Beléphetnek a kedvezményes árat kínáló egyetemes szolgáltatásba a mikrovállalkozások az áramvásárlási szerződésük lejárta után, és az olcsóbb áramárral akár több százezer mikrocég versenyképessége erősödhet – jelentette be a kormánydöntést egy Facebook-videóban Lantos Csaba energiaügyi miniszter.
Hétfőn délután 4-5 óra közötti idősávra 800 eurós, azaz újra rendkívül magas áramár alakult ki Magyarországon a nagykereskedelmi villamosenergia piacon, ami messze magasabb az összes európai ország ezen órás áránál. Az egész napi átlagár 243 euró lett, aminél minimálisan csak a román és a bolgár átlagár magasabb az egész kontinensen.
Megjelent az Energiahivatal 2025. január 1-jén hatályba lépő új rendelete, amely egységesíti a villamosenergia átviteli- és az elosztási díjstruktúrát, rögzíti az okosmérővel rendelkező fogyasztók idősoros elszámolásának részleteit – emeli ki pénteki közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Az idősoros elszámolás részletei kapcsán fontos, hogy nem 2026-tól, hanem 2027-től jönnek azok az új ösztönző szabályok, amelyek a napközbeni napenergia túltermelés mérséklését célozzák a díjak mozgatásán keresztül. 2025-ben a lakossági fogyasztók nem éreznek érdemi díjváltozást, hiszen például a legtöbbeket érinti kisfeszültségű tarifában az elosztói forgalmi díj 23,4 forintról 23,08 forintra változott.
Az európai áramárak megugrásának hátterében összetett energiapiaci és geopolitikai tényezők állnak, emelte ki Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, aki a vg.hu-n megjelent cikkben járta körbe a piacon kialakult helyzetet. A terjedelmes írásban kiszúrtunk egy új magyar javaslatot, ami a soros elnökség tükrében érdekesnek tűnik, és akár segíthet letörni a kiugró áramárakat.
Nem emelkedhetnek a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak a 2025-ös év során – ezt a fontos paramétert rögzítette a kormány egyik új rendelete, amely a tegnap éjjeli Magyar Közlönyben jelent meg.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében az OTP részvényei adják a témát, amelyeket rekordáron jegyeznek, mégis egészen olcsónak tekinthetőek. A témáról Nagy Viktort, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzőjét kérdezzük. Az adás második részében a rekordmagas magyar áramárakról lesz szó. Bár a lakosság semmit sem észlelt belőle, árampiaci szakértők szerint nem sokon múlt, hogy akár áramkimaradásokban, vagy ipari leállásokban jelentkezzen a hazai kínálati oldal szűkössége. A helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy ma már az energetikáért felelős államtitkár is megszólalt az ügyben. Az okokról és a helyzetből való kilábalásról Weinhardt Attila, a Portfolio energetikai ügyekkel foglalkozó elemzője beszél.
A német kabinet jóváhagyta azt a javaslatot, mely szerint a legtöbb új szél- és naperőmű köteles lesz a megtermelt villamosenergiát a szabadpiacon értékesíteni ahelyett, hogy azt garantált áron adnák el a hálózatnak. A német jogalkotó a megújuló energiaforrásokról szóló törvény módosításával kívánja kezelni az egyre gyakrabban előforduló, az árampiacon kialakuló áringadozásokat. - írja a Reuters
A hatalmas németországi nap- és szélenergia kapacitások a sötétszélcsend idején mind Németországban, mind egész Európában komoly kihívásokat okoznak a villamosenergia ellátásban és az árakat jócskán megugrasztják, és emiatt ilyen magasak a nagykereskedelmi áramárak Magyarországon is – lényegében ezt üzeni mai Facebook-posztjában Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
A kedd délután 5-6 óra közötti idősávra rendkívül magas, 895 eurós áramár alakult ki a magyar áramtőzsdén, és ez, illetve az egész nap átlagára kialakult 306 eurós áramár is Európa legmagasabbjának számít. Sőt, a holnap délután 3-4 óra közötti idősávra is Európa legmagasabb órás nagykereskedelmi áramára (714 euró/megawattóra) alakult ki a magyar magyar tőzsdén, és a 355 eurós napos átlagár is a legmagasabb. Ezzel folytatódott az a sorozat, amelyre a Portfolio múlt héten már több cikkben felhívta a figyelmet, és a fő oka az, hogy a hidegebb időben magasabb áramkereslet hazai és külföldi tényezők miatt korlátozott áramkínálattal találkozik, ami az égbe tolja az árakat.
Legalább tízéves mélypontra zuhant tegnap Németországban a szélerőművek áramtermelése. A kontinens nagy részén az elmúlt napokban szélcsendes, borongós idő volt, és emiatt lőttek ki az esti órákra az áramárak.
A szeles és naperőműves termelés visszaesése/kiesése miatt újra extrém áramárak alakultak ki Európa nagy részén az esti csúcsfogyasztási órákra, ami például Magyarországon azt jelenti, hogy holnap este 5 és 6 óra közöttre 775 eurós, extrém magas nagykereskedelmi áramár született.
Csaknem két hónapja nem volt olyan magas, 536 euró/megawattóra a nagykereskedelmi villamosenergia ára Magyarországon, mint amely november 5-én, azaz az amerikai elnökválasztás estéjén lesz – vette észre a Portfolio.
A német kormány az általa támogatott napenergia-termelők körének szűkítését tervezi, miután a megújuló energiaforrásokból származó túlkínálat egyre növekvő költségeket okoz az államnak. A tervezett intézkedések célja a kiadások csökkentése és a piac egyensúlyának helyreállítása, azonban az iparági szereplők szerint ez lassíthatja a napenergia terjedését, különösen a kisebb kereskedelmi létesítmények esetében - jelentette a Bloomberg.
Egy váratlan műszaki hibából eredő kilenc napos teljes leállítás után hétfőn reggel elkezdték felterhelni a Paksi Atomerőmű hármas blokkját – vette észre a Portfolio.
Tavaly december óta nem látott szintre ugrott a földgáz ára Európában, csak ezen a héten 9 százalékkal került feljebb a TTF határidős jegyzése. De mégis mi áll a meredek emelkedés hátterében?
November közepén egy új lakossági villamosenergia tarifatípust hoz létre az Energiahivatal, és ez a kulcsfontosságú döntés kinyitja majd az ajtót a merev lakossági rezsicsökkentési rendszer átalakítása előtt – derült ki a Portfolio minapi Energy Investment Forum konferenciáján. Ez azért lesz jelentős lépés, mert a most bruttó 36 forint körüli rezsivédett áramárból a legnagyobb tételnek, a 23,4 forint körüli rendszerhasználati díjaknak a megváltoztatását teszi lehetővé, ami várhatóan 2026-tól akár húsba vágó pénzügyi következményekkel is járhat több százezer háztartás számára. A fő cél ezeknek a díjaknak a mozgatásával az, hogy rávegyék az érintett kört az együttműködésre, azaz arra, hogy minél inkább napközben fogyasszanak villamosenergiát, amikor az egyébként is bőségesen és viszonylag olcsón áll rendelkezésre a naperőművek túltermelése miatt. Az ösztönzés további fontos eszköze lehet majd az, hogy a most 5 forintos energiadíj, azaz az elektron ára, is nagyot változhat napon belül akár 15 percenként, a piaci viszonyok függvényében.
Szinte példátlan helyzet alakult ki tegnap a magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia piac másnapi szegmensében: sorozatosan 16 egymást követő órában volt közel nulla, vagy negatív az áramár – figyelt fel a helyzetre a Portfolio.
Lezajlott csütörtökön a Portfolio őszi energetikai csúcskonferenciája, az Energy Investment Forum, amelyben rangos hazai és külföldi előadók tucatjai osztották meg meglátásaikat az energiapolitika előtt álló legfőbb kihívásokról, a zöld átmenetbeli feladatokról. Az alábbi egész napos tudósításunkban végigkövettük a legfontosabb üzeneteket.
A beépített naperőmű-kapacitás növekedésével és a napos termelés fogyasztáson belüli arányának növekedésével párhuzamosan csökkent Magyarország importaránya a villamosenergia-ellátásban. Azonban az az áram, amit importálunk, folyamatosan drágul, ráadásul gyakorlatilag a legdrágább időszakban vásárolunk, és amikor exportálunk, az ár nem éri el az éves zsinórár 30%-át sem. Az idei év első kilenc hónapját tekintve, a hazai teljes rendszerterhelést beárazva és a német piaccal összevetve megállapítható, hogy csak a tiszta árkülönbözetből 28%-os hátrányt szed össze a magyar piac. Ha ehhez még hozzáadjuk a magyar ipari fogyasztókra kivetett KÁT-felárat is, akkor az látszik, hogy közel 50%-kal drágábban vásárol egy magyar ipari fogyasztó egy ilyen fogyasztási görbét, mint egy német - mondta Szatmári Gábor, a Montel Csoport közép- és kelet-európai piaci szakértője, kelet-európai értékesítési régióvezetője a Portfolio Energy Investment Forumon tartott előadásában.
A helyben, elsősorban saját célra termelő naperőművek megawattóránként akár 60 eurós árelőnyt is képesek biztosítani a piaci áramvásárláshoz képest, vagyis a felhasználók így jókora költségmegtakarítást érhetnek el a hálózati beszerzéshez képest, és további előnyei is vannak az ilyen, valamint a nap- és szélerőműveket, illetve energiatárolót kombináló hibrid rendszereknek - hívta fel a figyelmet Fehér Róbert, a 8G Energy vezérigazgatója a Portfolio Energy Investment Forumon tartott előadásában.