Az olajár emelkedésével párhuzamosan soha nem látott magasságban tartózkodnak a hazai kiskereskedelmi üzemanyagárak, az autósok a benzin literjét átlagosan 375, a gázolajét pedig 376 forintért tankolhatják. A piaci folyamatok által hajtott áremelkedés közepette egyre többeket foglalkoztató kérdés, hogy megállítható-e a további kedvezőtlen tendencia? Ennek elérésére sokan az üzemanyagárak felét kitevő adók csökkentését remélik, bár a kormány jelzései szerint egyelőre nem tervezik a jövedéki adó és áfa mértékének csökkentését. Magyarország eközben az európai átlagnak megfelelő mértékű adóterhelést alkalmaz, ráadásul a jövedéki adó mértéke alapján a legalacsonyabb terhelésű országok közé tartozunk.
Az Alkotmány tervezetében megjelenő, formálódó új fiskális szabályrendszer papíron kikényszeríthetőbb és egyszerűbb lehet a mostaninál, ám ennek nagy ára van. Sokat veszít ugyanis a hatékonyságából, rugalmasságából, átláthatóságából. Még sokat lehet javítani például a sarkalatos törvény kidolgozásával vagy az önkormányzati kör szabályozásával, ám az is világosnak tűnik, hogy a merev adósságszabály melletti elköteleződéssel szakmailag egy rosszabb megoldást választottunk.
A mostanihoz hasonló balesetek miatt már többször temették a nukleáris ipart, de az végül mindig képes volt a felszínen maradni. A fukusimaihoz fogható mértékű, ilyen sok reaktort egyszerre érintő balesetre még nem volt példa korábban, ami nem egy (békés) nukleáris álmokat szövögető államot tántoríthat el a jövőbeni reaktorépítésektől. Nemrég még mindenki nukleáris reneszánszról beszélt, de lehet, hogy a friss japán történések ismét perifériára helyezik az atomenergiát.
Az alábbiakban annak járunk utána, hogy miként fest jelenleg ez az iparág, és mennyiben változtathat a jövőjén fukusimai atomkrízis.
Ahogy a lakás- vagy autóhiteleknél a havi törlesztőrészlet, az életbiztosítások esetében a rendszeres díjfizetés jelenthet erőn felüli terhet a lakossági ügyfelek számára a válság alatt. A jelenség az elmúlt években a hazai életbiztosítók figyelmét is szükségszerűen felkeltette, hogy azonban pontosan mi történt a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosításokkal, és merre halad a világ e téren, arról Oláh Attila, az ING Biztosító termékfejlesztésért felelős vezetője beszélt a Portfolio.hu-nak.
Nukleáris balesetek sora következett be Japánban a múlt hét pénteken történt földrengést és szökőárt követően. A fukusimai Dai Icsi atomerőmű gyakorlatilag összes reaktoránál jelentkeztek problémák, számos robbanás és több tűz is kiütött az atomerőmű területén. Vélhetően számottevő sugárzóanyag is a légtérbe került,. A japán hatóságok több nemzeti atomenergetikai ügynökség szerint is megfelelően reagáltak a kialakult helyzetre, több százezer ember kitelepítése történt meg, az érintet területen lévő élelmiszerek és víz fogyasztását megtiltották, és az ilyenkor szokásos jódtartalmú gyógyszerek szétosztása is megkezdődött. Németország bejelentette, hogy hét darab 1980 vége előtt üzembe állított reaktorát három hónapra leállítja, amely az európai piacokon az elektromos áram árának emelkedéséhez vezetett. A lépés következtében emelkedett a földgáz ára is. A japánok a balesetet követően többlet LNG-szállítmányok után kutatnak, ami pedig a cseppfolyós földgáz piacán emelte az árakat. Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos bejelentette, hogy az összes európai atomerőművet stressz-tesztnek fogják alávetni a jövőben.
Csak a lakáscélú hitelt felvett adósok esetében hosszabbítaná meg a kilakoltatási moratóriumot az a törvénymódosítási javaslat, melyet hat kormánypárti képviselő nyújtott be a héten az Országgyűlésnek. A javaslatból sokan a moratórium meghosszabbítását emelik ki, Thummerer Péter, a követeléskezelők szövetségének elnöke ugyanakkor a Portfolio.hu-nak úgy nyilatkozott, a moratórium fokozatos megszüntetésé felé mutat egy ilyen lépés. Felgyorsulhat ugyanis általa a nem lakáscélú hitelek ingatlanfedezetének érvényesítése, ami a bankok és a jól fizető adósok számára is elfogadhatóbb helyzetet teremt a jelenleginél.
Szabályozói iránymutatásra várnak a biztosítók Európa-szerte másfél héttel azt követően, hogy az Európai Bíróság úgy döntött, hatályon kívül helyezi a 2004-ben meghozott ún. gender direktíva egyik cikkelyét. E cikkely alapján egy 2007-es hazai törvénymódosítás a józan biztosításmatematikai megfontolásoknak megfelelően lehetőséget adott a nemek megkülönböztetésére a biztosítások árazása során. Amint azonban arról a Portfolio.hu is beszámolt, 2012 végétől egyetlen biztosítottnak sem vehetik figyelembe a nemét, márpedig a termékek átárazása és az új rendszerre való áttérés egyes becslések szerint akár több tízmilliárd forintos ráfordítással is járhat a magyar biztosítási szektor számára.
A technológia szektorban zajló folyamatokra tekintve mostanság olyan érzésünk támadhat, hogy 10 év elteltével újabb buborék formálódik. Sorra készülnek tőzsdére a még nyereséget sem termelő vállalatok, sőt, egyes cégek értékeltsége már az internetlufi időszakát idézi. A helyzet azonban nagyon különbözik jelenleg attól, mint amit az elmúlt évezred utolsó éveiben lehetett látni. Véleményünk szerint korai még azt mondani, hogy újabb technológiai lufi van kialakulóban, hiszen a szektor profitabilitása jó, az értékeltségi szintek konzervatívnak mondhatók és a növekedési kilátások is kedvezőek, szó sincs arról, hogy az iparágban az árfolyamok elszakadnának a fundamentumoktól.
Amennyiben tovább folytatóik az olajárak emelkedése, akkor akár fél százalékponttal is mérséklődhet a gazdaság növekedési üteme, és kamatemeléssel is számolnunk kellene a növekvő inflációs veszélyek miatt.
Milyen projektek valósulhatnak meg Budapesten a következő négy évben? Mit tart Tarlós István a fiókjában? Miért nem kezd semmit a főváros a Dunával? Mi lesz a Lágymányosi híd új neve? Tarlós István főpolgármesterrel Cannes-ban, Európa első számú ingatlanpiaci kiállításán, a Mipim-en beszélgettünk a budapesti standon.
Az újabb és újabb csúcsokat döntő üzemanyagárak jelentősen növelik a lakossági terheket, a fogyasztás csökkenése nyomán azonban az olajcégekre gyakorolt hatás nem lineáris. De vajon mekkora profitot realizálnak az olajtársaságok a rekord benzinárakon?
A parlament Gazdasági Bizottságának mai meghallgatása során csak az ellenzéki képviselők kérdeztek Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc monetáris tagjelöltektől többek között a függetlenség, a szakmai életút, a devizahitelezés, illetve a monetáris politika témakörében. Az alábbiakban a kérdésekre adott válaszok főbb pontjait emeljük ki.
Egyértelműen javították a hazai befektetői környezetet a kormány megalakulása óta hozott gazdaságpolitikai intézkedések - mondta a Portfolio.hu-nak és más sajtótermékeknek adott pénteki nyilatkozatában Demján Sándor nagyvállalkozó. A Gránit Bank tegnapi bemutatása apropóján Demján kifejtette: akkor egészséges egy ország, ha bankszektorának legalább fele hazai tulajdonban van. Mivel a "bővített újratermelés" kora jöhet hazánkban, szerinte a mostani a legjobb időszak arra, hogy valaki bankba fektessen. Úgy vélte, az "arcnélküliség" mellett fel kell számolni azt a jelenlegi állapotot is, melyben "nyolc-tíz kötvénytulajdonos markában az ország". A munkahelyteremtéshez szerinte állami vállalatok alapítására is szükség van.
Az elemzői konszenzushoz képest korrigált nettó kamatbevétel soron jobb, de a vártnál magasabb kockázati költségek miatt nettó profit soron alacsonyabb számokat tett közzé negyedéves gyorsjelentésében az OTP. Bár az alapfolyamatok romlásában helyenként már a lassulás jelei látszanak, összességében azonban nem változott a trend: a hitelezés felfutása még nem kezdődött el, a késedelmes hitelek aránya emelkedik, és a bank továbbra is magas céltartalékolásra kényszerül.
Az OTP tőkehelyzete továbbra is igen erős, és a részvények árazása is inkább olcsónak mondható, azonban véleményünk szerint a negyedik negyedéves teljesítménynél több kell, hogy a befektetők visszatérjenek a magyar bankpapír piacára. Kíváncsian várjuk, mit mond a menedzsment az idei évre vonatkozó kilátásokról.
A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:
Az elemzői várakozásokhoz képest korrigált nettó kamatbevétel soron jobb, a magas céltartalékolás miatt adózott eredmény soron alacsonyabb számok
Összességében lassuló hitelportfólió romlás, de
Egyes leánybankoknál drasztikus emelkedés a nem teljesítő hitelekben
A szerb és a montenegrói operáció lejtmenetben
A hitelportfólió romlására reagálva a vártnál magasabb céltartalék-képzésre kényszerült a bank
Ismét emelkedik a hitel/betét mutató
A saját tőke arányos megtérülés az egész évet tekintve stabil
A bank tőkehelyzete továbbra is erős
A magasabb céltartalékolás miatt a vártnál gyengébb nettó profit, és az alapfolyamatok további romlása miatt a negyedéves gyorsjelentésre nem várnánk pozitív piaci reakciót, az összképet azonban árnyalja, hogy az amerikai indexek tegnap euforikus hangulatban emelkedtek, az optimista nemzetközi befektetői környezet pedig inkább az OTP részvényárfolyamának emelkedését hozhatja. Valószínűleg ez utóbbi hatás ma erősebb lesz.
Február elejéhez képest romlott a magyar részvénypiac alapkezelők általi megítélése: bár többségük (53%) most is arra számít, hogy a BUX index a 23 155 pontos referenciaérték +/-5%-os környezetében fog tartózkodni három hónapos időtávon, a kedvezőtlenebb kilátásokat megfogalmazók aránya jelentős mértékben nőtt. Ezzel párhuzamosan a részvényeket a saját benchmarkhoz képest alulsúlyozók száma is megemelkedett. A vezető részvények közül a profi befektetők által legkevésbé kedvelt az OTP lett, de a Magyar Telekom kivételével a többi blue chip is veszített vonzerejéből.
Egy tavalyi jogszabályváltozás következtében az idei évtől kezdődően az energiaügyekért felelős miniszter rendeletben határozhatja meg a stratégiai gázkészlet mértékét a jelenlegi (maximális) 1,2 milliárd, és 600 millió köbméter között. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) elemzésében arról olvashatnak, hogy vajon érdemes-e 600 millió köbméterre csökkenteni hazánk stratégiai gázkészletét.
83 mrd Ft-tal kurtítaná meg a kormányzat a gyógyszerkasszát jövőre, majd további 37 mrd-ot spórolna 2013-ban. A megszorításnak azonban az eddigi információk szerint csak a negyede számszerűsíthető, ami máris jelentős árfolyam zuhanást okozott az Egis és a Richter számára. Véleményünk szerint azonban a további részletek - melyek 60 mrd Ft-ot érintenek - újabb negatív tényezőt jelentenek majd a gyártók számára.
A Fidesz frakcióvezetőjének javaslatára megváltoztatnák a biomassza fogalmát, amelynek hatására ellehetetlenülne a hazai biomassza-erőművek tüzelőanyag-ellátása. A kormány jelenleg felülvizsgálja a biomassza-erőműveket is érintő támogatási rendszert (KÁT-rendszert), de korántsem biztos, hogy a vizsgálat eredménye nem sodorja majd veszélybe több település távhőellátását. A Portfolio.hu Péterffy Attilával, a pécsi Pannon Hőerőmű Zrt. elnök-vezérigazgatójával, a PANNONPOWER HOLDING Zrt. igazgatósági tagjával beszélgetett a "Lázár-javaslat" néven elhíresült beadvány biomassza szektort érintő hatásairól.
Több új és az eddigiekhez képest részletesebb információt sikerült megtudnia a Portfolio.hu-nak a csomagról a kedd délutáni minisztériumi háttérbeszélgetésen Kármán András államtitkártól. A korábbi miniszteri megszólalásokhoz képest jelentősen kidolgozottabb és részleteiben is átgondoltabb csomag képe rajzolódik ki előttünk. A tervezett intézkedések között szerepel (többek között) a táppénz összegének, valamint az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejének csökkentése, a nyugdíjemeléseknél inflációhoz kötött indexálás általánosítása, a teljes korkedvezményes lista felülvizsgálata, a gyógyszerkassza esetében nemzetközi referenciaárazás kidolgozása. A kormány emellett azzal számol, hogy 2012-ben az eredeti összegben marad fent a bankadó (180 milliárd forint), és 2013-14-ben a fele folyik be a költségvetésbe (90 milliárd forint évenként).
Fekete hónap volt az egyébként szezonálisan gyenge január a magyarországi jelzáloghitelezés és a fedezetlen fogyasztási hitelezés számára egyaránt, a Portfolio.hu elmúlt hat évre visszatekintő statisztikái alapján ugyanis még soha nem helyeztek ki olyan kevés lakossági jelzálog-, illetve fogyasztási hitelt a magyar bankok, mint az év első hónapjában. A Magyar Nemzeti Bank ma közzétett statisztikáiból kiderül: az új lakáshitelek összege is mélypontra került, a betéti oldalon viszont megindult némi kamatverseny a bankok között.
