A koronavírus-járvány első hullámában látott felvásárlási láz időszakából ismert mennyiségi korlátozás lép életbe számos kiskereskedelmi láncnál az élelmiszerár-stoppal érintett termékekre vonatkozóan.
Február elsejétől május elsejéig az ország minden részében vizsgálják az élelmiszerárstop betartását a megyei és fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi munkatársai - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A ma induló helyszíni ellenőrzések a tavaly október közepi szinten maximált árra, az érintett termékek mennyiségére és az élelmiszerárstopról szóló tájékoztatásra is kiterjednek. A mulasztókra kötelezően legalább 50 ezer forintos bírságot szabnak ki, ismételt jogsértés esetén a kereskedő tevékenységét minimum egy napig korlátozhatják.
Az elmúlt 20 évben nem kapott akkora sokkot a fogyasztói kosarában egy háztartás, mint most kapna: 2-3 hónap alatt akár 30%-os törlesztőrészlet- és élelmiszerár-emelkedéssel kellene szembesülnie, ettől igenis meg kellett védenie a kormánynak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója, aki szerint idén 5% körül lehet a GDP-növekedés, az infláció először februárban csökkenhet, a rezsicsökkentés és az árstopok pedig 2-2,5 százalékponttal hozzák lejjebb az inflációt. Az év második felében a Széchenyi Kártya GO programok kifutása után szükség lesz a hitelpiacot élénkítő intézkedésekre is, a 8-10 százalékos kamatokat ugyanis nem tudják kitermelni a hitelfelvevők.
Néhány hete még beláthatatlan következményekről beszéltek a kiskereskedelmi szektor szereplői a februártól alkalmazandó árstop miatt. Ma már néhány következmény látszik. Ugyanis egyre több kisbolt beszerzési ára emelkedik az október 15-i kiskereskedelmi árszintjük fölé. A multinacionális vállalatok árai viszont számos esetben alacsonyabbak lesznek, mint azok a beszerzési árak, amiket a kisboltok képesek kialkudni a beszállítóktól. Ezért számos kisbolt utolsó utáni lehetőségként igyekezhet megoldani a beszerzését a nagykereskedő helyett a diszkontokban vagy a szupermarketekben, hogy ne legyen súlyos vesztesége, ugyanis a nagy láncoknál a fogyasztói ár is alacsonyabb. Ez azonban az árukészletek megcsappanásához vezethet a multiknál. A Portfolio információi szerint a Lidl után ezért több vállalat gondolkodik mennyiségi korlátozás bevezetésén. Az árstop tehát olyan kényszerhelyezeteket hozhat, amire kevesen gondoltak a bevezetésnél.
Az élelmiszerárstop hatálya alá tartozó tartós élelmiszerekre vonatkozóan mennyiségi korlátozást vezet be februártól a Lidl Magyarország – szúrta ki laptársunk, a Pénzcentrum.
A kereskedő minden lehetőséget meg fog ragadni, hogy csökkentse a veszteségét – mondta a Portfolionak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára a hatósági árak februári bevezetésével kapcsolatban. A probléma ugyanis az, hogy a beszerzési árak egyes esetekben már magasabbak, mint a tavaly október 15-i kiskereskedelmi ár, amire vissza kell csökkenteni az érintett termékek árát. Neubauer Katalin arra figyelmeztet, hogy felerősödhet az import is. Szerinte nem érdemes nagy árzuhanásra számítani.
Már csak néhány nap, és kezdődik a 3 hónapig tartó árstop a boltokban. Könnyen lehet, hogy a kereskedők az érintett termékek esetében a legolcsóbbat fogják csak árulni – hogy elkerüljék a veszteséget –, ugyanis csak a korábbi mennyiség biztosítására kötelezik őket, a korábbi márkák árusítására nem.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint az egyes alapvető élelmiszerekre kiterjedő hazai ármaximálás a február–április havi inflációt várhatóan 0,2-0,4 százalékponttal mérsékli. Ez valamelyest kisebb mértékű csökkenés, mint amit Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója vár a lépéstől.
Egyes élelmiszerek árának a befagyasztásáról döntött a kormány. Ilyenre még nem volt példa az elmúlt 30 évben, amióta piacgazdaság működik. Braunmüller Lajos és Hornyák József, a Portfolio elemzői mondják el, hogy mi várható az árstop miatt. Mire számíthatnak a termelők, a beszállítók, a láncok? Ki járhat jól és ki veszíthet? Mennyire segít visszaszorítani az inflációt? Ezekről is beszélünk a podcastban.
Példátlan intézkedés, egy világos határvonal átlépése, politikai lépés és tanácstalanság – erről számoltak be az alapvető élelmiszereket érintő árstop kapcsán a Portfolio-nak megszólaló, a kereskedelem és az élelmiszeripar területén komoly, több évtizedes tapasztalattal rendelkező vezetők. Jellemző vonás, hogy egyikük sem kívánta vállalni a nevét, mivel a rendelkezést kampánylépésnek tartják, és az általuk képviselt szervezeteket, illetve cégeket nem szeretnék a politikai nyilatkozatok terepén találni. A megszólalásokból látszik, hogy meglehetősen nagy a bizonytalanság még a tapasztalt szereplők körében is. Rövidtávon valószínűleg tényleg a kiskereskedelem veszít a legtöbbet, az előttünk álló hónapokban ugyanakkor az élelmiszeripar várhatóan az egyébként jogos áremelési kísérleteit sem tudja keresztülverni a békeidőben is keményen tárgyaló kiskerláncokon. A lépéssel vélhetően a kisebb boltok járnak rosszabbul, a nagyobbak könnyebben alkalmazkodnak, akik több más termék árát emelhetik meg, hogy elkerüljék a veszteséget. Jellemző vonás, hogy könnyen az olcsóbb import felé fordulhatnak. Az árstop az inflációt nem tudja megállítani, mert a belső kereslet erős, és februárban még több pénz kerül az emberekhez – ami szintén árfelhajtó hatású.
Orbán Viktor miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy hat élelmiszertermék esetében avatkoznak be a termékek árába, azokat minden boltban vissza kell vinni az október 15-én jellemző szintre. A rendelet részletei pénteken jelentek meg a Magyar Közlönyben.
A várakozásokkal ellentétben nem csökkent az infláció decemberben Magyarországon, ráadásul ezért elsősorban az élelmiszerek 8 százalékos drágulása volt felelős. Ez pedig már rávilágíthat annak okára, miért jelentett be a héten hét termék esetében is árstopot a kormány.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
