Románia történelmének eddigi legnagyobb részvényjegyzése fejeződött be ma, amikor a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) lezárult a nyilvános ajánlattétel a Hidroelectrica energiavállalat részvényeire - közölte a Mediafax hírügynökség. A Hidroelectrica Románia villamosenergia-termelésének mintegy negyedét biztosítja, mindezt 99 százalékban vízerőművek üzemeltetésével teszi.
A kormány július elsejétől érvényes intézkedése összesen 40 milliárd forinttal csökkenti majd a korábban magas szinten rögzített árú szerződéseik miatt hátrányt szenvedő vállalkozások rezsiterheit. A feldolgozóiparban működő, szálláshely-szolgáltatással vagy raktározással foglalkozó mintegy ötezer cég 2023 második felében így olcsóbban juthat villamos energiához - közölte az Energiaügyi Minisztérium.
Összességében jelentősen nőtt az általunk megvizsgált hazai napenergia termelő társaságok árbevétele és nyeresége 2022-ben, vagyis az energiaár-krízis bedurvulásának évében az előző évhez képest - derül ki az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett online beszámolókból, de az összehasonlítást és messzebb mutató következtetések levonását több tényező nehezíti. Az összevetésben elsősorban a nagyobb naperőműveket igyekeztük szerepeltetni, de az 50 MW körüli mérettartományba tartozó egységek jó része még nem kezdte meg a termelést 2022 elejéig.
A fix, vagy fixált áras áramszerződésben a nettó 200 euró feletti díjrészt 5 ezer vállalkozás helyett az állam téríti meg az energiakereskedőknek, automatikus lesz a változás az idei második félévben, és a többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra nem érvényes a kormányzati megsegítés – derült ki a hétfői Kormányinfón bejelentett intézkedés kormányrendeletéből. A gazdaságvédelmi akcióterv újabb lépéséről két minisztérium is kiadott közleményt, amelyeket egybeolvasva nem teljesen egyértelmű, hogy a megsegített cégeknek mit is kell kezdeniük az értékesítési áraikkal.
Sokkal szűkebb céges kört érint a kormány új támogatási programja, mint amekkora körben komoly bajt okoz a drága áramszerződésekbe való beragadás, ez pedig jól mutatja, hogy mennyire nincs pénz a magyar költségvetésben – ez a rövid mérlege a mai Kormányinfón elhangzott bejelentésnek.
Több tízezer magyar vállalkozás van veszélyzónában amiatt, hogy tavaly év végén kényszerből rendkívül magas árak mellett kellett új fix áras áramszerződést kötnie, így egész évre beragadt ezekbe a konstrukciókba, ez pedig az ipari termelést láthatóan visszafogja, és akadályozza az infláció leszorítását is, így kormányzati beavatkozásra van szükség – rajzolódik ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetékeseinek mai közös cikkéből. A jelek afelé mutatnak, hogy legalább húszezer cég van a készülő megsegítés célkeresztjében, akik 320 euró/MWh feletti áron kötöttek szerződést, miközben most 100 euró körüliek a piaci árak, illetve az energiaköltségek működési arányához kötnék a kormányzati beavatkozást. Jövő héten kormányzati bejelentés várható, ahogy azt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap már megüzente, és könnyen lehet, hogy ez a döntés lesz az Orbán Viktor kormányfő által ma belengetett új gazdaságvédelmi akcióterv egyik fontos eleme.
Miután a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a magas áron fixált céges áramszerződésekbe való kormányzati beavatkozást sürgette a napokban, erős üzenetet küldött egy csütörtöki jogász konferencia keretében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, jövő heti kormányzati bejelentéseket vázolva.
Furcsa kettősség rajzolódik ki a ma közzétett részletes magyar inflációs adatokból, mert míg a vezetékes gáz egy köbméterének ára rendületlenül esik amiatt, hogy egyre több család fér be a rezsivédett fogyasztási határ alá, addig a PB-gázpalackok cseredíja rendületlenül emelkedik kétéves mélypontra szakadó tőzsdei gázárak mellett is. Éppen ezért, az egyre csak dráguló gázpalack cseredíj miatt, kellett a minap elengednie a kormánynak ezt a típusú rezsicsökkentést. A magyar infláció havi 0,4%-os csökkenéséből egyébként a vezetékes gáz átlagárának esése számításaink szerint 0,15%-nyi részt megmagyaráz, tehát a meglepően kedvező inflációs adat lényeges részét valójában egy technikai hatás okozta.
Elkészítette a Navigátor web alkalmazást az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., amely megkönnyíti és felgyorsítja a felhasználók rezsiügyintézését, tájékozódását, így a lakossági ügyfelek nagyon rövid időn belül javaslatot találnak arra, hogy gáz- és áramügyeiket hol intézhetik el leggyorsabban – közölte a szolgáltató.
Miután a május közepén beköszöntött esős, hűvösebb időben sok háztartásban még fűtöttek, a hónap második felében érkező nyárias kánikula miatt szinte egyik napról a másikra megjelent a hűtési igény is, ezzel lényegében elindítva a 2023-as klímaszezont. A légkondicionálókat egyelőre vélhetően még csak azok kapcsolják be, akik az átlagnál rosszabbul viselik a meleget, de a nyár folyamán biztosan lesznek olyan időszakok, amikor a klímaberendezések tömegesen állnak majd termelésbe itthon és Európában is. Ez pedig magasabb villanyszámlákat és az áramárak emelkedését is eredményezheti.
2030-ig legfeljebb 6 eurócentért kapnák a német energiaintenzív kkv-k, jórészt nehézipari szereplők, az áramot a fogyasztásuk 80%-ára, és cserébe vállalniuk kellene, hogy 2045-ig karbonmentes működésre váltanak – jelentette be (újra) hétfőn a nagy német áramár támogatási programot Robert Habeck német gazdasági miniszter. Ugyanígy hétfőn ennek az ellenkezőjét üzente meg Olaf Scholz német kancellár, miszerint nem lehetséges tartósan költségvetési forrásból ártámogatást fizetni ipari szereplőknek, a német pénzügyi tárca pedig hetek óta azt hangoztatja, hogy egyszerűen nincs pénz egy ilyen programra, amely a friss becslések szerint évi 4 milliárd euróba kerülne. A nyilvánosság előtt zajló német kormányzati vitát egész Európa, illetve a brüsszeli Európai Bizottság is figyeli, mert kiemelt jelentősége van, hogy mi sül ki belőle, illetve milyen piactorzító, termelési lokációt befolyásoló hatásai lesznek.
A megújuló energiatermelési módok, például a geotermikus energia, fokozása fontosabb az áramárak leszorításához, mint az ártámogatás – üzent Kenyából otthonra Olaf Scholz német kancellár, így a jelek szerint nem támogatja azt a koalíciós partnere, a zöldek gazdasági minisztere, által minap bejelentett tervet, hogy 2030-ig 6 eurócentes ártámogatást adnának az energiaigényes ipar áramtermelési költségeinek leszorításához. Nemcsak a kancellár fogadta hűvösen a tervet, hanem a pénzügyminisztérium is, amely megüzente, hogy nincs pénz a büdzsében erre a célra, ami becslések szerint 25-30 milliárd eurót elvinne.
A korábbi bejelentésnek megfelelően májustól a lakossági piaci ár szintjére, 165 forintról 70 forintra csökken az egyetemes szolgáltatásban ellátott mikrovállalkozások sávhatár feletti áramára. Egy másik kormánydöntés alapján május elsejétől az MVM Csoport kevesebb mint felére csökkenti Váltó fix tarifáit a gázszolgáltatásban mintegy 14 ezer, az áramellátásban közel 17 ezer nem lakossági ügyfele számára.
Fillérre pontosan az összes rezsivédett áramárat lefelezte a kormány a kiscégeknek május 1-től, amellyel párhuzamosan a lakossági rezsivédett és afeletti áramárakhoz nem nyúlt hozzá – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
„A háztartások májustól is az eddigi árakon juthatnak áramhoz és gázhoz a rezsivédett sáv alatt és felett egyaránt” – hangsúlyozta péntek este kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium. Frissítés! A mikrovállalkozások rezsivédett áramtarifáit fillérre pontosan lefelezte egy másik friss jogszabály, amelyről itt írtunk.
A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében 2023. április 30. után bármikor növekedhetnek, vagy csökkenhetnek az átlagfogyasztás feletti részre vonatkozó lakossági rezsiárak, ha azt a piaci helyzet indokolja, ez következik ugyanis abból, hogy a rendelet már nem szabott meg új határidőt, ameddig az ármeghatározás tart. A pontosabb képet majd akkor látjuk, ha a kormányrendelethez kapcsolódó energiahivatali rendeletek is megjelennek, várhatóan a napokban. Frissítés! Péntek este a friss Magyar Közlönyben már meg is jelent ez az energiahivatali rendelet, amelyet ebben a cikkünkben írtunk meg.
Eddig hasonlóan magas áron kapta a gázt egy szűk céges-intézményi kör, illetve a magyar lakosság az átlagfogyasztás felett, de előbbinek májustól 52%-kal csökkenti az árat a kormány egy friss rendelettel, utóbbinak viszont marad a 767 forintos köbméterenkénti ár. Erről a vetületről nem beszélt a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, csak arról, hogy a kiscégek ugyanúgy 70 forintért vehetik májustól az áram kilowattóráját, mint a lakosság az átlagfogyasztás felett. A kommunikációs okok mellett elsősorban pénzügyi-költségvetési oka van a kétféle gázpiaci kormánydöntésnek.
Az 52%-os gázárcsökkentés mintegy 14 ezer intézményi felhasználót érint, ebből 10 ezer gazdasági társaság, az 59%-os áramárcsökkentés pedig 17 ezer felhasználót, amelyek közül 11 ezer a gazdasági társaság – jelezte kedden az MVM Next az Indexnek az új kormányzati rezsicsökkentő lépés érintetti körét. Aznap a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján Hiezl Gábor, az állami cég vezérigazgatója azt is mondta egy panelbeszélgetésben, hogy látva a beszakadó piaci árakat, a társaság nyitott a tavaly ősszel-télen drágán fixált gáz- és áramvásárlási szerződések módosítására, a helyzet mindkét fél számára megnyugtató rendezésére.
Az Európai Unióban tavaly több, mint 3 millió darab hőszivattyút értékesítettek, ami 38%-os ugrást jelent a megelőző évi 34%-os emelkedéshez képest és így már mintegy 20 millió hőszivattyú működik a közösség területén – ismertette Thomas Nowak, az Európai Hőszivattyú Szövetség főtitkára a Magyar Hőszivattyú Szövetség szerdai budapesti konferenciáján. A magyar szövetség elnöke, Kiss Pál, ezzel párhuzamosan azt emelte ki, hogy tavaly idehaza mintegy 100%-kal nőtt az értékesített levegő-víz hőszivattyúk száma, ami mintegy 15 ezer darabot jelent.
A vállalati energiafelhasználók az energiaárak további csökkenését várjak a következő időszakban, és a kapcsolódó költségek csökkentésére irányuló erőfeszítések továbbra is elsődlegesek számukra. Az energiakereskedők és tőzsdék szempontjából a fő tanulság az, hogy a piaci logikák teljesen átalakultak, az elmúlt közel 20 évben működő modellek nagy része lényegében használhatatlanná vált az energiakrízis körülményei közepette, és a kiszámíthatatlanság bizonyos mértékig velünk marad a jövőben is – hangzott el a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés 2023 konferenciájának energiakereskedői- és felhasználói panelbeszélgetésében.
Lissák Domonkos cikke.
De kevesebb munkalehetőségből választhatnak az emberek.
Ezen a környéken nem igazán szoktak rakétázni.
Megszületett a megállapodás.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
