• Megjelenítés

Elemzés

Emberek, eltűntek a kamatok Magyarországon! (TOP 10 sztori - 6.)

Az idei volt az az év, amikor nagy valószínűséggel mélypontra érkeztek a kockázatmentes befektetések hozamai, és ezzel együtt a banki kamatok is Magyarországon. Nem egyszerűen a magas kamatok kora ért véget, hiszen az már évekkel ezelőtt megtörtént, hanem egyre nagyobb valószínűséggel a hozamcsökkenés időszaka is, ami a fix kamatozású eszközök felértékelődésére játszó befektetési stratégiák kifulladását ígéri. A totális hozamsivatag nagy vesztesei lehetnek befektetési oldalon a pénzügyi intézmények. Akik képesek rá (pl. a bankok), azok ezt részben a növekvő hitelezési volumennel kompenzálhatják, hiszen a szuperolcsó hitelek iránt viszont egyre nagyobb a kereslet.

Ez volt idén a világ 10 leggyorsabb országa

Miközben a világ a globalizáció válságával és a nyugati társadalmak alsó középosztálybeli polgárainak helyzetével van elfoglalva, addig vannak országok, akik köszönik szépen, jól elvannak ezzel a haldokló globalizációval. Az idén is folytatódott ugyanis a sikeresebb feltörekvő gazdaságok felzárkózása, ami Ázsia jelentős részét kezdi kiemelni a mélyszegénységből. Toplista a 2016-év GDP-növekedési bajnokairól az IMF legutolsó előrejelzése alapján.

Zöld forradalom - Avagy milyen jövőt hoznak az agrár robotok?

A világ népessége 2050-ig 9,1 milliárd főre nő, ez pedig - az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint - a fejlett országokban az élelmiszer-termelés 60%-os és a terméshozam 24%-os növelését teszi szükségessé. Ezzel egy időben meg kell óvnunk a természeti erőforrásokat a jövő nemzedékek számára, valamint jelentősen csökkentenünk kell a globális termelés több mint egyharmadát kitevő élelmiszer-veszteséget és -pazarlást, amely nem csak etikai, de környezetvédelmi, sőt gazdasági-foglalkoztatási és szociális kérdés is. Egy "zöld forradalom" küszöbén állunk - állítják írásukban a téma szakértői.

Eddig nem ismert számok a CSOK-ról és a készpénzgyilkos programról (Interjú)

A hat évre szóló bérmegállapodás, az uniós források felfutása és a CSOK-igénylések felpörgése járulhat hozzá az erősebb gazdasági növekedéshez a következő években - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Hornung Ágnes. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára részletes számokat árult el a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről, valamint a most indított bankkártya-elfogadóhely telepítő programról. A készpénzhasználat csökkentéséhez azonban a POS-program nem elég, a lakosság edukációjára is szükség van.

Már az óvodában eldőlhet Magyarország versenyképessége (Interjú)

Hazánk versenyképességét is érinti az a világszerte megfigyelhető tendencia, hogy egyre kevesebb fiatal választja a műszaki és természettudományos életpályákat - állítja Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője. A cégvezető szerint ezért már az óvodákban el kell kezdeni a robotprogramozást. Az időben "megfertőzött" gyerekek később szívesebben dolgoznak ezen a területen, enyhítve ezzel a cégek mérnök és informatikai szakemberek iránti éhségét. A 15 éve Debrecenben letelepült amerikai tulajdonú cég vezetőjével hazánk versenyképességi helyzetéről, annak lehetséges javításáról és a hosszú távú bérmegállapodásról is beszélgettünk.

Nem is gondolnád, mennyi pénzük van a legjobban kereső magyaroknak

A magyar háztartások több mint 70 százaléka nem rendelkezik akkora megtakarítással, ami fedezné éves fogyasztását, 60 százalékuk pedig hat hónapig sem tudná kihúzni - derült ki egy ma megjelent MNB-s tanulmányból. A legjobban kereső 20% átlagosan 10 millió forintnyi pénzügyi vagyonnal bír, és a pénzügyi eszközök 80 százaléka a háztartások mintegy 15 százalékának kezében van.

"A legnagyobb kockázat, ha nem csinálunk semmit"

Ez az első alkalom az EU történelmében, amikor nem technikai, hanem kimondottan politikai témák osztják meg az integrációt - mondja Szapáry György. A multidimenziós válságok elvonják a figyelmet és az erőforrásokat, hogy az unió az igazán fontos gazdaságpolitikai kérdésekre koncentráljon. A világot elsősorban az Egyesült Államok és Németország tudná kihúzni a növekedési csapdából.

Kimondták: a ma ismert bankoknak befellegzett

Sötét jövőképet fest idei globális áttekintésében Európa bankjai elé a McKinsey: az alacsony kamatkörnyezet és a digitális kihívások miatt a tavalyi 110 milliárd dollárról 50 milliárd dollárra csökkenhet összesített nyereségük 2020-ra. A már így is csak 3-4%-os átlagos banki tőkearányos megtérülés (ROE) ezzel 1-2%-ra apadhat Európában, aminek az elkerüléséhez nemcsak példátlan költségcsökkentésre és konszolidációra, de rugalmasságra, új irányok felfedezésére és megújulásra lenne szükségük a bankoknak. Az USA és a feltörekvő országok bankrendszere jobb bőrben van, mint Európáé, de várhatóan ezek se fogják elkerülni a visszaesést.

Ki hitte volna: a magyar bankok keresik a legtöbbet az ügyfeleken

A régiónkban Szlovákiában pörög a legjobban a hitelezés, Szlovéniában pedig a legkevésbé. A csehek hiteltartozása a legnagyobb a GDP arányában, a románoké pedig a legkisebb. A szlovákoknál a jelzáloghitelek, a bolgároknál pedig a vállalati hitelek részesedése nagy. A szlovén bankok tőkehelyzete a legjobb, a lengyeleké viszont a leggyengébb a térségben. Valamiben a magyar bankok is kitűnnek: a legnagyobb nettó (céltartalékkal korrigált) marginnal a mi bankjaink rendelkeznek, vagyis arányaiban ők keresnek a legtöbbet az ügyfeleiken.

Tévedés, hogy az alacsony adó segíti a gazdaságot

A természettudományok sajátossága, hogy tudományos megismerés tárgyának törvényszerűségei függetlenek az azokat megismerni vágyó kutatók értékeitől és érdekeitől. A társadalomtudományokban, így a közgazdaságtanban nem ez a helyzet. Ott függnek. Ott előbb értékekből és érdekekből létrehoznak, összeszerveznek egy narratívát (köztük a legbefolyásosabbat, a mindenkori mainstreamet, a főáramot), mint a tények értelmezésének eszközét, majd az így értelmezett tények között összefüggést találva törvényszerűségeket ismernek fel. Azonos tények másik narratívában történő értelmezése egészen más törvényszerűségek felismerését eredményezheti - írja Németh György, közgazdász, szociológus.

Csepreghy: a magyar cégek megsegítése miatt nyúltunk újra a törvényhez

A Közbeszerzési törvény mostani változtatásával az a célja a kormánynak, hogy a versenyjogi elvárások teljesítése mellett minél több lehetőséget tudjon biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak "annak érdekében, hogy egyre több közbeszerzéshez hozzáférjenek" - indokolta az egy éve hatályba lépett törvény múlt héten elfogadott módosítását a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint arra lehet készülni, hogy a piaci változások miatt időről-időre változni fog még a törvény és részben ezekkel indokolta a civilek által bírált, a korrupciós kockázatokat növelő, jelentős értékhatár-emeléseket is. Az interjúból az is kiderül, hogy a korábban tervezett háromlépcsős átállás helyett kétlépcsős lesz 2017-ben a teljeskörű elektronikus közbeszerzésre való áttérés Magyarországon.

Fordul a kocka: kiszorítják a hitelezésből a magyar bankokat?

Talán soha nem volt még akkora a nyomás a magyar bankokon, mint idén, hogy a kis- és középvállalkozások aktív hitelezésével támogassák a gazdasági növekedést. Csupa olyan változás zajlik, ami jövőre viszont irtózatosan megnehezíti a dolgukat. 540 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrást dob szét a kormány a cégek között a következő három évben, mégpedig a bankok mérlegének megkerülésével. Az MNB pedig március végével lezárja az olcsó, fix kamatozású források jó részét biztosító Növekedési Hitelprogramját. Utánajártunk, terem-e még egyáltalán babér a bankoknak a hazai cégek finanszírozásában, és mi lesz jövőre a kkv-hitelezéssel.

Fogadjunk, nem is tudod, mennyi idegesítő kisadót fizetünk ma Magyarországon!

Jelenleg Magyarországon olyan közterhek is léteznek, amelyek szemmel látható adóbevételt nem generálnak, vagyis ebből a szempontból nem indokolt azok fenntartása. Most úgy tűnik, hogy a kormány ismét a zászlajára tűzte az adóadminisztráció egyszerűsítését, ezért megnéztük, hány különböző adófajta van most idehaza és azokból mekkora bevétel érkezik a büdzsébe. A Portfolio-nak nyilatkozó Arányi Attila, a KPMG igazgatója javaslatokat is megfogalmaz.

Lehet, hogy szegények vagyunk, de a görögöket utolértük

Magyarország fejlettsége hátulról az ötödik az uniós tagországok sorában - derül ki az Eurostat tegnap megjelent adataiból. Az egy főre jutó GDP számait érdemes egy kicsit alaposabban megnézni, ehhez mutatunk négy ábrát.

Már egyetem alatt külföldre kacsintgatnak a diákok: kezdhetnek aggódni a cégek?

A telekom-cégek sincsenek könnyű helyzetben a munkaerőpiacon: nemcsak Magyarországon belül, hanem a környező országokkal is versenyezni kell a munkaerőért, a bérkülönbségek ezen a piacon is jelenthetnek nehézségeket - mondta el a Portfolio-nak Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. A cégnél attól is tartanak, hogy a fiatalok már az egyetem alatt elkezdenek külföldre dolgozni, és az alapozó képzés befejezése után el is mennek. A legnagyobb fejtörést mégis a közeljövőre való felkészülés okozza, hogy hogyan biztosítsák a technológia gyorsan fejlődő területein a megfelelő felkészültségű dolgozókat úgy, hogy még sem az egyetemeken, sem a cégnél nem lehet elsajátítani a szükséges tudást.

Sokan hitetlenkednek, pedig akár igaza is lehet Matolcsynak

Bármennyire is meglepődtek sokan, egyáltalán nem légből kapott Matolcsy György kijelentése, miszerint jövőre 3,5-4%-kal bővülhet a magyar gazdaság. Az uniós források beáramlása, néhány egyedi nagyberuházás, hosszú távon fenntarthatatlan bérdinamika, a költségvetési élénkítés, a külső egyensúlyban meglévő tartalékok elegendő muníciót szolgáltathatnak arra, hogy akár 2020-ig hasonló GDP-indexeket lássunk.

Agyonadóztat minket az állam

Tavaly a magyar állam keményebben adóztatott, mint Norvégia és Luxemburg, és a kelet-közép-európai régióban is mindenkinél magasabb az adóterhelésünk. Ráadásul az adók évről évre emelkednek: az utóbbi tíz évben az adócentralizáció növekedése az egyik legnagyobb volt az Európai Unió országai között.

Készülj fel a végső fázisra, ami a feje tetejére állíthatja az egész világot!

Hiába a Brexit-referendum eredménye, vagy Donald Trump elnökké választása, a globalizációnak nemhogy nincs vége, de a java még csak most jön - állítja Richard Baldwin közgazdász-professzor, aki már 30 éve foglalkozik a témával. A Quartz-nak adott interjújában elmondta, hogy bár sokan megpróbálnak majd ellene tenni, a globalizáció végső, harmadik szakasza a nyakunkon van, és elkerülhetetlenül megvalósul majd, ráadásul sokkal nagyobbat fog szólni, mint az első kettő.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a friss GDP-adat: visszaesett a magyar gazdaság!
Portfolio Blogger
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility