fordulhat) a hitelportfólió minőségének további romlása, ez pedig alacsonyabb céltartalék-képzést és magasabb nettó profitot eredményezhet. Természetesen egy "negatív" szcenárióban ezek a folyamatok "ellentétes előjellel" zajlanak le.
Ezen túlmenően van még egy pikáns történet, mégpedig Magyarország kockázati besorolása, ugyanis a három fontosabb hitelminősítő mindegyikénél a még éppen befektetésre ajánlott kategóriába tartozik a magyar államadósság, a besorolásban bármelyik irányba bekövetkező elmozdulás pedig jelentős változást hozhat az OTP részvények megítélésében.
Az egy évvel korábbihoz képest 18%-kal nőtt, és december végére elérte a 929 ezer főt a Központi Hitelinformációs Rendszerben tárolt természetes személyek száma - derül ki a BISZ Zrt. legfrissebb adataiból. Mindez azt jelenti, hogy a köznyelvben BAR-listaként emlegetett rendszerbe a 2009-es 171 ezer után 2010-ben "csak" 141 ezer fővel kerültek többen, mint ahányan elhagyták, derűre azonban semmi ok: félő, hogy elsősorban a magasabb szinteken tartózkodó svájci frank miatt hónapokon belül újabb hullámban érkeznek friss BAR-listások.
Az Orbán-kormány úgy tűnik, hogy valóban kitalált valamit a februárra beharangozott reformprogram kapcsán, az eddigi jelek azonban nemcsak a kiadáscsökkentési szándék, hanem az infláció felpöregetése irányába is mutatnak - hívja fel a figyelmet a Portfolio.hu-nak küldött véleménmyében két közgazdász, Csillag István és Mihályi Péter. A szerzőpáros szerint az infláció felpörgetésén keresztüli gazdasági növekedésélénkítési stratégia aligha lehet sikeres, miközben néhány százezer embert munkára késztethet az életszínvonal romlásának megakadályozására törekvés miatt.
Magyarország 2011-ben kiváló költségvetési teljesítményt fog felmutatni első ránézésre, igaz szüksége is lesz rá. Úgy tűnik ugyanis, hogy újabb fejezet nyílik az európai adósságválság történetében (már egyre jobban figyelnek Portugáliára a piacok) és a költségvetési fegyelem mindenhatóságának idején jól jönnek az impozáns számok. A 3 százalék alatti hiánycél teljesítésére vonatkozó ígéret mindenképpen komoly vállalás, de a jövőbeli kilátások alapján egyáltalán nem garantált, hogy hazánk már idén lekerül az uniós szégyenpadról.
A korábbiaknál nyíltabb és konkrétabb, nem egyszer a korábbi megnyilatkozásokkal szembemenő interjút adott Orbán Viktor a Wall Street Journalnak. Ezután több optimizmussal várhatjuk a kormányzat februári bejelentéseit, de az igazság pillanata még nem jött el.
Úgy tűnik, hogy a kormány minden korábbi igyekezete ellenére sem tudja elkerülni, hogy középtávú deficitcsökkentő intézkedéseket tegyen. Vagyis stabilitási és növekedési csomagot állítson össze. Vagyis megszorítson. Vagyis reformokat léptessen életbe. Vagyis csökkentse a kiadásokat. Tényleg, akkor most mit is?
