Elemzés

Végső harc az ingyenpénzekért - A számlát utoljára az EU állja!

Végső harc az ingyenpénzekért - A számlát utoljára az EU állja!

Közel 1000 milliárdos összegben érhető már el pénzügyi eszköz a cégek és a lakosság részére a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében. Mostani cikkünkben összegyűjtöttük a piacon lévő és elérhető 8 hitelprogramot, 9 kombinált hitelprogramot és 7 kockázati tőkeprogramot, melyek kiemelten öt tematikus területet támogatnak, úgy mint a kutatás-fejlesztés, foglalkoztatás, energiahatékonyság, infokommunikációs fejlesztések és kapacitásbővítés.

Uniós béreket Magyarországnak!

A bérunió az új politikai szlogen, ami egyszerűnek és logikusnak tűnik: ha már egyszer egységes a piac ebben a fránya Európai Unióban, akkor a bérek is legyenek egységesek! Milyen kár, hogy ez az egész egy méretes butaság.

Úszkálhatna a brüsszeli pénzben a kormány, de valamiért mégsem teszi

Látszólag dupla olyan sebességgel fizeti ki a kormány az új EU-pénzeket, mint ahogy a régi keretet 7 évvel ezelőtt az akkori kormány, de közben most csak fele olyan sebességgel jönnek Brüsszelből az átutalások, mint akkoriban. Nagyon nagy tehát most az itthoni és a brüsszeli pénzkifizetés közötti különbség, de ez a számításaink szerint 1100 milliárd forint körüli "előreszaladás" azért nem roppantotta még meg a magyar költségvetést, mert az itthoni kifizetések jelentős része valójában csak átkerült az állam egyik számlájáról a másikra. Éppen emiatt nem tudtunk még kellő mennyiségű számlát kiküldeni az Európai Bizottságnak, hogy fizesse ki, márpedig megbízható információink szerint nem lenne gond azok kifizetésével. A jó hír mellett arra viszont fel kell készülnünk, hogy a régi uniós ciklus százmilliárdjaihoz még akár évekig nem jutunk hozzá, mert nagyon sok a vitánk Brüsszellel.

Szép csendben új szereplő zsákolja a magyar lakossági állampapírt

Idén év elején 6000 milliárd forintra duzzadt a lakossági állampapírok állománya, ezzel öt év alatt ötszörösére hízott a népszerű befektetés. Ennek oroszlánrésze a lakosságnál van, de szép csendben egyre nagyobb részt hasítanak ki maguknak az önkormányzatok is, akiket tavaly ilyenkor még észre sem vettünk volna, mára pedig már több száz milliárd forint értékű lakossági állampapír is lehet a kezükben.

13. havi nyugdíj? Most komolyan, ennyire futja?

13. havi nyugdíj? Most komolyan, ennyire futja?

"Ha úgy vannak a számok, akkor emelek megint", ígérte Orbán Viktor kormányfő néhány napja, ma pedig a szocialista miniszterelnök-jelölt, Botka László ígérte meg a 13. havi nyugdíj visszaadását. A nyugdíjasok mindig is kedvelt célpontjai voltak a politikusoknak, és úgy tűnik, az induló választási kampányban is szívesen feszegetik szét a nyugdíjrendszer kereteit. Pedig nem kellene.

Robbantott a magyar gazdaság!

Az idén az első negyedévben (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 3,7%-kal volt magasabb a gazdaság teljesítménye, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. A kiigazítatlan GDP-növekedés 4,1%-os volt, az erre vonatkozó előzetes elemzői várakozások konszenzusa 3,5% volt. Az előző negyedévhez képest igen magas, 1,3%-os volt a gazdasági bővülés.

Tényleg megtáltosodik a magyar gazdaság?

Nagyot ugorhatott a magyar gazdasági növekedés az idén. Tavaly az utolsó negyedévben 1,5%-os volt a GDP-növekedés, az idén az első negyedévben viszont akár bőven 3% feletti bővülés is lehetett. Az élénkülésben jelentős szerepet játszik a bázishatás (tavaly az első negyedévben eltűntek az EU-források, emiatt visszaesett a gazdasági teljesítmény), de több szektor ettől függetlenül is jól teljesíthetett. Ugyanakkor az elemzők többsége a Nemzetgazdasági Minisztériumtól eltérően továbbra sem vár 4% feletti GDP-bővülést.

Napelem, ablakcsere - Kiderítettük, hogyan juthatsz hozzá az ingyenpénzhez

Napelem, ablakcsere - Kiderítettük, hogyan juthatsz hozzá az ingyenpénzhez

Már három hete (április 24.) igényelhető a nullaszázalékos ingyenhitel, mely keretében országszerte közel 24 ezer lakóépület energetikai korszerűsítése valósulhat meg összesen 115 milliárd forintból. A kölcsön folyósítása két módon történhet meg. Egyrészt utófinanszírozással, mely esetében a pályázónak kell megelőlegeznie a beruházás összegét és utólag kapja meg a hitelt. A másik eset a szállítói finanszírozás, amikor a pályázónak nem kell előre kifizetni a számlákat, mert azt a kivitelező állja és így a kölcsön utalása is az ő számlájára érkezik.

Surányi György: A devizahitelezés csapdái

A munkaerő-piac 1989-93 közötti drámai átalakulása (nagyjából egy millió munkahely megszűnése) mellett a deviza hitelek és azok következményei testesítik meg a rendszerváltozás utáni évtizedek legsúlyosabb társadalmi-, szociális-, gazdasági- és pénzügyi válságát. Ez az írás megkísérli bemutatni azokat a döntéseket vagy azok hiányát, amelyek a folyamat kialakulásához vezettek. Ennek során megkerülhetetlen a sokoldalú felelősség kérdésének áttekintése. Mivel az alapvető problémáknak legfeljebb egy része oldódott az elmúlt években, ezért érdemes áttekinteni, hogy mikor és milyen megoldások adódtak e válság tompítására, illetve mit lehet tenni ennek enyhítése érdekében.

Ez az igazi baj: lassan kiürül fél Magyarország

Magyarország hét régiója közül csak Közép-Magyarország népessége növekszik, vidéken - Nyugat-Dunántúltól eltekintve - folyamatosan fogy a népesség. A belföldi és a nemzetközi migráció, illetve a természetes fogyás különböző mértéke miatt az egyes régiók demográfiai folyamatai eltérően alakulnak.

Borsodon úgy folyt át 3700 milliárd, hogy a helyiek ebből nem vettek észre semmit

A beazonosítható számlák 54%-át, mintegy 3700 milliárd forintnyit, borsod-megyei székhelyű cégek állították ki az előző uniós ciklusban, de ezek mögött nagyrészt budapesti közlekedési és egyéb infrastruktúra-fejlesztési projektek húzódtak meg - derül ki az érdekes összefüggés egy minap nyilvánosságra hozott átfogó elemzésből. A 3700 milliárd forint a megye 7 évi együttes GDP-jének mintegy harmada, de ebből a hatalmas kiszámlázott volumenből vajmi keveset éreztek meg a megye lakói, hiszen a megye ugyanebben az időszakban csak alig több mint 300 milliárd forintnyi EU-pénzt nyert.

Gyorsan megszedheted magad, ha Orbán Viktor kritikusára fogadsz

Mióta kiderült az első forduló után, hogy jó eséllyel Macron lesz a francia elnök, az európai részvénypiacok szárnyalásnak indultak. Vannak olyan befektetők, akik azt várják, hogy év végéig akár kétszámjegyű növekedést is produkálhatnak az indexek. Ha erre akarunk fogadni, érdemes lehet egy megfelelően diverzifikált alapba fektetni a pénzünket, megnéztük, milyen alapok elérhetők most a magyar piacon, amelyek a fejlett Európát favorizálják.

Vigyázz, piramisjáték! 6 trükk Magyarországon, aminek még te is bedőlsz

Vigyázz, piramisjáték! 6 trükk Magyarországon, aminek még te is bedőlsz

Hiába a Quaestor-botrány, Marcsika vagy akár a Fortress-ügy, a mai napig milliárdokat öntünk az újra és újra felbukkanó piramisjátékokba. Elég egy kamu befektetési sikersztori, egy jól csengő cégnév vagy a szomszéd ajánlása, és máris visszük a pénzünket a "tuti" befektetésbe, amelyben egy ideig nézhetjük, ahogy a többszörösére gyarapodik, aztán pedig sosem kerül vissza a zsebünkbe. Itthon gyakorlatilag minden adott ahhoz, hogy egy nagyszabású pénzügyi csalás jól működjön; az alacsony hozamkörnyezet, a pénzügyi oktatás szinte teljes hiánya, a siker és a csillogás vonzereje és a szabályozás kiskapuit ügyesen kihasználó vagy a kétes eredetű pénzek kezeléséhez diszkréciót ígérő helyi anyukák. Összefoglaljuk azt a hat fontos tényezőt, ami miatt a piramisjátékok manapság különösen sikeresek Magyarországon.

Durva sztoriba rángatták bele a magyar gazdagokat a bankok

Durva sztoriba rángatták bele a magyar gazdagokat a bankok

A színfalak mögött javában folyik az egyeztetés az ÁKK és a lakossági állampapírokat forgalmazó bankok között, mivel kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapír állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Mindezt az állam számlájára. Az ÁKK megálljt parancsolt, készülődik a forgalmazói szerződésmódosítás, és még nem tudni, hogy ez az akció mekkora keresletkiesést jelent majd a lakossági állampapírok piacán. Ennek igyekeztünk utánajárni.

Macron nem Le Pent verte meg

A franciák egy liberális centrista jelölt támogatásával fejezték ki nemtetszésüket a politikai elittel szemben. Macron győzelme sok kérdést vet fel, nem csak a politikai rendszerrel, hanem Európa jövőjével kapcsolatban is. A javuló gazdasági mutatók mellett a kétsebességes unió újra realitássá válhat.

Kíváncsi vagy, hol épülnek Budapest legnagyobb lakóparkjai?

A kiadott építési engedélyek - bejelentések - számában mostanra kezdjük elérni a válság előtti szinteket, így várhatóan az átadott lakások száma is hamarosan jelentős növekedésnek indul. Sok esetben elég néhány nagyméretű fejlesztés és egy adott város vagy kerület lakásállománya több száz új lakással is bővülhet. Az alábbiakban megnéztük, hogy hol vannak és mi jellemző a Budapesten épülő legnagyobb társasházakra.

Nagyobb a gyerekvállalási kedv és mégis gyorsabban fogy a magyar, miért?

Tavaly huszonegy éves csúcsra nőtt a magyar termékenységi ráta, vagyis növekedett a gyerekvállalási kedv az országban. A népességünk mégis gyorsabban csökkent, mint egy évvel korábban, vagyis ha van is demográfiai fordulat, az eddig nem volt elég ahhoz, hogy fékezze a magyar lakossági fogyásának ütemét. A jelenség mögött két ok áll.

Utánajártunk, hol éri meg a legjobban állampapírt venni

Utánajártunk, hol éri meg a legjobban állampapírt venni

Lakossági állampapírt a Magyar Államkincstáron kívül bankoknál is venni lehet, a forgalmazó bankok többsége ezért nem is számít fel külön díjat, de ha lejárat előtt szeretnénk visszaváltani a papírunkat, egyáltalán nem mindegy, hogy azt bankban vagy a kincstárban tartjuk-e. Egyes bankok ugyanis a kincstárénál kedvezőtlenebb árfolyamokat szabnak, amivel sokat is lehet bukni, ha nem tudjuk kivárni a lejáratot.

Még mindig elmaradt a kormány az egyik legfontosabb vállalásától

Ha szigorú szemmel vizsgáljuk, akkor a március végéig megjelent összes EU-pályázatnak csak a 46,5%-a szolgál közvetlen gazdaságfejlesztési célt, ha viszont kicsit lazábban nézzük, akkor 53,9%-ra ugrik az arány, azaz kicsit még mindig elmarad a kormány a sokszor hangoztatott 60%-tól. Mivel utóbbit a 7 éves uniós keretre vállalta a kabinet, így ehhez viszonyítva már 48,1%-55,8%-ra javulnak az arányok, ráadásul még mindig van lehetőség a számok feljebb tornászására.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új rekord: gyorsulva terjed Magyarországon a fertőzés, ami halálesetekkel is járt
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.