A napsütéses, hűvös időben ma 3400 MW körüli szintet ért el több órán keresztül az ipari naperőművek villamosenergia termelése Magyarországon, amivel messze új történelmi csúcs született. Erről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Reménykedtem benne hogy a magyar sajtó nem fogja átvenni a Bruegel intézet egy hónapja kiadott jelentését az európai energiapiacok működéséről. Alábecsültem a Portfolio éberségét – a múlt héten jelent meg egy remek összefoglaló a Bruegel tanulmányáról. Mint közgazdasági elméleti dokumentum, az eredeti jelentés kiváló, gyakorlati szempontból azonban sajnos néhány felvetése félreérthető. Ez azért veszélyes, mert az európai energiaszabályozás jelen pillanatában minden félreértés a piac ellen dolgozik. A szabályozó testületek Csiperózsika álmukat alusszák, a politikusok hárítanak ("... van független EU és nemzeti regulátor is, Őket tessék keresni ..."). Ha mégis valami zavar kerül a rendszerbe (és sajnos a fenti Bruegel elemzés egy ilyen potenciális zavar lehet), akkor annak a vége rendszerint az, hogy a liberalizált piac nem működik, tessék mindent visszaállamosítani.
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Jelentősen zuhant a kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt években, 2019 eleje és tavaly június között majdnem 19 ezer üzlet zárt be, amely közel 15 százalékos mínusz. Bár maga a kiskereskedelmi forgalom is hatalmasat zuhant az elmúlt 1,5 évben mégsem lehet mindent erre fogni. A járvány miatti lezárások, a növekvő ingatlanárak és a rezsiköltségek elszállása is közrejátszhatott abban, hogy rengeteg üzlet húzta le a rolót.
Az előzetesen becsült 40 milliárd forint helyett végül 36 milliárd forintnál kevesebbet költött a kormány arra, hogy három kijelölt gazdasági szektorban a 200 euró/MWh feletti áramár szerződéseket kiegészítse – jelentette be szerda reggel az Energiaügyi Minisztérium a 10%-os spórolás tényét. A vállalatok áram- és gázbeszerzési szerződéseinek aktualitásairól és az ár kilátásokról részletesen szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
A 2023-as 180-240 forint/kWh körüli árszint után tavaly év végén már "csak" 65-70 forint körüli árszinten tudtak az idei évre fixált áras áramvásárlási szerződéseket kötni a magyarországi vállalkozások, de a kis fogyasztású cégeknél ez inkább 90 forint körül lehetett, mert ők még mindig relatív hátrányban vannak az energiabeszerzéseknél – derül ki a 24.hu körképéből. A céges energiabeszerzési szerződések jellemző gyakorlatairól, a tendenciákról, lehetőségekről részletesen szó lesz a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyre itt lehet regisztrálni.
Egy tavaly őszi nap kora reggelén dán áramkereskedők jelentős pénzt kereshettek a magyar áramtőzsdén (HUPX) többmillió eurós pozíciókat nyitva a köd miatt, ami a vártnál kisebb naperőművi áramtermelés miatt néhány percre megugrasztotta az árakat – ezt azok a névtelen források mesélték el Javier Blasnak, akiknek a számítógépei megkötötték az ügyleteket az algoritmus alapú kereskedés során.
Január 1-től több, mint 3,3 ezer napelemes ügyfél átkerült a szaldóból a bruttó elszámolás hatálya alá, így az új havi számlán már külön sorban tüntetik fel a rendszerbe betáplált és onnan vételezett energiamennyiséget, és ki kell tölteniük egy papírt, hogy a hálózatba betáplált áramért megkaphassák az 5 forintos díjat – hívta fel a figyelmet keddi közleményében az MVM Next. A pénzügyi szempontból lényeges változás jogszabályi változással függ össze, miszerint - amint a Portfolio részletesen megírta - tíz évvel az üzembe helyezés után kötelezően átkerülnek a napelem üzemeltetők a szaldóból a bruttó elszámolás hatálya alá, így most azoknál történt ez meg, akiknek már 2013 végén is volt ilyen rendszerük.
A globális határidős árampiaci termékekben 36%-os, ezen belül az európai termékekben 55%-os, forgalomnövekedés volt 2023-ban a megelőző nehéz év után Európa vezető áramtőzsdéjén, az EEX-en, közölte az éves összesítést a tőzsde. A globális határidős és spot gázpiaci kontraktusok volumene 9%-kal, ezen belül az európai termékeké 28%-kal nőtt.
Bár másfél éve változatlanok a lakossági rezsicsökkentési rendszerben a gáz- és áramárak, mégis érdemi árcsökkenést mutatott ki a KSH az átlagárak terén, és a Portfolio kalkulációi szerint ez is érdemben, 0,7%-ponttal, hozzájárult ahhoz, hogy decemberre már 5,5%-ra esett az éves infláció Magyarországon.
Az extrém hideg miatt messze új történelmi csúcsra ugrott pénteken Finnországban a nagykereskedelmi áramár, ami azért is problémás, mert a napi áramárhoz kötött fogyasztók rezsiszámlája akár húszszorozódhat is egy átlagos naphoz képest. A finn gázpiaci rendszerüzemeltető azonnal új cseppfolyós gázszállítmányt rendelt, mert annyira durván megugrott a gázfogyasztás az országban, hogy félő: nem lenne elég az eltárolt gáz az egyik tárolóban addig, amíg megérkezik majd a tervezett LNG-hajó.
A rezsiemelés első teljes évének látványosra sikeredtek az eredményei Magyarországon, amit a legjobban talán úgy lehet összefoglalni: ha érzi a lakosság a pénztárcáján keresztül a túlfogyasztás következményeit, akkor igenis spórol, aki csak tud. Márpedig nagyon sokan tudtak, azaz ha a piaci árakra kap valamilyen szignált a lakosság, akkor az igenis jócskán hat a fogyasztásra. Látványos, ritkán látható ábrákat mutatunk ennek bemutatására.
Az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy kiterjessze azokat a szabályozásokat, amelyek lehetővé teszik az EU-tagállamok számára az energiaárak támogatását, így próbálva eloszlatni a tavaly télen tapasztalthoz hasonló áremelkedéstől való félelmet. Bár az ezen törekvés mögötti elgondolás üdvözlendő, a valóság azonban az, hogy ez a fajta intervenció végeredményben torzítja majd az uniós piac természetes működését, és aláássa annak jövőjét.
Miután a Portfolio elsőként írta meg, hogy Európában messze Magyarországon volt a legmagasabb a közepes és nagyfogyasztók áramára az idei első félévben, ma lényeges bejelentést tett a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH), illetve ehhez kapcsolódan az Energiaügyi Minisztérium államtitkára. Jócskán csökken ugyanis az áramár egyik lényeges összetevője, a rendszerhasználati díjak (az átviteli díj és az elosztói díj), sőt az új villamosenergia tárolók 100%-os átvitelidíj kedvezményt kapnak. Mindez több tízezer cégnek jelent jó hírt, és a 2024-es áramköltségük mérséklődéséhez az is hozzájárul, hogy mostanában alacsonyabb az energia nagykereskedelmi ára, mint tavaly ősszel-télen jellemző volt.
Idén novemberben a magyar mikro- és kisvállalati szegmens csaknem háromnegyede (73%) az energiaárak emelkedését jelölte meg a legnagyobb kihívásként, azaz nagyobb arányban panaszkodtak erre, mint tavaly (71%), a második legmagasabb arányban (65%) az alapanyagárak növekedését jelölték meg fő nehézségként, a harmadik helyen (64%) pedig a turbulens gazdasági környezet említése szerepelt – derült ki az MBH Bank országos reprezentatív felmérésének összefoglalójából. A kutatás arra is rávilágított, hogy a gazdasági kihívások láttán sok cég az új piacok nyitásában, vagy üzleti bővítésben látja a kiutat, illetve sokan költségcsökkentésben, illetve termék- szolgáltatás fejlesztésben gondolkodik. Ezekkel a témákkal mind foglalkozik a Portfolio új egésznapos konferenciája, a Vállalati Energiamenedzsment 2024 című rendezvényünk jövő április 11-én.
Jogos a kritika azzal kapcsolatban, hogy „az állampolgár gyorshitelt ad az MVM-nek”, ami az állami cég összetett számlázási rendszerével is összefügg, ezért azon dolgozik a cégcsoport, hogy „az összes számlázási tevékenység egy informatikai rendszerben bonyolódjon” – többek között erről is beszélt a parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán Lantos Csaba.
Nagyon fontos mondat jelent meg a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányrendeletében, ami gyakorlatilag megtiltotta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, hogy a küszöbön álló 2024-es díjrendeletben megemelje a lakosság számára a rendszerhasználati díjakat. Ezzel a megoldással a jövő évre is változatlan lakossági rezsiárakat tud fenntartani a kormány.
Elfogadta a napelemes szervezetek javaslatát az Energiaügyi Minisztérium, és 2024-től lehetőség lesz a lakossági napelemes bruttó elszámolási rendszerben arra, hogy az 5 forintos garantált árnál magasabb áron is el lehessen adni a villamos energiát a piaci kereskedők felé, de ennek a gyakorlati megvalósításához még számos jogi és technikai akadályt is le kell küzdeni – derült ki a Portfolio szakmai körképéből.
Olyan reformot vállalt a magyar kormány az Európai Bizottság felé 2025 végéig, amely lehetővé teszi a „lakossági fogyasztók és mikrovállalkozások számára, hogy az egyetemes szolgáltatási szerződés mellett önkéntes villamosenergia-vásárlási szerződést is kössenek dinamikus árképzéssel” – vette észre a Portfolio a brüsszeli testület csütörtökön nyilvánosságra hozott értékelő anyagában. Megbízható forrásból úgy tudjuk, hogy a dinamikus árképzési lehetőség bevállalásával a kormány gyakorlatilag kinyitja az ajtót a lakossági rezsicsökkentés átalakítása előtt, amiből sok háztartás akár jókora pénzügyi előnyhöz is juthat az átlagfogyasztás feletti résznél, ha éppen akkor fogyaszt több áramot, amikor az nagyon olcsó. Fontos, hogy ez egy választási lehetőség lesz azok számára, akik okosmérővel rendelkeznek, amelyből 816 ezer darab kiosztását finanszírozza az Európai Bizottság a most elfogadott teljes helyreállítási programban.
Nem mindennapi esemény történt a finn áramtőzsdén: a Kinect Energy szolgáltató szerint egy belső kereskedési hiba miatt történt az, hogy egy árverésen hatalmas mennyiségű villamosenergiát ajánlottak eladásra, ami -203 eurós átlagárat eredményezett - írja a Bloomberg.
Egy hónapig csak éjjel lehet átkelni az Olt völgyén.
Sokkal nagyobb lehet a tét, mint azt eddig sejteni lehetett.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Egyre többen számítanak arra, hogy még idén megindul Izrael.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
