Az Országos Kereskedelmi Szövetség tagvállalkozásai felháborodással értesültek arról, hogy a kiskereskedelmi adót a 100 milliárdos árbevétel feletti sávban 4,1%-ról 4,5%-ra emelték 2024-re. Ez az intézkedés súlyosan veszélyezteti a családokat is, mivel a kiskereskedelmi vállalkozások képtelenek folytatni árletörő tevékenységüket - írja az OKSZ közleménye.
Úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi üzletek többszörösen túlteljesítik a kormányzat által elrendelt kötelező akciózást, ugyanis az első fecskék nem 10%-os, hanem 30-50%-os leárazásokat hirdettek. Ez nem is meglepő, hiszen az FMCG-szektorban a vásárló a füle botját sem mozdítja meg egy 10%-os akcióért. Ugyanakkor az is könnyen elképzelhető, hogy az üzletek nem igazán fognak több és nagyobb akciót végrehajtani, mint eddig, csak az eddigi „piaci akciókat” keresztelik át „kötelező akciókra”. Habár a törvény csak a kiskereskedőket kötelezi árleszállításra, könnyen lehet, hogy a valóság ennél bonyolultabb lesz.
A kormány képviselői május 19-én tájékoztatást adtak arról, hogy ismét árstop razziát tartott a fogyasztóvédelem. Közlésük szerint a fogyasztóvédelem minden erőforrását bevetve dolgozik azon, hogy a fellépjen az árstop szabályokkal trükköző kereskedőkkel szemben - írja az Országos Kereskedelmi Szövetség. Az OKSZ tagvállalkozásai, mint a jogszabályok betartására törekvő kereskedők, maguk is fontosnak tartják, hogy az ellenőrző hatóságok fellépjenek a trükközőkkel szemben. Ugyanakkor van két olyan kiemelt esetkör, amikor a kiskereskedőket annak ellenére szankcionálja a fogyasztóvédelem, hogy a jogszabály nem, vagy rajtuk kívül álló okból nem betartható.
Habár az általános inflációs nyomás enyhülésére már vannak jelek, az élelmiszerárak letörése még mindig fejtörést okoz az európai kormányoknak. Tömegek kerülnek ugyanis megélhetési válságba, amit a politikusok nem engedhetnek meg maguknak, ezért előszeretettel nyúlnak szokatlan eszközökhöz.
Az árstop bevezetése óta folyamatosak a fogyasztóvédelmi ellenőrzések, ennek keretében több mint 1 milliárd forint bírságot szabtak ki a hatóságok, ez a szám azt üzeni a boltoknak, hogy nem érdemes trükközni - hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
Előtérbe kerül a hazai élelmiszer-kereskedelemben az importáru, miután a magas infláció és az árstopok miatt is elfordulnak a kereskedők a magyar beszállítóktól. Mindez azért is fájdalmas Győrffy Balázs NAK-elnök szerint, mert sok vita után az elmúlt években stabilizálódni látszott a magyar beszállítók és a kereskedelmi láncok viszonya. Az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszerrel foglalkozó legújabb adásában szó esett az ukrán importnyomásról is, amelynek egyenlőtlen feltételei mellett nem tud győztesen kikerülni a magyar mezőgazdaság a mostani helyzetből.
Szlovákia újonnan kinevezett kormányfője a Rádio Expres vendége volt kedden, a műsorban az orosz-ukrán háború mellett érintette a költségvetés kérdését, valamint az infláció témáját is.
Az Európai Unió statisztikai hivatalaként működő Eurostat a Twitter-oldalán tett közzé egy adatsort a zsírok és az olajok drágulásának mértékéről az egyes tagállamokban.
Hivatalosan is megjelent a hétfő esti Magyar Közlönyben, hogy meghosszabbítják az árstopot a boltokban.
Nem lehet már hatósági áron tűzifát vásárolni, április 15-től ugyanis megszüntették az árstopot - tudta meg az ATV Híradója.
Nem a kötelező leárazás az első versenykorlátozó kormányzati eszköz Magyarországon. A beavatkozások mértéke és mélysége már olyan hatalmas, ami piacgazdasági viszonyok között megvalósíthatatlan, ellenőrizhetetlen, kontraproduktív.
Egyelőre maguk a boltok sem tudják, hogy fognak reagálni a kormány legfrissebb döntésére a kötelező akciók bevezetéséről – derült ki három kiskereskedelmi lánc reakciójából, amelyet a Telexnek küldtek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban egy témánk volt, érdekesen alakult ugyanis a mai kormányinfó. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő bejelentették, hogy a kormány egyfelől meghosszabbította június 30-ig a néhány élelmiszeripari termékre érvényben lévő árstopot, ezen kívül pedig kötelező akciózást vezetnek be bizonyos élelmiszerüzletekben. Utóbbi döntés még a kormány korábbi intézkedései tükrében is fura üzenetet hordozhat a magyar piacgazdaságra nézve. Az adásban előbb Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük az intézkedések kiskereskedelmi szektorra gyakorolt potenciális hatásáról, műsorunk második felében pedig Csiki Gergellyel, a Portfolio lapigazgató-makroelemzőjével beszéltünk arról, hogy mégis milyen kontextusban érdemes értékelni a kormány újabb döntését, amely egészen különösen avatkozik be a piaci folyamatokba.
Rendkívüli időket élünk, permanensen - legalábbis a kormány szerint. Ezért a nagypolitika úgy véli, hogy indokoltak a rendkívüli gazdaságpolitikai lépések, és ezekkel folyamatosan él is: ezúttal a kiskereskedelem bizonyos szereplői számára (szelektíven) kötelező akciókat rendelt el. Úgy tűnik, teljesen másodlagossá vált, hogy egy új, piacgazdaságban szokatlan intézkedés torzító hatásait és negatív következményeit is mérlegeljék. Pedig ha ezt megtennék, akkor belátható lenne, hogy amit nyer a kormány a réven, azt a vámon elveszítheti, és gyakorlatilag az újabb és újabb piacellenes intézkedésekkel egyre jobban betereli saját magát egy zsákutcába.
Az Orbán-kormány a tervek szerint görög és francia mintára kötelezi a legnagyobb élelmiszerláncokat, hogy több termékkategóriában akciós termékeket áruljanak. A két külföldi példa viszont igazán átütő sikert nem hozott az infláció elleni harcban, ráadásul bőven el is térnek a budapesti tervektől. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a fogyasztók mire is számíthatnak az eddigi tapasztalatok alapján.
A piacgazdasági viszonyok között sosem látott intézkedést hozott a kormány, a kötelező akciók bevezetését. Ezzel azt az üzenetet küldte, hogy az infláció nem csökken olyan mértékben, ahogy azt szeretnék. Habár a részletek még nem ismertek, ennek az eredménye könnyen az lehet, hogy az árstopok miatt már egyébként is romló termékminőség tovább gyengülhet a termékek széles körében, miközben ez egyébként is komplex és egyenetlen problémákkal küzdő kiskereskedelmi és élelmiszeripari szereplők újabb pofont kapnak. A külföldi multiknak fokozódhat az az érzésük, hogy a kormány ellenségkét tekint rájuk. Mindeközben a diszkontok további megerősödése, felemelkedése szinte garantált, hiszen az elmúlt időszak szabályozói meglepetéseire ők tudnak a leginkább rugalmasan reagálni. A kiskereskedelmi szektort meglepetésként érte a bejelentés a kötelező akciókról.
Nagyon aktívnak bizonyult a kormány fogyasztóvédelmi hatósága az árstopos szabályok betartatásával, ugyanis csak idén közel 2400 esetben ellenőrizék az üzleteket és több száz millió forint bírságot szabtak ki - tudtuk meg az Igazságügyi Minisztériumtól.
Az év elejéhez képest már több mint 25 forinttal csökkent a benzin literenkénti átlagára, azonban még így is a legmagasabb a környező országok áraihoz képest - számolt be az RTL Híradója.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint márciusban tovább mérséklődhetett az infláció Magyarországon, vagyis egyre biztosabb, hogy januárban tetőzhetett az áremelkedési ütem. Ez egyben azt is jelenthetné, hogy nincs már szükség az élelmiszerekre kivetett árstopra, azonban a szakértők szerint egyelőre kivárhat a kormány annak kivezetésével, vagyis várhatóan meghosszabbítják az április végén lejáró intézkedést.
Változnak a cégekre, önkormányzatokra és civilekre vonatkozó rezsiszabályok, de a lakossági tarifa változatlan marad. A kormány készül a víziközműhálózat fejlesztésére és a díjszabás országos összehangolására - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón. Az élelmiszerár-stopok esetében április végéig dönt a kormány a meghosszabbításról vagy kivezetésről.
Erre még Ukrajna sem képes.
Izgalmakban most sincs hiány.
António Costa a legális bevándorlás támogatását és a határellenőrzés szigorítását ígérte.
Ilyenek álltak szinte minden magyar garázsában - évtizedekkel ezelőtt.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
