Elemzés

Hatalmas időzített bombán csücsül a világ! - Mikor robbanhat?

Az Írországból érkező hírek, valamint az amerikai jegybank újabb eszközvásárlásának következményeiről szóló viták háttérbe szorították a tengerentúli önkormányzati kötvények piacán kibontakozó aggasztó folyamatokat. Egyes elemzők időzített bombához hasonlítják az USA egyes államainak költségvetését, és nem tartják kizártnak az államcsődök bekövetkezését sem. Mindez alaposan átrendezheti a tengerentúli, eddig biztonságosnak tartott eszközök megítélését.

Hatvanmilliárdos veszteség a hazai bankszektorban

A bankadó szeptember befizetett mintegy 60 milliárd forintos első részletéhez hasonló összegű veszteséget szenvedett el a harmadik negyedévben a bankszektor. Az adózás előtti eredmény az előző negyedévi +22,5 milliárd forintról -61,5 milliárd forintra romlott a PSZÁF előzetes adatai alapján. A különadó nélkül nagyjából nullszaldósan zárt volna a szektor, az OTP nélkül azonban jóval gyászosabb a kép.

Spanyolország bukását már nem bírná el az eurózóna

Ha mentőcsomag kell a spanyoloknak és a portugáloknak, akkor az írekkel együtt csaknem el is fogyna az eurózóna erre szánt pénzügyi kerete. Államháztartásuk jövő évi finanszírozási igénye a lejáró adósságokkal a GDP ötödét teszi ki, a teljes spanyol államadósság nominálisan ötszöröse az írnek és a portugálnak, ami jól mutatja, hogy az adósságválság következő potenciális "áldozatai" jóval nagyobb falatnak bizonyulhatnak. Bár szinte mindennap elhangzik spanyol és portugál gazdaságpolitikai döntéshozók szájából, hogy országuknak nincs szükségük külső pénzügyi segítségre, a görög és ír sztori ismerői tudják, hogy azokban az esetekben is hasonló nyilatkozatokkal kezdődött a mentőcsomaghoz vezető út.

Bedőlő hitelek: mit mutat a számkavalkád?

Több különböző hitel-késedelmességi statisztika is napvilágot látott az elmúlt napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jóvoltából a magyar pénzügyi szektorra vonatkozóan. A statisztikák eltérő paraméterei miatt nem automatikus ezek összehasonlítása, mégis megpróbáljuk a fontosabb adatokat az alábbiakban összesíteni. Fő üzenetük az lehet, hogy a bankok céltartalékolási kényszere a rossz hitelek képződésének lassulása miatt enyhülőben van, ám számos körülmény miatt a késedelembe eső hitelek arányának növekedése a közeljövőben sem áll meg.

Az év bankja, az év bankárai - Megszólaltak a kitüntetettek

November 11-én ünnepélyes gálaest keretében kilenc kategóriában ítélték oda a MasterCard - Az év bankja 2010 program díjait. Az év bankára kitüntetést Csicsáky Péter, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója vehette át, az év ifjú bankára pedig Schenk Tamás, az OTP Stratégiai, Tervezési és Controlling Igazgatóságának irányítója lett. Az FHB-nak járó év bankja díjat a társaság részéről Dr. Spéder Zoltán, elnök vehette át. Terveikről és a kitüntetésről az érintetteket kérdeztük.

Túlélik-e a bankok a katasztrófák sorozatát? (Interjú)

Veszélyben van-e a magyar bankrendszer működése a különadó és a hitelezés elképesztő visszaesése miatt? Kivonulhatnak-e a külföldi tulajdonú bankok Magyarországról? Hogy hat majd ez a hazai tulajdonú bankokra? Mi lesz, ha nem oldódik meg a kilakoltatási moratórium problémája? El tudják-e látni a bankok a növekedéshez szükséges hitellel a gazdaságot? Milyen folyamatok indulhatnak el a bankpiacon? Ezekről és sok minden másról kérdeztük Nagy Mártont, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatóját, a jegybank Pénzügyi Stabilitási Területének vezetőjét.

OTP gyorsjelentés - Átmeneti lesz a javulás?

Kamat- és jutalékbevétel soron az elemzői várakozásoknak megfelelő, viszont főként az alacsonyabb céltartalékolásnak köszönhetően a nettó profit soron a vártnál lényegesen jobb eredményről tájékoztatott ma hajnalban az OTP. A gyorsjelentés több "reményfoszlányt" is tartalmaz, azonban egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy az alapfolyamatokban gyökeres fordulatot látunk. A hitelportfólió minősége a legtöbb leánybanknál nem csak az egy évvel korábbi állapothoz, hanem az idei második negyedévhez képest is tovább romlott, ezzel párhuzamosan a bankcsoport ismételten jelentős céltartalékolásra kényszerült.

Összességében azonban a gyorsjelentés piaci hatása vélhetően pozitív lesz, és a nyitást követően az alapvetően továbbra is kedvező nemzetközi befektetői hangulat viheti tovább a hátán az OTP papírjait.

A negyedéves jelentés lényegi pontjai az alábbiakban foglalhatók össze:

Pozitívumok

• Az elemzői várakozásoknak kamat- és jutalékbevételek sorokon megfelelő, viszont az alacsonyabb céltartalékolásnak köszönhetően a nettó profit soron a vártnál lényegesen jobb eredmény
• A swapokkal korrigált konszolidált nettó kamatbevétel éves és negyedéves bázison is növekedést mutat
• Dinamikus kamat- és díjbevétel bővülés (forintban mérve) az orosz, a román, a horvát és a szlovák leánybanknál
• A pénzintézeti különadó negatív hatásától eltekintve 45,4 milliárd forintos adózott eredmény válság előtti szinteket idéz
• A tőkemegfelelés tovább javult, a harmadik negyedév végén 18 százalékon állt

• Az orosz, a szlovák és a montenegrói leánybankok kivételével (ott is elsősorban a magas bázisnak köszönhetően) még az előző negyedévhez képest is tovább romlott a hitelportfólió minősége
• Csoportszinten egyelőre nem látszik tetőzés a 90 napon túl késedelmes hitelek arányában
• Az 53 milliárd forintos céltartalék képzés lényegesen alacsonyabb, mint az előző negyedévben regisztrált 96 milliárd forintos rekord érték, viszont a CT továbbra is magas szintje jól mutatja a hitelportfólió romlását. A harmadik negyedéves céltartalékolás annak fényében sem túlságosan megnyugtató, hogy a szeptemberi forint-mélypontokhoz köthető hitelbedőlések/nem teljesítések majd a negyedik negyedéves számokban képeződnek le

Ma debütálnak a GM részvényei: hatalmas emelkedés jöhet?

Ma indul a kereskedés az amerikai és a kanadai tőzsdén a General Motors részvényeivel, amelytől - tekintve a papírok iránti nagy keresletet - jelentősebb árfolyamemelkedést várnak az első kereskedési napon a piaci szereplők. A hatalmas érdeklődést mutatja, hogy a kibocsátásra kerülő részvények számát 30%-kal emelte meg a napokban a GM és az ársávot is jelentősen, 26-29 dollárról 32-33 dollárra módosította. A kibocsátásra végül 33 dolláron került sor, amely azt jelenti, hogy globális szinten minden idők legnagyobb elsődleges részvénykibocsátását vihette véghez az amerikai autógyártó. A maximálisan kibocsátható részvényszámmal számolva összesen több mint 23 milliárd dollár folyhat be az IPO-ból. A következőkben áttekintjük, hogy hogyan menekült meg a GM az összeomlástól és hogy vajon drágának számít-e a 33 dolláros kibocsátási ár.

Robin Hood-adó: tizmilliárdos különbségek a becslések között

Komoly eltérések mutatkoznak a Költségvetési Tanács és a Kormány által becsült számok között a Robin Hood-adóból származó bevételek vonatkozásában. Míg a kormány 20 milliárdos bevétellel kalkulál 2011-et illetően, addig a KT számításai 29,6 milliárd forintot mutatnak. Az időben haladva az olló továbbnyílik.

OTP, FHB, CIG: mennyit hoz a bankadó-módosítás?

Az OTP éves adófizetési kötelezettségére nagyjából semleges hatással járnak, a CIG Pannóniáét nagyjából 230 millió forinttal csökkentik, az FHB Jelzálogbankét viszont mintegy 50 millió forinttal növelik a keddi törvénymódosítások - derül ki a Portfolio.hu első számításaiból. A bankadó alapja egyes tételek miatt csökken, az adó felső kulcsa 0,50%-ról 0,53%-ra nő. A biztosítók különadója is több sávos lesz, miközben - hogy teljes legyen a kép - a bankok esetében egy eredménysemleges 30%-os hitelintézeti adó is bevezetésre kerül.

Javuló hitelportfólió az FHB-nál

1,71 milliárd forint: ezt a bűvös számot kell hozzáadnunk az FHB ma hajnalban publikált harmadik negyedéves eredményszámaihoz, és máris tisztábban látunk. Ekkora összegű banki különadót számolt el ugyanis a jelzálogbank működési költségként a harmadik negyedévre. Bár a bank céltartalék-képzése a válság előtti szintre esett, a bankadó miatt ezúttal a korábbiaknál szerényebb, 277 millió forint lett a társaság profitja.

MOL: hatalmas pozitív meglepetés

A várakozásokat jelentős mértékben meghaladó számokat tett közzé ma hajnali harmadik negyedéves gyorsjelentésében a MOL, mely nettó szinten 36%-kal nagyobb profitot ért el mint amire az elemzők számítottak. A felülteljesítés döntő részét a finomítás-kereskedelem divízió okozta, ahol az elemzők egy része jelentős veszteséget, illetve kismértékű nyereséget várt a javuló külső környezet ellenére.

A gyorsjelentés legfontosabb pontjai:

- duplázódó upstream profit az emelkedő olaj- és gázáraknak és kitermelési volumennek köszönhetően;
- növekvő downstream eredmény az alacsony bázis és a javuló környezet nyomán;
- feleződő gázdivízió eredmény a tarifák befagyasztása miatt;
- jelentős INA profit hozzájárulás;
- 20 mrd Ft-os válságadó elszámolás az első 9 hónapra;
- mérséklődő eladósodottság.

Véleményünk szerint a mai gyorsjelentés következtében alapvetően jelentősebb pozitív árfolyam reakciónak kellene mutatkoznia a parketten, a negatívvá váló globális hangulat következtében azonban ez a hatás várhatóan limitáltabb lesz. A rövid távú profit várakozásokat alapul vevő árazás alapján a papírok nem mutatnak alacsony értékeltséget, a hosszabb távú, 3 éves profit kilátások alapján azonban a részvények nagyon olcsónak számítanak mind regionális, mind nemzetközi viszonylatban.

Kevesebb csontváz, több munka az Eximbanknál

Korábban az MNB alelnöki tisztjét is betöltötte Adamecz Péter, az állami tulajdonú Eximbank idén nyáron kinevezett vezérigazgatója. Bár a szakembernek most is határozott véleménye van a monetáris politikáról, ezúttal jelenlegi munkahelyéről és a magyar exportőrök helyzetéről kérdeztük. Mint kiderült, a kormány döntésének köszönhetően jelentősen növelheti hitelezési és garancianyújtási aktivitását az Eximbank, a kínai túró rudi ügye viszont mind a mai napig nem oldódott meg.

Rendíthetetlen növekedés a Parknál, még mindig mélyen alulértékelt

Tovább nőtt a Park kihasználtsága, melynek hatására a menedzsment megemelte az idei évre vonatkozó bevételi és EBITDA várakozását egyaránt. A papírok továbbra is mélyen fundamentális értékük alatt forognak, így a gyorsjelentés hatására pozitív árfolyamreakció bontakozhat ma ki a piacon.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

- a kihasználtság már 80%-on áll (a félév végi 79% után),
- így bevételi soron újabb rekord született,
- a szigorú költségkontrollnak köszönhetően az EBITDA is csúcsközelben,
- így nem csoda, hogy a menedzsment 7,4 millió euróra emelte idei bevételi (7,2 millióról) és 6,4 millió euróra EBITDA várakozását (6,2 millióról),
- jövőre az AIT 550 négyzetméternyi (2%pontnyit a kihasználtságból) többletigényt támaszt.

Szaporodnak a kérdőjelek: kinél landolhat a Malév?

Eddig mintegy 40 milliárd forintnyi tőkeemelést vitt véghez a magyar állam a Malévben, de a légitársaság helyzete még korántsem tekinthető megoldottnak. A fordulat a működésben még várat magára és vélhetően a reorganizációhoz újabb milliárdokra lesz szüksége a légitársaságnak, kérdés, hogy ezt honnan kapja majd meg. A közelmúltban felröppentek olyan pletykák, miszerint a kínai Hainan Airlines anyavállalata, a HNA Group szállna be a magyar nemzeti légitársaságba. A következőkben arra próbálunk meg választ keresni, hogy miért érdeklődhet egy kínai légitársaság a Malév iránt.

Életbiztosítások: kikapcsolták a lélegeztetőgépet

Megtört az év első felében tapasztalt kedvező tendencia a magyar biztosítási piacon: bár 2010 eddigi részében 5,5%-kal nagyobb díjbevételt értek el a magyar biztosítók, mint tavaly, a harmadik negyedév statisztikái alapján ismét a visszaesés jelei mutatkoznak. A piacot eddig "lélegeztetőgépen" tartó egyszeri díjas életbiztosítások ismét visszaszorultak, a többi szegmensben pedig folyamatos a lassú apadás. A természeti károk, a bankadó és más kedvezőtlen hatások következtében az idei évet veszteséggel zárhatja a szektor. Újdonság, hogy a tőzsdei jelenléte miatt kiemelt figyelmet érdemlő CIG Pannónia az életbiztosítási díjbevételekben megközelítette a teljes szektorban piacvezető Allianzot.

400 ezer új munkahely 5 év alatt - Volt már ilyen?

2015-ig 400 ezer új munkahely jön létre Magyarországon - ígérte nemrég Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A Fidesz részéről már 2008 óta kampányígéret a 10 év alatt egymillió új munkahely létrehozása, ráadásul a kormány legújabb nyugdíj előrejelzései is egymillió plusz munkahellyel kalkulálnak tíz évre előre, így az ügy igen fontos lesz a következő években. Hasonló hazai tapasztalatok hiányában azonban nehéz elképzelni, honnan-miként jöhet össze néhány év alatt Magyarországon 400 ezer, tíz év alatt egymillió új munkahely. Ezért megnéztük, az Európai Unió más országaiban volt-e precedens hasonló mértékű bővülésre, és ha igen, annak mi volt a háttere.

Hogy lesz így nyugdíj? - Pokoli teher az állam vállán

Már nem csak a kijelentések szintjén jelenik meg az 1 millió fős foglalkoztatottság bővítés, hiszen a legfrissebb 2011-es költségvetési javaslathoz tartozó nyugdíjrendszert érintő 50 éves előrejelzés ezzel a nagyon kockázatos előfeltevéssel élt. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege részben ennek, részben a visszalépések megnyitásának és az önkéntes második pillérnek köszönhetően 2020-ra egyensúlyba kerül. Viszont mivel az államnak a jövőben magasabb nyugdíjat kell kifizetnie a korábban vegyes rendszer tagoknak, ezért gyorsan el fog romlani az egyenleg, amit az államnak kell majd kipótolnia. Véleményünk szerint átlagos visszalépéssel számolhattak a becslés elkészítésénél, miközben az is biztos, hogy sokkal rosszabb a helyzet, ha a drasztikus foglalkoztatás-bővítést kivesszük a rendszerből.

A járulékemelés pont betesz az átlagjövedelműeknek

A fél százalékos nyugdíjjárulék-emelés hatására az átlagjövedelem körül kereső, egy gyermeket nevelő családok rosszul járnak a jövő évi adószabályokkal. A Portfolio.hu számításai szerint a családok jelentős része továbbra is nagyobb adózás utáni jövedelemre számíthat, de ahhoz, hogy ez szemmel látható legyen, legalább két gyereket kell nevelni.

Több érdekesség van a költségvetésben, mint elsőre hittük

Minden tervezési időszakban megy a huzavona , hogy több vagy kevesebb forrást juttat-e a kormány az egészségügynek. Az idei költségvetési számokat vizsgálva érdekességekre is bukkanhatunk: 15 milliárd forintos céltartalékot képzett a kormány a természetbeni ellátások körében, amit bizonyos feltételek figyelembevételével kaphatnak meg a gyógyító-megelőző szolgáltatást nyújtó intézmények. Közben a bevételek oldalán még tovább növekszik az adók szerepe, ami egyre inkább felhatalmazhatja a kormányt az erősebb állami befolyás gyakorlására. Következő cikkünkben a számok segítségével adunk választ arra a kérdésre, hogy miből is gazdálkodhat 2011-ben a magyar egészségügy.