A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint elképzelhető, hogy fokozatosan vezessék ki az árstopot. Parragh László szerint lehet, hogy már most is alkalmas lenne kivezetni az intézkedést, de a tavasz folyamán biztosan eljön ez a pillanat - fejtette ki az MKIK elnöke az ATV műsorában.
A Népszavának nyilatkozva Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára többek között a február 5-én életbe lépő EU-szankció várható hatásairól beszélt, szerinte a magyar helyzetet nehezíti, hogy a jelenlegi piacon kimondottan lassan épülnek újra a kis- és nagykereskedelmi árplafon meghatározása miatt megszakadt üzemanyagimport-csatornák.
A brit Tesco bejelentette, hogy az eredetileg év elejéig tartó árbefagyasztást húsvétig kitolja, sőt, több mint ezer termékre terjesztette ki az árstopot – számolnak be a hírről a brit médialapok.
A piaci ár lenne a legjobb megoldás, minden átmenet nélkül, akár már holnaptól az ársapkás termékekre – mondta a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Neubauer Katalin a Blikknek. Április 30-ig biztosan nem tartható a mostani helyzet, tette hozzá.
Az élelmiszerár-stop kivezetésére kéri a kormányt a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), mivel szerintük az intézkedés nem érte el a célját, a veszteségek pedig nem tarthatóak április 30-ig. Ahogyan korábban beszámoltunk, a kormány december 28-i rendelete miatt lehetetlen helyzettel szembesülnek a boltosok, és főként a kisboltok, a családi vállalkozások kerültek még nehezebb helyzetbe. A kisvállalkozások nem tudnak olyan eszközökkel élni, mint a nagy kereskedelmi láncok, így a magas inflációs várakozások mellett 2023-ban is folytatódhatnak a boltbezárások, ami lapunk elemzője, Hornyák József szerint 2022-ben a négyezer esetet is elérhette. A Portfolio egyik forrása nemrég úgy nyilatkozott: minél később tervezik kivezetni az árstopot, annál nagyobb lesz az árrobbanás a beszerzési árak folyamatos emelkedése miatt, hacsak nem omlik össze az árstopos piac a kivezetés előtt.
Lehetetlen helyzetbe kerülnek a boltosok a kormány új rendelete miatt: olyan sok árstopos terméket kellene tartaniuk, amennyi piaci forrásaink szerint jelenleg nincs Magyarországon. Eláraszthatja az országot az olcsó import, de azt sem lehet egyik napról a másikra szerezni - miközben a rendelet ezt követelné -, feszített helyzetbe kerülhet az ipar, ráadásul újabb, drasztikus áremelkedés várható a nem árstopos termékek körében. Egyik forrásunk szerint az új , "piacromboló" rendeletet képtelenség betartani a kétszeres készletszinttel, vagyis a kormány célja könnyen lehet, hogy egyes (külföldi) boltok büntetése, bezárása.
A szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a boltoknak kétszer annyi ársapkás terméket kell készleten tartania, mint amennyi átlagosan akkor volt készleten, amikor az árakat befagyasztották – vette észre a Telex.
Amíg pár hónappal vagy héttel ezelőtt még folyamatosan arról lehetett hallani, hogy olyan külső tényezők miatt kiugróan magas magyarországi infláció, mint a háború és a brüsszeli szankciók hatása, ma már a kormány és a jegybank is arról beszél, hogy hazai intézkedések is okozzák a drasztikus drágulást. Igaz, abban nincs egyezség, hogy melyik intézkedés a tettes.
A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.
A Lidl nem tervez további mennyisági korlátozásokat az ünnepekben.
Az utóbbi időben több szó esett az ársapkák gazdasági hatásainak elemzéséről, mivel idén év végén a legtöbb élelmiszert érintő ársapka kifutott volna, ezeket azonban a kormány meghosszabbította. A téma kapcsán több közgazdász is megszólalt, az árstop a hazai közgazdasági közbeszéd fontos témája lett. Az alábbiakban Balatoni Andrásnak, az MNB igazgatójának az MNB oldalán megjelent elemzését közöljük.
Csütörtökön közzétette az MNB azt az ábrakészletet, amit Matolcsy György december 5-én használt a parlament gazdasági bizottsága előtt elmondott előadásában, mely nagy visszhangot váltott ki. A gyűjteményben olyan grafikonok vannak, melyek alátámasztják a magyar árstopok negatív hatásait, ahogy azt a jegybank elnöke is kiemelte előadásában.
A Portfolio korábbi információval összhangban a kormány meghosszabbította az élelmiszerár-stopot, április 30-ig. Emellett nagyobb ellenőrzéseket tervez a kormány az érintett termékek mennyiségei esetén. Cikkünkben értékeljük a kormány döntését, és azt is bemutatjuk, mi várható ezek után a boltokban.
Több forrásból is megtudtuk, hogy a kormány az árstopok meghosszabbítását tervezi. Megkerestük ezzel kapcsolatban a kormányt, ma késő délután válaszoltak a kérdéseinkre.
Az egészségesebb termékek ára ugrott meg bántóan, az infláció csillapítására rámegy a következő két év, visszaesik a fogyasztás – mondta a HVG hetilapnak Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, aki arról is beszélt, miért nem fair nálunk a verseny.
Érzékenyen érinti az üzemanyagokra vonatkozó hatósági árak kivezetése a taxisokat. Az önkormányzatoktól független irodák akár már holnaptól emelhetnek a tarifán, de a hatósági áron szolgáltatók is kezdeményezhetik a díjak emelését – mondta az Indexnek Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke.
Kedvezőtlen ipari és kiskereskedelmi adat érkezett Magyarországról, ami megerősíti azt a véleményünket, hogy Magyarország technikai recesszióban van - írja elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Szerinte a harmadik negyedévben látott enyhe visszaesés után a negyedik negyedévben a reál-GDP jelentős negyedéves csökkenése várható. Az ipar a Covid-válság óta nem esett ekkorát, az élelmiszervásárlás pedig a 2009-es válság óta nem mutatott ilyen rossz teljesítményt.
Jobban megéri közösségi közlekedéssel utazni a fővárosban, mint autóval - hívta fel a figyelmet szerdai közleményében a fővárosi közlekedési társaság (BKK) azzal összefüggésben, hogy a kormány megszüntette az üzemanyagok ársapkáját.
Az üzemanyag-árstop eltörléséből fakadó Mol-profitnövekedést az állam elvonja, és a rezsivédelmi alapba irányítja - jelezte Orbán Viktor miniszterelnök Facebook oldala. A lépés nem meglepetés, a Mol így is jelentős profitot könyvel el, a büdzsének pedig jövőre nagy szüksége lesz plusz forrásokra.
Több európai országban lehet üzemanyag-ellátási gond a Mol szlovák leányvállalatának vezetője szerint. Világi Oszkár elmondta, hogy jövő év februárjától az olajhiány és az orosz forrásokat helyettesítő drágább beszerzések miatt gondok lehetnek – írja az Infostart.
A német gazdaság nehéz helyzetben van.
Nagyot ugrott előre a Váci utca.
A volt német kancellár emlékiratai megjelenése kapcsán szólalt meg.
Karácsony Gergely előterjesztése nyilvános lett.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
