Elemzés

Műbalhén kormány ekkorát ritkán bukik

A Volkswagen-botrány kirobbanását követően a francia kormány úgy döntött bekeményít, és átfogó vizsgálatot rendelt el, amely során több mint 100 modellnél vizsgáltak azt, hogy a valóságban milyen károsanyag-kibocsátást produkálnak. Arra viszont aligha számítottak, hogy az összes autógyártóra kiterjesztetett szúrópróbaszerű kiválasztás során a Renault is megbukik, aminek pont az állam a legnagyobb tulajdonos. De az igazi meglepetést a befektetői reakciók jelenthették, az ügy kipattanását követően ugyanis hatalmas tételekben kezdték adni a Renault-részvényeket, így eurómilliárdok égtek el néhány nap leforgása alatt. Öngól. Nem is kicsi, főleg úgy, hogy a Renault esete köszönőviszonyban sincs a németek dízelbotrányával.

Hová tegyük ezt az új Audi-beruházást?

Az Audi akkora kapacitást tervez hozni Magyarországra, hogy az még a GDP-n is látszódni fog. De vajon megtört-e ezzel a külföldi tőke látható érdektelensége Magyarország iránt?

Paks II: degeszre kereshetné magát a magyar állam

Nem lenne olcsó a Paks II.-beruházás, de nemzetközi összevetésben versenyképes áron valósulna meg, és meg is térülne piaci logika alapján, így állami támogatás nem kell hozzá, sőt vaskos profitot termelhet - ez a legfőbb üzenete a Rothschild bankház által készített, a kormány által minap közzétett elemzésnek. Az angol nyelvű anyag lényeges, de itthon eddig annyira nem hangsúlyozott körülménye, hogy a megkötött államközi szerződés mindennemű beruházási többletköltséget az oroszokra tolna, így nem mehet 12,5 milliárd euró fölé a magyar anyagi teher. Ez egyébként a jelenlegi, bevallottan nehéz orosz költségvetési helyzetben még kevésbé lehet szimpatikus számukra.

A magyar kormány jórészt erre az anyagra építi az állami támogatásos vizsgálattal kapcsolatos brüsszeli stratégiáját, így azt hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság tévúton jár, amikor az állami támogatást keresi a projektben. A Rothschild által készített kalkulációk szerint ugyanis a beruházással járó mindennemű anyagi terheket meg fogják haladni a jövőbeli bevételek, sőt 2026-tól már dőlhet az államhoz a pénz a paksi projekttársaság által fizetendő osztalék formájában.

Mi mennyi? - Tényleg ömlik a tőke Magyarországra?

Nagyot nézhetnek, akik bankbetétből ide menekültek

2015-ben is folytatódott az összességében 1300 milliárd forintot kezelő pénzpiaci alapok vagyonának csökkenése, 1-2 hónaptól eltekintve tavaly a befektetők összességében inkább adták, mintsem vették ezeket az alapokat. Érthető a fókuszváltás, miután tavaly még a legjobban teljesítő pénzpiaci alap is csak 1,3%-os hozamot produkált, miközben egyéves időtávon a Kamatozó Kincstárjegy például 2,75%-ot ad, és még az is többet kereshetett, aki tavaly év elején bankbetétbe tette a pénzét 1,6% körüli átlagkamat mellett. Ráadásul idén sem mondhatjuk, hogy fordulhat a kocka: a DKJ-piacon elindult hozamemelkedés megtörni látszik, emellett a kéthetes MNB-betétek kivezetése is hozamcsökkenést idézhet elő.

Váratlan bejelentés Svájcból - Szerencsés magyaroktól hangos a világ

Egy évvel ezelőtt szüntette meg a frank euróval szemben fennálló küszöbét a svájci jegybank és sokkolta befektetők millióit, gazdasági és politikai döntéshozókat. Egy év távlatából azt mondhatjuk: a svájci gazdaság túlélte a sokkot és a legsötétebb forgatókönyvek sem következtek be.

Rendkívüli bejelentést tett Lázár! (2.)

A kormány a mai ülésén úgy határozott, hogy idén az uniós támogatások kifizetési célját 2048 milliárd forintban határozza meg, és ha ez sikerül, az ebben a munkában részt vevő államigazgatási kollégák 12 havi célprémiumot fognak megkapni - jelentette be a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének talán ennél is nagyobb horderejű bejelentése az, hogy szavai szerint 2018 végére-2019 elejére az összes 2014-2020-as uniós pénzt ki szeretné fizetni a kormány a pályázóknak. Ez még a Portfolio által ősszel kalkulált legambiciózusabb kifizetési forgatókönyvnél is intenzívebb kifizetési pályát jelent.

Mit csinál idén a Fed? Meddig, mikor, hogyan?

Tavaly decemberben még azt gondolhattuk, hogy kilenc év után az első Fed kamatemelés nem is mozgatja meg nagyon a piacokat, ritka az olyan jegybanki döntés, amire ilyen sokat készülhetnek a piaci szereplők. Az idei évkezdés azonban teljesen másképpen alakult, sok feszültség forrás mellett, a Fed jövőbeli kamatpályája is bizonytalansági tényező. 2015-ben a Fed végül az év utolsó hónapjában teljesítette a szigorítás megkezdésével kapcsolatos ígéretét, úgy hogy az év során többször kényszerült halasztásra, és a hosszabb távú kamatkilátások kapcsán tulajdonképpen kapitulált a jóval pesszimistább piaccal szemben. Az idei év nagy kérdése, hogy a kilátások kapcsán, a továbbra is jelentős eltérés a piaci árazás és a Fed előrejelzése között milyen módon zárul majd? Egyszerűen fogalmazva, meddig, mikor és milyen ütemben tud majd kamatot emelni a Fed ebben a szigorítási ciklusban. A Fed-tagok a decemberi döntést ugyan egységesen hozták, azonban az őszi hónapok során még jelentős megosztottság látszódott, és egyértelmű, hogy a jövőt illetően továbbra is nagyok a véleménykülönbségek

Ezzel háromszor annyit kereshettél, mint állampapírokkal

Ha vegyes alapokba fektettük a pénzünket, háromszor annyit is kereshettünk tavaly, mint a Prémium Magyar Állampapírokkal (PMÁK). Egyes óvatos és dinamikus vegyes alapokkal 8-9%-os hozamot is el lehetett érni, igaz, félévkor még ennél is jobban festett a helyzet, de a világpiaci környezet ez esetben is közbeszólt. A vegyes alapokban kezelt vagyon 2015-ben már meghaladta az abszolút hozamú alapokét, ráadásul alig találtunk olyan hónapot, amikor ne ugrottak volna rá a befektetők ezekre a befektetésekre.

Száz éve nem volt ekkora bajban Brazília

Az 1900-as évek eleje óta nem járt olyan mély válságban Brazília, mint amekkora felé most közeleg. A pár éve még virágzó BRICS országban a munkanélküliség és az infláció is elszabadult, miközben a 14 százalék feletti alapkamat mellett az államadósság is vészes szinten jár. Az ország bajai elsősorban a túlköltekező első Rouseff kormánynak köszönhetőek, ám a kínai lassulás és a nyersanyagár-zuhanás kombinációja tovább rontotta a helyzetet - arról nem is szólva, hogy az amerikai kamatemelési ciklus sem sok jót tartogat a gazdaság számára. A gazdasági válság mellett politikai válság is tombol: a kormány egy óriási korrupciós botrányba is belekeveredett, ami miatt lényegében működésképtelenné vált. A legnagyobb gond, hogy Rousseffék nem is hajlanak rá, hogy meghozzák azokat a kritikus megszorító intézkedéseket, amelyek nehezen, de kiutat jelenthetnék a jelenlegi válságból.

Vadonatúj részletet tudtunk meg az ingyenmilliókról

Akik nem ingatlanvásárlásba vágnak bele, hanem egyenesen építkezésbe, azok akár további 5 millió forintos állami támogatásban is részesülhetnek idén januártól a kibővített családok otthonteremtési kedvezmény (CSOK) mellett. Az új, adó-visszatérítési támogatásnak nevezett kormányzati intézkedésnek van azonban egy érdekes eleme, amit most helyre rakunk a Nemzetgazdasági Minisztérium segítségével.

Három gyerekért 20 millió forint? Mibe fog ez kerülni?

Akár 300 ezer olyan család is lehet, aki rövid távon igényelheti a 3 gyerek (vállalása) után járó 10 millió forintos állami támogatást. A tényleges kereslet valószínűleg jócskán elmarad majd ettől a számtól, ami szerencse, hiszen ez felborítaná az állami költségvetést. Ugyanakkor éppen a nagy számok mutatnak rá arra, hogy fontos lenne elkészíteni és közzétenni azokat a hatástanulmányokat, amelyek megmutatnák a gazdaságpolitikai céljait és azok fényében a programtól várt eredményeket.

Újabb 61 milliárdnyi EU-pályázat nyílt meg az önkormányzatoknak

Ma jelent meg újabb 3 pályázati kiírás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP), amelyek együttes keretösszege közel 61 milliárd forint. A mai hárommal együtt 2016-ban összesen már hét pályázati felhívás jelent meg közel 152, 5 milliárdnyi keretösszeggel. A friss pályázati felhívások a megyék, megyei jogú városok saját fejlesztési elképzeléseit támogatják a legfontosabb szempontokat szem előtt tartva: a munkahelyteremtést, a helyi gazdaság élénkítését és erősítését - tájékoztatta Rákossy Balázs az MTI-t.

Kiugró teljesítménnyel indul a végső csatába Magyarország

Azzal, hogy az uniós támogatások kifizetési számlálója tavaly év végén 9194 milliárd forinton állt meg, és így a 7 évre járó keret mintegy 106 százalékát fizettük ki, Magyarország kiugró teljesítménnyel vág neki a következő bő egy évben zajló pénzügyi zárási folyamatnak. Ez amellett, hogy nagy esélyt ad nekünk a 2007-2013-ra járó források 100%-ának lekötésére, egyúttal nem jár érdemi államháztartási hiánykockázattal sem. Ehhez képest régiós versenytársainknál olykor megdöbbentő méretű és csaknem biztos uniós forrásvesztés mutatkozik. Bár a napokban meglepő magyar államháztartási számokat is megtudtunk, azt kijelenthetjük: távolról sem beszélhetünk év végi pénzszórásról.

Három ábra arról, hogy valami nagyon furcsa történik a magyar beruházásokkal

Ha tavaly új csúcsra szökött az uniós támogatáslehívás, és ezzel párhuzamosan bizonyára az állami beruházások is növekedtek, akkor miért látjuk azt a számokon, hogy a nemzetgazdasági beruházások visszaesnek?

Megviccelték az állampapírok a magyarokat

Tavaly többször is tesztelték a befektetők vérnyomását a világpiaci események, megtörtént szinte minden, ami csak történhetett, pont, mint a filmekben. Volt itt frankerősödés, görög csődhelyzet, EKB kötvényvásárlás, Volkswagen-botrány, Fed-kamatemelés, kínai gazdasági lassulás vagy éppen brókerpiaci események, hogy egy magyar példát is említsünk. Ezek után ne csodálkozzunk, hogy a hazai kötvényalapok teljesítménye is megsínylette a múlt évet, ráadásul az a kegyelmi időszak is véget ért, amikor a kötvénypiaci hozamesésekből nagyot profitálhattak a kötvényalapok. A népszerűséget tekintve sem volt a kötvényalapok éve 2015, gyakorlatilag alig áramlott friss tőke ezekbe az alapokba, a rövid kötvényalapoknál pedig alig volt olyan hónap, amikor a befektetők nem a pénzük kivételével foglalkoztak. Nagy megpróbáltatásoknak tehát nem voltak híján 2015-ben a hazai kötvényalapok, de még így is voltak köztük olyanok, amelyek mindezek ellenére is igen jól vizsgáztak.

Itt az EU-s pályázat a logisztikai nagycégeknek is

Megjelent a logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat támogató pályázati felhívás. Nem csak KKV-k, hanem nagyvállalatok is pályázhatnak. A támogatási kérelmek benyújtására 2016. február 29-től lesz lehetőség. Két hónapjuk van a pályázóknak a pályázat beadásáig. Kötelező vállalásként a létszámtartás és az éves nettó árbevétel növekedés került meghatározásra. A keretösszeg négy milliárd forint.

Beindult az év eleji pályázati dömping a TOP-ban

Az év második munkanapján egyszerre jelent meg négy pályázati felhívás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP), amelyek együttes keretösszege 91,5 milliárd forint. Bár a négy pályázat nagyon eltérő fejlesztési irányt támogat, ezért érdemes a felhívások mellékleteit alaposan megnézni, de abban közösek a felhívások, hogy mindegyik lehetővé teszi a konzorciumban való pályázást.

Elképesztő, mit művelt a kormány az év végén

Szerdán fontos adatokat tudtunk meg a 2015-ös államháztartásról. Ezek szerint a tervezett 2,4%-os hiánynál jobb, 2% körül alakulhatott a deficit tavaly. Értékelésünk szerint még ennél is jobb lehetett volna az egyenleg, azonban a kormány az év végén valóságos pénzszórást rendezett az uniós projektek esetében az állami büdzsé terhére. Ennek akár gazdaságélénkítő hatása is lehetett.

Itt a vége! Elképesztő eredményt ért el Magyarország

Minden idők harmadik legnagyobb havi uniós pályázati kifizetését teljesítette 2015 decemberében a magyarországi intézményrendszer - derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji összesítéséből. A 284 milliárd forintos összeg azt jelenti, hogy az egész tavalyi év során 2329 milliárdos nettó kifizetés teljesült, ami még a rendkívül magas hivatalos célt is közel 100 milliárddal meghaladta és természetesen új éves történelmi csúcsnak számít. Könnyen lehet, hogy az év végén nagyon meglódult kifizetési számlálónak köze volt ahhoz, hogy extrém jól alakultak a harmadik negyedévben az államháztartási folyamatok, így volt költségvetési mozgástér arra, hogy elvileg az EU, gyakorlatilag a magyar kassza terhére költsük a pénzt. Mindezek alapján nagyon valószínű, hogy akiket érint, a maximális bónusz kapják meg a bizonyára megfeszített második félévi munkájuk alapján.