• Megjelenítés

Elemzés

Az állam és a devizahitelesek is náluk kopogtatnak

Négyből egy forinthitelt a takarékoktól vesznek fel a végtörlesztők, a szektor központi bankjaként működő Takarékbank vezetője mégsem örül a végtörlesztésnek. Ráadásul nem csak a devizahitelesek kopogtatnak a takarékok ajtaján: úgy hírlik, maga az állam vásárolná be magát a bankba. Legnagyobb félelmüket ma mégis úgy hívják, Bázel. Volt tehát miről beszélgetnünk Csicsáky Péterrel, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójával, aki szerint 2011 számukra más bankokkal ellentétben a sikerek éve volt.

Forrong a technológia szektor (Top 10 sztori - 10.)

Izgalmas évet zárt a technológia szektor, kiélezett harc kezdődött az okostelefonok piacán az egyeduralomért. Miközben a Google Androidja meghódította a világot, a világ legnagyobb mobilgyártója, a Nokia egyre nagyobb lemaradásba került. A Samsung viszont a legnagyobb szereplővé nőtte ki magát az okostelefonok piacán. Miközben az Apple iPhone-ja valóságos sikersztorit futott be, ősszel Steve Jobs halálhíre rengette meg a világot. Eközben pedig felpörögtek az elsődleges részvénykibocsátások, aminek kapcsán gyakran már újabb technológiai lufit emlegetett mindenki.

"Az aranynak nincs vezérigazgatója" (Interjú)

Az elmúlt hetek árfolyamesését követően az 1600 dolláros szint már akár kedvező beszállási lehetőséget jelenthet a hosszútávra tervező fizikai arany befektetők számára - mondta az Arteus Capital vezérigazgatója, Varga Zoltán. A fizikai aranyat vásárló ügyfeleket elsősorban a biztonságkeresés motiválja, miközben a rövidebb távú spekulációra ez az eszköz kevésbé ideális. A rövidtávú ármozgások így a fizikai arany piacán kevésbé váltanak ki eladásokat, a fizikai arany iránti keresletet jelenleg inkább az adott ország-, illetve Európa gazdasági kilátásai, illetve a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság befolyásolja. Az elmúlt hetekben az arany árfolyamának esése és a végtörlesztés ellenére is elenyésző az aranytömbjüket eladó befektetők száma - mondta el Varga Zoltán a Portfolio.hu-nak adott interjújában.

Bankot venne a magyar állam - Mennyiért? Van értelme?

Felmerült, hogy megveszi a Takarékbank 38,5 százalékos kisebbségi részesedését a Magyar Fejlesztési Bank. A jelenleg a német DZ Bank tulajdonában lévő részvénycsomaggal az állam erőteljesebb szerepet vállalna a kisvállalkozók hitelezésében - írja az eheti Figyelő. De mennyit érhet a bank, van-e egyáltalán eladó, és mi jön egy esetleges adásvétel után?

Borúlátóbbak az elemzők a magyar cégekkel kapcsolatban

Az esetek elsöprő többségében lefele módosították az elemzők az egyes magyar vállalatokra adott idei és jövő évi eredményvárakozásaikat. A legnagyobb vesztesek a MOL és az OTP, melyek mindegyike küzd vállalatspecifikus kockázatokkal. Az olajvállalat piacán a szír operáció jövőjével kapcsolatos aggodalmak, míg a bank piacán a végtörlesztések miatti veszteségek hatására válhattak pesszimistábbá az elemzők.

Kényszerítse kedvenc márkáit megújuló energiák használatára!

Ön mennyivel fizetne többet egy olyan termékért, amelyet kizárólag tiszta energiák felhasználásával készítettek? Váltana bankot, csak azért, hogy egy környezettudatos pénzintézet kezelje pénzügyeit? Mindeddig a fogyasztóknak meglehetősen korlátozott lehetőségei mutatkoztak arra, hogy ilyen döntéseket hozhassanak meg, de a jövőben ez változni fog. A "Windmade"nevű szervezet, illetve védjegy a jövőben gyors eligazodást kínál a bolygójukért aggódó fogyasztók számára.

Mennyit lendít a fogyasztáson az új devizahiteles mentőcsomag?

A kormány és a Bankszövetség múlt héten bejelentett, a lakossági jelzáloghiteleseknek szóló mentőcsomagja egy széles kör számára azt eredményezi, hogy több pénze marad fogyasztásra, egy szűkebb kör számára azonban többlet teherrel jár. A Portfolio.hu kalkulációi szerint a két hatás eredője mérsékelten pozitív a lakossági fogyasztásra, de várhatóan nem lesz elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a fogyasztás jövő évi zsugorodását.

Mennyire fáj az OTP-nek a devizahiteles csomag?

A Bankszövetség és a kormány között megállapodás jött létre a devizahitelesek problémáinak enyhítésére. A megállapodás értelmében a devizahitelesek, a bankok és az állam is szerepet vállalna a terhek viselésében. A miniszterelnök nemrég azt mondta, ha a kormány javaslata mentén indulnak el a devizahitel-probléma megoldásában, azt a bankok nem biztos, hogy túl fogják élni. Ehhez képest a pénzintézetek szempontjából kifejezetten kedvező megállapodás született, nem is csoda, hogy az OTP részvények árfolyama közel 10 százalékkal került feljebb a bejelentést követő két napban, de a megállapodás hírére egyéb, hazánkban tevékenykedő bankok árfolyama is erősödött, az Erste és a Raiffeisen is közel 8 százalékot emelkedett.

Az alábbiakban számszerűsítettük, hogy milyen hatással jár az OTP-re a devizahiteles csomag, mekkora veszteséget jelent a kedvezményes árfolyamrögzítés, a késedelmes hitelek esetében a tartozások egy részének elengedése, és mit jelenthet a veszteségek egy részének a bankadóból történő levonhatósága.

Az IMF a dummy

Csak hogy világos legyen: az IMF nélkül nem biztos, hogy a hitelezőink jövő tavasszal még biztosra veszik a fizetőképességünket. A Nemzetközi Valutaalapon múlik most szinte minden.

Mit rejt valójában az új devizahiteles csomag?

A miniszter maga is félrevezető módon tájékoztatott tegnap a devizahitelesek új mentőcsomagjával kapcsolatban, így a részletek számos sajtótermékben tévesen jelentek meg. Nem igaz, hogy a törlesztőrészletek rögzített árfolyam fölötti részét teljesen átvállalnák a bankok és az állam, de az sem, hogy az adósok a gyűjtőszámla kamatainak megfizetése alól mentesülnének. A rendszer ennél kicsit bonyolultabb, de több százezer forintos könnyítést jelent majd az ezt választó devizahitelesek többségének. A megállapodás számos intézkedést tartalmaz még, ezek öt év alatt százmilliárdokat mozgatnak meg a bankok, az állam és a devizaadósok között. Bemutatjuk, mit tartalmaz a csomag, és a Portfolio.hu becslései alapján mennyit hozhat-vihet valójában.

Nagyon nehéz munka vár a bankokra (Interjú)

A végtörlesztés lassítja a magyar gazdaságot, a régió egésze azonban még mindig Európa legjobb növekedési lehetőségét nyújtja a bankok számára - állítja az ING Bank régiós vezérigazgatója. Alexander Pisaruk szerint elképzelhető, hogy újabb likviditási válság fog lesújtani a bankszektorra, a veszélyek mérsékléséhez azonban a régiót is ki kell egyensúlyozni. Ez nem megy egyik napról a másikra, és a bankok számára nagyon nehéz munka lesz. Földcsuszamlás-szerű változások zajlanak a szektorban, a bankvezérrel ezekről is beszélgettünk.

Miért nem zuhant még az olajár?

Hiába romlottak az utóbbi hetekben a világgazdaság növekedési kilátásai, hiába tér vissza egyre nagyobb mennyiségben a líbiai kitermelés a piacra, a Brent árfolyama mégsem volt hajlandó tartósan és jelentősen elmozdulni a 110 dollár körüli árszintről. Bár a növekedési kilátások romlása indokolttá tehetné az olajár csökkenését, a geopolitikai feszültségek (melyek közül jelenleg elsősorban az iráni atomprogram miatti aggodalmak domninálnak) egyelőre gátat szabnak mindennek.

Már nem az OTP-nek tartozik a legtöbbel az állam

A KBC még az OTP-nél is nagyobb kitettséggel rendelkezik a magyar állam felé. Az osztrák Volksbank a legrosszabbul tőkésített bank, az UniCredit pótlólagos tőkeszükséglete pedig a második legnagyobb Európában. Az adósságválság a bankokat is lépésre kényszerítette: a magyar érdekeltséggel rendelkező bankok többsége nagy ütemben szabadul meg olasz állampapírjaitól. A fentieken túl más érdekességek is kiderülnek az Európai Bankhatóság által múlt héten közzétett adatokból.

Bencsik távozásával fontos elem esik ki az energiapiacról

Újabb bizonytalansági tényezők jelentek meg a hazai energetikai szakma számára az elmúlt hetekben. Kormányzati szinten, a területért felelős vezető tisztségviselők többsége kalapért és kabátért nyúlt, és a körülmények, amelyek mellett ez történt nem vetít mást előre, hogy a szakpolitikai célok a jövőben további súlyvesztést könyvelhetnek el. Ki állítja meg az "elszabadult mozdonyt"?

Feltörekvő piaci kötvények - magas hozam, de mekkora kockázat?

A fejlett országok kötvényhozamai soha nem látott alacsony szintre süllyedtek, ez pedig arra késztette a befektetőket, hogy más piacokon keressenek magasabb hozamot kínáló eszközöket. Az egyik népszerű megoldást a feltörekvő piaci vállalati- illetve államkötvények jelentették. A feltörekvő országok ugyanis amellett, hogy kedvezőbb makrogazdasági fundamentumokkal rendelkeznek a fejletteknél, jelentősen magasabb hozamot is kínálnak. A 90-es évek válságai óta a feltörekvő országok ráadásul jelentősen megerősödtek, komoly devizatartalékokat halmoztak fel, miközben gyorsabb növekedéssel és alacsonyabb eladósodással rendelkeznek, mint fejlett társaik. A kisebb, törékenyebb, kevésbé likvid piacok azonban más szempontból magasabb kockázatot hordoznak, a kérdés az, vajon ezeket a kockázatokat kompenzálja-e a 4-5 százalékos hozamfelár.

Devizahitelesek: a duplázódó árfolyamnál is létezik rosszabb

Bár még csak három-négy éve vették fel hitelüket, máris törlesztési árfolyamuk duplázódását könyvelhették el egyes devizahitelesek. Nem a frank, és nem is az euró alapon eladósodottakról van szó, hanem a jenhitelesekről, akiknek a többsége még így is kevesebbet törleszt, mint a velük egyidejűleg lakást vásárló frankhitelesek. Alábbi cikkünkben részletesen megvizsgáljuk, hogy reagált a törlesztőrészlet a jen árfolyamának duplázódására, és hogy a frank-, az euró-, a forint- vagy a jenhitelesek döntését igazolta-e eddig az élet.

Ezen a teszten elhasalt a kormány

Idén nincs sok értelme annak a kérdésnek, hogy teljesül-e a kormány által kitűzött hiánycél. Ez a kérdés ugyanis 2011-ben nem gazdasági probléma, hanem politikai döntés függvénye, köszönhetően a kormány intézkedéseinek. Jövőre ezért itt is óriási fordulatra lenne szüksége a kormánynak, ezért ebből a szempontból sem ártana, ha rendszeresen ránk nézne az IMF egy új megállapodás keretében.

MFB, jelzáloglevelek: mire készül a kormány?

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nem kapna forradalmian új feladatokat, mérete és a gazdaságban betöltött szerepe azonban a jelenlegi többszörösére növekedne Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatón elmondott szavai alapján. Ez akár azt is jelentheti, hogy az MFB révén egy nagy, állami versenytársat kapnak a bankok a vállalati hitelezésben. Úgy tűnik, ennek megvalósításához a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktív segítéségre is szüksége lenne a kormánynak. Ezen túl a jegybank jelzáloglevél-vásárlásait is újraindítaná a kormány, ami jótékonyan hatna a hazai bankrendszer egy részének finanszírozására. Más kérdés, hogy a jegybank Portfolio.hu-nak küldött válaszaiból az derül ki: a kormány nagyívű gazdaságfejlesztési elképzelései csorbát szenvedhetnek.

Érdemes odaadni a Rába részvényeket az államnak?

Odaadjam, vagy ne adjam? - morfondíroznak ezekben a napokban a Rába részvényesek, már csak néhány nap áll ugyanis rendelkezésükre, hogy döntsenek, elfogadják-e az állam által kínált részvényenkénti 815 forintot Rába papírjaikért. A döntés nem egyszerű, hiszen többféle kimenetelt is figyelembe kell venniük a részvényeseknek, többek között az sem biztos, hogy egyáltalán érvényes lesz az ajánlat. A kérdés megválaszolását tovább bonyolítja, hogy biztosan akadnak olyan részvénytulajdonosok, akik a 815 forintos ajánlati árnál drágábban vették részvényeiket, ők az ajánlat elfogadásával akár komoly veszteséget is realizálhatnak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mit kell tenniük a Rába részvényeseknek, ha fel kívánják ajánlani részvényeiket, milyen várható kimenetelekkel számolhatnak, és milyen lehetőségeket illetve kockázatokat kell figyelembe venniük, ha mégis megtartják a Rába papírokat.

Nem számít az euró eltűnésére a Wizz Air (interjú)

Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy recesszióba süllyed Európa és elképzelhető, hogy az eurózóna jelenlegi formája nem marad meg a jövőben - mondta Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában. Az euró eltűnésére nem lát nagy esélyt a vezető, viszont a cégen belül már felmerült, hogy vészforgatókönyvet dolgozzanak ki egy ilyen esetre. A kilátások kapcsán a vezető elmondta, hogy a légiközlekedési szektor különösen érzékeny a makrogazdasági folyamatokra, de az iparágon belül nagy különbségek vannak, a diszkont légitársaságok lényegesen jobban tűrik a külső sokkokat.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkemény üzenet jött Kijevből Budapestnek is: marad a Lukoil-szankció, fel kell adni az orosz olajat, amennyire lehet
Portfolio Blogger
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility