Az idei első hét hónap átlagában 25,6%-ra csökkent Magyarországon a fosszilis alapú áramtermelés aránya a tavalyi első héthavi 29,8%-ról, azaz egyre tisztább a magyar áramtermelés háttere. Ezzel továbbra is az uniós középmezőnybe tartozunk, mert legalább tíz ország megelőz minket. Az élmezőnybe ezúttal Portugália ugrott, amely így megelőzte a rivális Spanyolországot is a bőséges vízerőművi termelés, illetve a tovább bővülő nap- és szélerőművi kapacitások miatt. A magyar áramtermelési mix átalakulásáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A tegnapi 80 megawattos leterhelés után ma további 240 megawattal le kell terhelni délután 3 órától a Paksi Atomerőmű blokkjait, annyira felmelegedett a Duna – derült ki az erőmű honlapjának szűkszavú közleményéből. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a mai napra nem adott felmentést a 30 fokos vízhőmérsékleti korlát betartása alól Lantos Csaba energiaügyi miniszter, hiába lépett mától hatályba az ezt lehetővé tevő miniszteri rendelet.
Ha kis mértékben, 300 megawattal, visszafogná a magyar lakosság a hőhullám idején este 7 és 10 óra között az áramfogyasztását, például a légkondicionálók átmeneti kikapcsolásával, vagy az elektromos autótöltés elhalasztásával, akkor akár több száz euróval olcsóbb lehetne az áram a nagykereskedelmi piacon, és összességében jócskán tudna spórolni az ország - derült ki a Portfolio vizsgálatából. Természetesen a versenypiacról áramot vásárlók is tehetnének többet ilyenkor az esti fogyasztásuk visszafogása terén, de például a folyamatosan termelő üzemeknél, vagy egy irodaház hűtésénél vannak korlátok. A háztartások fogyasztásvisszafogását leginkább az akadályozza, hogy semmit nem éreznek a hőhullám miatt újra extrém magas piaci áramárakból, így a ma este 8 és 9 óra közötti közel 500 eurós áramárból, hiszen védi őket a merev rezsicsökkentési rendszer. Ebben legfeljebb annyi a "büntetésük", hogy ha éves szinten túllógnak az átlagfogyasztási korláton, akkor 36 forint helyett 70 forintot kell fizetniük kilowattóránként; és ebben hozna nagy változást, ha a kormány bevezetné a tavaly Brüsszel felé már megígért dinamikus árképzést 2025 végéig. Az árampiac kereslet oldali visszafogásának lehetőségeiről, illetve az árambeszerzési lehetőségekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről itt érhetők el információk.
Miután július végén társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Energiaügyi Minisztérium azt a rendelettervezetet, amely miniszteri engedéllyel átléphetővé tenné a 30 fokos vízhőmérsékleti korlátot a Dunán a Paksi Atomerőműnél, a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyben meg is jelent az erről szóló miniszteri rendelet. Ez már péntektől hatályba lép, így ha a villamosenergia ellátásbiztonsági helyzet indokolttá teszi, akkor akár már holnap lazíthat Lantos Csaba energiaügyi miniszter az eddigi korlátozáson, hiszen csütörtökön megint le kellett terhelni az atomerőművet a vízhőfok miatt, és közben megint extrém magas áramárak alakultak ki a nagykereskedelmi piacon.
Csütörtökön átlépte a 29,5 Celsius-fokos küszöbértéket a Duna vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű mérési szakaszánál, ezért ma délután 3 órától 80 megawattal le kellett terhelni a Paksi Atomerőmű 4. blokkját – jelentette be az erőmű. A belső szabályzat alapján ha tovább melegszik a Duna a hőhullám miatt, akkor "0,1 Celsius fokonként 80 MW-tal kell csökkenteni a teljesítményt mindaddig, amíg az előírt korlát alá nem süllyed a vízhőmérséklet." Egy minapi energiaügyi miniszteri rendelettervezet ez alól felmentést is biztosíthat majd. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyen Lantos Csaba energiaügyi miniszter tartja az egyik nyitóelőadást. A programról már számos részletet közzétettünk az oldalunkon, regisztrálni itt lehet.
Azzal, hogy idén április elejétől július végéig naparányos elszámolásra tért át az MVM az átalányban fizetőknél egy kormánydöntés miatt, közel 144 ezer felhasználási helyen több mint 111 ezer háztartási fogyasztó mentesült a kiugróan magas összegű részszámlák megfizetése alól, és összesen 10,1 milliárd forintot spóroltak ezzel – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
A csúcsra pörgetett légkondicionáló használat mellett három másik külföldi ok is hozzájárult ahhoz, hogy júliusban elképesztően magas, 500-1000 euró közötti nagykereskedelmi áramárak alakultak ki Magyarországon az esti órákban – magyarázta Mátrai Károly az Indexnek. Az MVM vezérigazgatójának felsorolása alapján ezek között nincs benne az Ukrajna felé felfutott magyar áramexport, hiszen magyarázata szerint azt részben, vagy egészben a magyar naperőművek napközbeni (túl)termeléséből tudjuk megoldani. Ez azt is jelenti, hogy az itthoni áramárak nem esnek napközben olyan mélyre, mint az ukrajnai export lehetősége nélkül, ez pedig a hazai naperőművek megtérülési helyzetén is javít. Mátrai a közelmúltbeli balkáni áramszünet kapcsán jelezte: itthon sem zárhatók ki áramszünetek, de mindent megtesznek ennek elkerülésére, és jelentős hálózatfejlesztések zajlanak az országban. Ezekről a témákról mind szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt.
Rövid kormányhatározat jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben, amelynek az a lényege, hogy a kormány az idei harmadik negyedévi áram- és gázpiaci lakossági rezsivédelmi keretek fenntartása érdekében 37,2 milliár forintos kifizetést hagyott jóvá az érintett szolgáltató javára.
Bár egy legyengült hidegfront hatására néhány fokkal csökkent mától a napi csúcshőmérséklet Magyarországon, de ezzel együtt is ma hazai viszonylatban történelmi csúcsközeli, ezer eurós áramár alakult ki holnap este 8 és 9 óra közöttre a magyar áramtőzsdén. Az áram- és gázfogyasztási trendekről, kilátásokról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek és regisztráció itt.
Az esti órákban elképesztően magas szintre ugrik az áram ára a magyarországi nagykereskedelmi piacon ezekben a napokban: már-már az energiaválság legakutabb fázisának árszintjeit idézik az aktuális számok, ami jelentős mértékben összefügg az Európa-szerte tomboló hőséggel, és az emiatt megugrott hűtési igénnyel.
"Mára napi szinten több mint 100 000 ajánlatot adnak be a magyar tőzsdén, amely eredményeként a HUPX a régió leglikvidebb napon belüli energiatőzsdéje lett" – emelte ki Vajta Mátyás, a HUPX vezérigazgatója a hétfői sajtóközleményben. Ezt annak kapcsán adtak ki, hogy június 13-án sikeresen elindult a napon belüli villamosenergia aukciós piac Európa-szerte, így a magyar áramtőzsdén, a HUPX-en, is.
Szokatlan problémával szembesül Európa, és gyakorlatilag felkészületlenül néz szembe a megújuló energia rohamos terjedése miatt mélybe szakadó áramárakkal - erre hívja fel a figyelmet friss cikkében az Economist.
A naperőművek gyors magyarországi terjedése miatt a szabadpiacra termelő projektek megtérülése összeomlott, míg a vanádium alapú 4-6 órás energiatároló megoldás képes kezelni ezt a kihívást azzal, hogy a napközben megtermelt villamosenergiát az esti fogyasztási csúcs során adja le – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Mihalovics Péter. Az Ideona Zrt. igazgatóságának elnöke ezért azt hangsúlyozta, hogy a hidrid rendszer segítségével minél mélyebbre zuhan az áramár a napközbeni túltermelés mellett, annál nagyobb megtérülést lehet elérni, így a különleges technológiájú energiatárolás üzleti befektetésként is jó lehetőség. A vezetővel annak apropóján beszélgettünk, hogy a napokban helyezték üzembe a Veszprém vármegyei Öskü mellett egy naperőműhöz kapcsolódóan a vanádium alapú energiatároló rendszert, amely egy valós piaci körülmények közötti demonstrációs projekt; és nemzetközi tapasztalatok alapján nagyon bízik abban, hogy itthon is rohamosan terjed majd ez a megoldás.
Csak Magyarország szavazott nemmel kedden Brüsszelben az uniós tagállamok közül a villamosenergiapiaci reformról szóló irányelv kapcsán, feltehetően a rezsicsökkentési rendszerrel kapcsolatos szempontok miatt, de ezzel együtt is elfogadottnak számít az irányelv, így az rövidesen hatályba lép – derült ki a Tanács oldalán közzétett szavazási jegyzőkönyvből. Az ülésen a reform elemeit tartalmazó rendeletről is szavaztak, azt minden tagállam jóváhagyta, így miután megjelenik az uniós közlönyben, 20 nappal később közvetlenül hatályosul minden tagállamban. Frissítés! Az árampiaci direktíva mellett a megújuló és alacsony szén-dioxid tartalmú gázok elterjedéséről szóló uniós rendelet és direktíva szavazásánál is egyedül Magyarország szavazott nemmel, de ezzel együtt hatályba fognak ezek lépni rendre fél, illetve két év múlva. Frissítés! Az árampiaci direktíva mellett a megújuló és alacsony szén-dioxid tartalmú gázok elterjedéséről szóló uniós rendelet és direktíva szavazásánál is egyedül Magyarország szavazott nemmel, de ezzel együtt hatályba fognak ezek lépni rendre fél, illetve két év múlva.
Minden idők második legalacsonyabb napközbeni áramára alakult ki múlt vasárnapra a magyar áramtőzsdén, és sorozatban már a hetedik egymást követő napon negatív napközben a másnapi áramár, mindez pedig óriási változásokat jelent, többek között a Paksi Atomerőműre és az ipari fogyasztók áramszámlájára is – derül a Portfolio rövid vizsgálatából.
Márciusban ismét esett Magyarország villamosenergia-felhasználása, ami először fordult elő a tavaly őszi pozitív fordulat óta, legalábbis ez látszik a háztartási méretű (HMKE) naperőművek és a saját célra termelő erőművek adatait nem tartalmazó statisztikából.
Minden idők második legalacsonyabb áramára alakult ki ma a magyar áramtőzsdén a holnapi munkaszüneti napra mínusz 108,16 euró/megawattórás szinten, ami a 6000 MW feletti beépített naperőmű kapacitás, a napsütéses idő és a munkaszüneti nap kombinációja mellett született. Ez, és az elmúlt napokban kialakult mínusz 40-60 euró körüli napközbeni árszintek még komoly következményekkel járhatnak a naperőmű piac egyes szereplői, illetve az ipari energiafogyasztók számára is.
A korábbi 23%-ról 10% alá csökkent azon magyar háztartások aránya, akik gázszámláján megjelenik a 7,5-szeres gázár az átlagfogyasztás felett, és 13%-ról 3,6%-ra csökkent az eladott gázvolumenen belül a 7,5-szeres gázár aránya, amely eredmények "az ország szempontjából jók", és "ez az, amit el akartunk érni" – jelentette ki Lantos Csaba a 24.hu podcast műsorában. Az energiaügyi miniszter szerint részben emiatt, részben egyéb okok miatt "most nincs napirenden", hogy csökkentsék a 7,5-szeres gázárat, igaz nem állítja, hogy ez soha nem fog bekövetkezni.
Egy új kormányhatározat értelmében közel 63 milliárd forinttal meg kell csapolni a rezsivédelmi alapot és két részletben május közepéig ki kell fizetni az állami MVM-nek a rezsivédelmi szolgáltatások ellentételezéseként.
Gondoltam egy számra: a kétszerese 2600 milliárd, az egynegyede 460 milliárd forint. Mi ez a szám? Mint matek feladvány, a kérdés nonszensz: ilyen szám nincs. De a magyar politikában igenis van: úgy hívják hogy a Rezsivédelmi Alap idei költségvetése.
