Valóságos razziát tartott a kormány az árstop miatt a boltokban
Nincs kibúvó az árstopszabályok alól, azok betartását a kormány továbbra is elvárja a kereskedőktől - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten a kormányszóvivő.
Nincs kibúvó az árstopszabályok alól, azok betartását a kormány továbbra is elvárja a kereskedőktől - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten a kormányszóvivő.
"Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke" - adta ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a termelők, a kereskedők, illetve az összes meghatározó szakmai szervezet közös álláspontját.
Januárban érheti el csúcspontját idehaza az infláció Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter várakozása szerint. Ezt követően drasztikus csökkenésre számít a tárcavezető, aki a Mandinernek adott interjút.
Még hónapok kellenek, mire az üzemanyagárak visszaállnak a 2021 novemberi szintre – mondta az ATV-nek az Ásványolaj Szövetség főtitkára. Grád Ottó ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Magyarország mentességet kap a február 5-én életbe lépő orosz kőolajimport-tilalom alól. A szakember szerint még mindig jóval drágább a gázolaj, mint a benzin.
Az utóbbi időben már egyre több szakmai szervezet beszélt arról, hogy itt az ideje kivezetni az élelmiszerárstopot, mert káros a magyar gazdaságra. Laptársunk, a Pénzcentrum ezért megszavaztatta az olvasóival, mit gondolnak a kormányzatii lépésről.
Habár már január 12-től hatályban van a készlettartási kötelezettségről szóló rendelet, miszerint a boltoknak akár az árstopos termékekből a korábbi eladások kétszeresét kell tartaniuk, még csak most jelent meg a fogyasztóvédelem útmutatója. A kiskereskedelemben eltérően értelmezik a szabályt, annyi azonban biztos, hogy mindenkinek többet kell rendelni az árstopos termékekből, mint korábban. Ez növeli a veszteségüket, ami (a nem árstopos termékeknél) újabb áremelési kört és/vagy a termékminőség csökkenését hozza (minden termék esetében). A boltok így méginkább az olyan importtermékek beszerzését kutatják fel, amelyek olcsóak, és ebből fakadóan sokszor silányak is.
A VOSZ álláspontja szerint "eljött az idő, hogy megtervezzük az árstopok kivezetését! A könnyítéseket az infláció csökkenésével párhuzamosan lehet bevezetni, így az árbefagyasztások feloldása fokozatosan történhet meg, a lakosság és a gazdasági szereplők teherbíró képességét figyelembe véve. A bajba kerülő boltok számára támogatást kell nyújtani, hogy a teljes kivezetésig fenntarthassák működésüket".
Nem könnyű manapság árstopos csirke far-háthoz jutni, pedig hatalmas rá a kereslet – panaszolta több hallgató az InfoRádiónak. Hogy miért kezd hiánycikké válni ez a termék, arról a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárát kérdezték.
A magyar piaci pozíciók megmaradását az árstop mihamarabbi kivezetése is segítheti - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint elképzelhető, hogy fokozatosan vezessék ki az árstopot. Parragh László szerint lehet, hogy már most is alkalmas lenne kivezetni az intézkedést, de a tavasz folyamán biztosan eljön ez a pillanat - fejtette ki az MKIK elnöke az ATV műsorában.
A Népszavának nyilatkozva Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára többek között a február 5-én életbe lépő EU-szankció várható hatásairól beszélt, szerinte a magyar helyzetet nehezíti, hogy a jelenlegi piacon kimondottan lassan épülnek újra a kis- és nagykereskedelmi árplafon meghatározása miatt megszakadt üzemanyagimport-csatornák.
A brit Tesco bejelentette, hogy az eredetileg év elejéig tartó árbefagyasztást húsvétig kitolja, sőt, több mint ezer termékre terjesztette ki az árstopot – számolnak be a hírről a brit médialapok.
A piaci ár lenne a legjobb megoldás, minden átmenet nélkül, akár már holnaptól az ársapkás termékekre – mondta a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Neubauer Katalin a Blikknek. Április 30-ig biztosan nem tartható a mostani helyzet, tette hozzá.
Az élelmiszerár-stop kivezetésére kéri a kormányt a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), mivel szerintük az intézkedés nem érte el a célját, a veszteségek pedig nem tarthatóak április 30-ig. Ahogyan korábban beszámoltunk, a kormány december 28-i rendelete miatt lehetetlen helyzettel szembesülnek a boltosok, és főként a kisboltok, a családi vállalkozások kerültek még nehezebb helyzetbe. A kisvállalkozások nem tudnak olyan eszközökkel élni, mint a nagy kereskedelmi láncok, így a magas inflációs várakozások mellett 2023-ban is folytatódhatnak a boltbezárások, ami lapunk elemzője, Hornyák József szerint 2022-ben a négyezer esetet is elérhette. A Portfolio egyik forrása nemrég úgy nyilatkozott: minél később tervezik kivezetni az árstopot, annál nagyobb lesz az árrobbanás a beszerzési árak folyamatos emelkedése miatt, hacsak nem omlik össze az árstopos piac a kivezetés előtt.
Lehetetlen helyzetbe kerülnek a boltosok a kormány új rendelete miatt: olyan sok árstopos terméket kellene tartaniuk, amennyi piaci forrásaink szerint jelenleg nincs Magyarországon. Eláraszthatja az országot az olcsó import, de azt sem lehet egyik napról a másikra szerezni - miközben a rendelet ezt követelné -, feszített helyzetbe kerülhet az ipar, ráadásul újabb, drasztikus áremelkedés várható a nem árstopos termékek körében. Egyik forrásunk szerint az új , "piacromboló" rendeletet képtelenség betartani a kétszeres készletszinttel, vagyis a kormány célja könnyen lehet, hogy egyes (külföldi) boltok büntetése, bezárása.
A szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a boltoknak kétszer annyi ársapkás terméket kell készleten tartania, mint amennyi átlagosan akkor volt készleten, amikor az árakat befagyasztották – vette észre a Telex.
Amíg pár hónappal vagy héttel ezelőtt még folyamatosan arról lehetett hallani, hogy olyan külső tényezők miatt kiugróan magas magyarországi infláció, mint a háború és a brüsszeli szankciók hatása, ma már a kormány és a jegybank is arról beszél, hogy hazai intézkedések is okozzák a drasztikus drágulást. Igaz, abban nincs egyezség, hogy melyik intézkedés a tettes.
A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.
A Lidl nem tervez további mennyisági korlátozásokat az ünnepekben.
Az utóbbi időben több szó esett az ársapkák gazdasági hatásainak elemzéséről, mivel idén év végén a legtöbb élelmiszert érintő ársapka kifutott volna, ezeket azonban a kormány meghosszabbította. A téma kapcsán több közgazdász is megszólalt, az árstop a hazai közgazdasági közbeszéd fontos témája lett. Az alábbiakban Balatoni Andrásnak, az MNB igazgatójának az MNB oldalán megjelent elemzését közöljük.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Újabb mélyponton az orosz offenzíva.
Volt, aki tiltakozásul lemondott.
Feltárta a vizsgálat: csaknem félezer román hivatásos katona szolgált a polgárháborús Kongóban.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
