átlagkereset

Kiderült az igazság a magyarországi fizetésekről

Kiderült az igazság a magyarországi fizetésekről

Évekig mindenki a sötétben tapogatózott, amikor szóba került a mediánbér kérdése. A legfrissebb adatok néhány héttel ezelőttig csak 2016-ra vonatkozóan voltak elérhetőek, majd az LMP adatigénylése dobta be a követ az állóvízbe. Azóta a KSH számos adatot nyilvánosságra hozott. Az alábbi elemzésben azt vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt évtizedben miként alakult az átlagkereset és a mediánbér, illetve azt, hogy mi várható a jövőben. Annyi biztos, hogy a társadalom több mint fele joggal bosszankodik, amikor az átlagkeresetre vonatkozó adatokat meglátja, és egy ideig ez még így is maradhat, hiszen nagyon sokan nem érik el ezt a szintet.

450 ezer forint volt a bruttó átlagkereset decemberben

450 ezer forint volt a bruttó átlagkereset decemberben

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben 449 400 forint volt, 10,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH jelentéséből. A decemberi átlagkereseteket átlagosan 66 100 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). Az év egészében a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forintot ért el, mindkettő 9,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Novemberben közel 440 ezer forint volt a bruttó kereset

Novemberben közel 440 ezer forint volt a bruttó kereset

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly novemberben 438 ezer forint volt, 8,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, derült ki a KSH adataiból. A magas adatban szerepet játszott, hogy a novemberi átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). 2020. január–novemberben a bruttó átlagkereset 399 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Nincs megállapodás a magyar minimálbérről

Nincs megállapodás a magyar minimálbérről

Nem írja alá a minimálbér-emelési megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Erről a MASZSZ elnöksége ma – január 22-én – online szavazáson döntött. Az indoklás szerint a februártól esedékes 4 százalékos ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek a szerény jövedelmű munkavállalók.

Hihetetlen hungarikum: százezrek veszítenek a minimálnyugdíj bebetonozásával, akik nem is nyugdíjasok

Hihetetlen hungarikum: százezrek veszítenek a minimálnyugdíj bebetonozásával, akik nem is nyugdíjasok

Határidő nélkül hatályban tartja az öregségi nyugdíj legkisebb összegéről szóló rendelkezést a 707/2020. (XII.30.) Korm. rendelet. 2008. január 1. óta egy forintnyi emelés nélkül 28 500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ezt az eredendően is dermesztően alacsony ellátási összeget a korábbi rendeletek évente megerősítették - például tavaly a 2008. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban megállapított nyugdíjakra vonatkoztak -, az új módosítás azonban megszünteti az időbeni kereteket, és nemes egyszerűséggel örök időkre bebetonozza a 28 500 forintos összeget.

Megszólaltak az elemzők: torzít a magyar kereseti statisztika, feszültségek várhatóak a bértárgyalásokon

Megszólaltak az elemzők: torzít a magyar kereseti statisztika, feszültségek várhatóak a bértárgyalásokon

A gyors béremelkedés közepette elemzők arról írnak, hogy a keresetek számításánál a teljes munkaidősök keresetét veszik figyelembe, ami felfelé torzítja a statisztikát, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás leginkább az átlagosnál alacsonyabb bejelentett jövedelmet biztosító szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban csökkent, illetve hogy inkább az alacsonyabb végzettségű, alacsonyabb termelékenységű munkaerő került leépítésre vagy részmunkaidős foglalkoztatásba.

390 ezer forint a bruttó átlagkereset Magyarországon

390 ezer forint a bruttó átlagkereset Magyarországon

Szeptemberben a bruttó átlagkereset 392 300 forint volt, 8,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, írja a KSH. A bértömeg ennél bizonyára sokkal szerényebben alakul, ez az adat ugyanis csak a teljes munkaidős foglalkoztatottakra vonatkozik.

Megrekedtek a bértárgyalások: a munkaadók egy forinttal se emelnék a minimálbért jövőre

Megrekedtek a bértárgyalások: a munkaadók egy forinttal se emelnék a minimálbért jövőre

Távol álltak egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai: míg előbbiek a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem látnak rá reális esélyt, hogy január 1-től bért emeljenek, addig a szakszervezetek 10 százalék körüli minimálbér és garantált bérminimum emelésben gondolkodnak - derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát követően kedden.

Munkahelyek százezreit szeretné megvédeni a kormány

A vendéglátás és szabadidő területén több mint 170 ezer, a szálláshelyeknél pedig közel 30 ezer munkahely megőrzését segíthetik a legújabb lépések – mondta Bodó Sándor.

Nyugdíjpiaci szakértők: jobb lenne elengedni a jóléti alapok gondolatát

Nyugdíjpiaci szakértők: jobb lenne elengedni a jóléti alapok gondolatát

A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának délutáni online rendezvényének nyugdíjpaneljében a szakértők egyetértettek abban, hogy mielőtt elindulnának a jóléti alapok, érdemesebb lenne helyreállítani a munkáltatók kedvező adózását a cafeteria keretein belül, és érdemes lenne időt adni az embereknek arra, hogy hozzászokjanak a jelenlegi nyugdíj-megtakarítási eszközökhöz, mielőtt egy új terméket dobnak piacra. A szakemberek abban is egyetértettek, hogy sosem állt még rendelkezésre ilyen széles körű termékpaletta az öngondoskodásra, mint most.

Minimálbér: sosem volt még ilyen nehéz a magyar helyzet

Minimálbér: sosem volt még ilyen nehéz a magyar helyzet

Mészáros Melinda, a LIGA szakszervezetek elnöke szerint a koronavírus miatti válság alaposan megnehezíti a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetéseket, azonban azt mondja: az emelést 2021-ben is folytatni kell.

Csak papíron robbannak a magyar fizetések: egyáltalán nem élünk jobban, mint tavaly

Csak papíron robbannak a magyar fizetések: egyáltalán nem élünk jobban, mint tavaly

Júniusban 335 ezerrel dolgoztak kevesebben teljes munkaidőben, mint egy évvel korábban – tűnik ki a KSH létszám- és bérfolyamatokról tanúskodó adataiból. Azt is láthatjuk, hogy az átlagkeresetek 9-10%-os növekedésével szemben a bértömeg nem nőtt a válság kirobbanása után. Vagyis az emberek egyáltalán nem élnek jobban, mint tavaly.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.