Visszaesett a kereslet a rövid állampapírjaink iránt a mai aukción, de az Államadósság Kezelő Központ így is be tudott vonni annyi forrást, amennyit tervezett (noha visszább fogta a keretét). A hozamok pontosan úgy alakultak, mint a múlt heti aukción.
Május 12-től már új Prémium Magyar Államkötvényeket vásárolhat a lakosság, míg az előzőnek az értékesítése 11-én lejár. Bár az Államadósság Kezelő Központ a közleményében nem hangoztatja, arról van szó, hogy az 5 éves kötvény esetében a kamatprémium 4-ről 3,5 százalékra csökken. Ha tehát valaki ilyen inflációkövető befektetéseket szeretett volna véghezvinni, akkor siessen vele.
Hazánknak is kijutott a pofonokból: a kötvénypiacunk hosszú szegmensén nyomás kezd kialakulni, ugyanis a szomszédos eurózónában óriási csetepaté folyik éppen. A hozamemelkedés mértéke itthon még nem annyira drasztikus, de azért a 10 éves hozamunk már féléves csúcsára szökött.
Mit tehetnek a befektetők a fejlett kötvényhozamok intenzív emelkedése, a gyengébb dollár és a magasabb olajárak uralta környezetben? - tette fel a kérdést Dimitrios Efstathiou, a Standard Bank elemzője az elmúlt napok piaci folyamataira utalva. A kialakulóban lévő kép egyszerre pozitív és negatív a feltörekvő piacok - köztük Magyarország - számára.
Alaposan megverték az eurózónás állampapír-piaci hozamokat nemrég, és a felfordulásnak úgy tűnik, még nincs vége. A német tízéves kötvényhozam pár hét alatt a tízszeresére nőtt, de hasonló jelenség látszik szinte minden övezeti országnál is. A dolog hátterében feltehetően a befektetők várakozásainak a drasztikus megváltozása áll, ugyanis a friss makroadatok arra utalnak, hogy Európa mégsem jut Japán sorsára. Így pedig indokolatlanná vált, hogy hozzá hasonló hozamkörnyezettel rendelkezzen az öreg kontinens. Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy amit most látunk, még csak az eleje egy óriási korrekciónak.
Még tovább robog a lakossági állampapírok értékesítése: immár a teljes állománynak a tíz százaléka az ő kezükben van! Csak a forintalapúakat nézve ez az arány pedig immár 17 százalékos, miután áprilisban további 51 milliárd forinttal növelték a hazai polgárok az ilyen típusú befektetéseiket. A leginkább kedvelt konstrukció az infláció plusz 3, illetve 4 százalékos kamatprémiumot garantáló Prémium Magyar Államkötvény volt ebben a hónapban.
Nem látszott semmiféle stressz az Államadósság Kezelő Központ által szervezett mai aukciókon. Mind a 12 hónapos diszkontkincstárjegyekből, mind a 3 éves változó kamatozású kötvényekből sikerült eladni a tervezett mennyiséget.
Lengyelországban eltörölték a mára tervezett kötvénykibocsátást tekintettel az eurózónában látható kötvénypiaci sell-off jelenségre. A magyar adósságkezelő ugyanakkor jelezte, hogy mi változatlanul megtartjuk a mai 12 hónapos diszkontkincstárjegy-aukciót.
Az elmúlt hónapok intenzív hozamcsökkenése után egyre több tényező fenyegeti a magyar kötvényeket. Egyrészt a fejlett és a régiós hozamok emelkedésnek indultak, másrészt pedig egyre többen vélik úgy, hogy már találni jobb lehetőségeket a magyar papíroknál. Ennek ellenére többen még látnak fantáziát a magyar befektetésekben.
A legnagyobb magyarországi forint befektető, a Franklin Templeton vagyonkezelő csoport portfóliójának fokozatos, normál piaci körülmények között zajló leépítése kedvező Magyarország számára - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán. A Templeton elinduló leépítéséről a Portfolio számolt be a héten.
Az elmúlt hetekhez hasonló kereslet jellemezte a mai aukciót is, amin a háromhavi hozamok egy bázisponttal 1,49 százalékra süllyedtek. Ezt lényegében stagnálásként értelmezhetjük és nem jelent új rekordot sem.
Az elmúlt hónapokban jelentősen javult Magyarország kockázati megítélése a befektetők szemében, ennek jeleként a magyar kötvények felára a lengyel papírokhoz képest többéves mélypontra esett. A Citigroup elemzői szerint a kedvező tendencia akár hosszabb távon is fennmaradhat, főleg ha hamarosan megjönnek a rég várt felminősítések.
Gyengélkednek az eurózónás államkötvények, ma például már olyan szintekre emelkedtek a német hozamok, amit utoljára az Európai Központi Bank mennyiségi lazításának kezdetekor láthattunk csak. Eljött a nagy kötvénypiaci korrekció ideje?
Hazánk legfontosabb hitelezője, a Franklin Templeton jelentősen csökkentette a magyar kötvénypiaci kitettségét az elmúlt egy évben. Forintban kifejezve 432 milliárdos csökkenésről van szó, ami valamivel kisebb, mint a magyar államadósság két százaléka. Jelentős összeg, de nem akkora, hogy ez veszélyeztesse - az egyébként komoly kihívást jelentő - adósságrefinanszírozásunkat. Bár a magyar stratégiai cél éppen a belföldi finanszírozás erőltetése, ettől még nem feltétlenül szerencsés körülmény, hogy az eddigi legfontosabb hitelezőnk kiszeretett belőlünk. A számok márpedig igen egyértelműek ebben: a Templeton alapjainak a magyar kitettsége észrevehetően jobban csökkent, mint azok teljes mérete. Ráadásul nyitott kérdés még, hogy az óriási ukrán veszteségeit követően ez a folyamat nem gyorsul-e fel még jobban az elkövetkező időszakban.
Több mint 57 milliárd forintnyi egyéves állampapírt adtak ma vissza az adósságkezelőnek piaci szereplők. Ez még önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyes szereplők csökkentenék a magyar kitettségüket, elképzelhető, hogy ezen összegek újra befektetésre kerülnek majd egy közelgő aukción.
Lengyelország hároméves, svájcifrank-alapú kötvényt bocsátott ki. Ebben még nincsen semmi különös, az viszont már finoman szólva is érdekes, hogy a kamat kicsivel kevesebb lett, mint -0,2%.
Újabb felminősítés jöhet, ha növekedés- és befektetőbarát intézkedéseket visz véghez Magyarország - jelentette ki a Standard & Poor's Közép- és Kelet-Európáért felelős ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Marcin Petrykowski szerint a magyar teljesítmény össze sem vethető a lengyellel, de még a románok is bizonyos szempontból jobb helyzetben vannak nálunk. A befektetői érdeklődés ma nem olyan irántunk, mint régen volt, ezért bőven lenne min dolgoznia a magyar döntéshozóknak. Remélik, hogy az állami beavatkozás mértéke visszaszorul nálunk, míg a brókerbotrányból potenciálisan következő költségeket nem tartják különösebben nagynak, a hosszútávú következményeket pedig előzetesen nem kommentálják. Ugyanígy nem ítélik meg előre annak a következményét sem, hogy esetleg a jövőben a Jobbik kerülhet hatalomra, amely újratárgyaltatná az egész magyar államadósságot. Az alábbi interjúból részletesen kiderül, hogy miként lát minket az egyik legnagyobb nemzetközi hitelminősítő.
Aukcióról aukcióra lassan, de folyamatosan süllyednek a rövid hozamok itthon, amit feltehetően a jegybank újraindult kamatcsökkentésével kapcsolatos várakozások megváltozása hajt (egyre inkább elhiszik, hogy elhúzódhatnak a vágások). A mai három hónapos átlaghozam már 1 bázisponttal 1,5 százalék alá süllyedt, aminél alacsonyabbat utoljára csak tavaly októberben láthattunk!
A helyi devizában denominált feltörekvő piaci kötvényalapokba az elmúlt egy hétben 284 millió dollárnyi nettó tőkebeáramlás mutatkozott, ami nyolc hónapja a legnagyobb és egyúttal egy fontos sorozat megszakadása irányába is mutat. Ez a magyar piacra is kihathat, amelyen a külföldi befektetők állampapír állománya már hónapok óta lényegében oldalaz. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy újra tartósan beleszeretnek a befektetők a helyi devizás alapokba, ugyanis több olyan tényező is látszik a horizonton, amelyek ez ellen hatnak, illetve az elmúlt hónapokra jellemző "ínséges időért" felelősek voltak.
Az idei év legerősebb keresletét láthattuk a 12 hónapos kincstárjegyek mai aukcióján, de az Államadósság Kezelő Központ ma is csak a tevereinek megfelelő forrásmennyiséget vonta végül be. A rövid hozamok kissé furcsán viselkednek, ugyanis nincs semmiféle lejárati prémium a 12 hónapos papírban. Eközben a szintén most értékesített 5 éves változó kamatozású kötvények már alig kellettek a befektetőknek.