Ma reggeli cikkünkben írtunk arról, hogy január 1-je óta nem működik a Magyar Államkincstár (MÁK) sms-kód küldési szolgáltatása, emiatt pedig a felhasználók nem tudnak belépni a netes felületre. A Portfolio megkeresésére a MÁK azt válaszolta: nem náluk van a hiba, időközben pedig a szolgáltatás is helyreállt.
Információink szerint január 1-től szünetel a Magyar Államkincstár (MÁK) sms-kód küldési szolgáltatása, emiatt a netes felhasználók nem tudnak belépni a fiókjaikba és ezzel az interneten keresztüli állampapír adásvétel sem lehetséges.
Tudtad, hogy egy pesti átlagosan több mint 100 ezer forintért vett PMÁK-ot, KKJ-ból pedig az egy lakosra jutó legnagyobb összeg Fejér megyében van? A Magyar Államkincstár (MÁK) Portfolio-nak küldött válasza alapján eddig sosem látott módon mutatjuk be a lakossági állampapírok keresleti adatait.
Megérkezett a jegybank (egyik?) sokak által várt, csak félig-meddig unortodox lépése: szigorítja a jegybank hitelműveletei során elfogadható fedezetekre vonatkozó előírásait. A módosítások eredményeképpen tovább erősödik a fix kamatozású, likvid állampapírok jelentősége a fedezetként elfogadható egyéb értékpapírokhoz képest a bankoknál. Bár az indoklásban az MNB kockázati profiljának javítása szerepel, értelmezésünk szerint az intézkedéssel újabb lépést tesz a jegybank arra, hogy még inkább az állampapírpiacra terelje a hazai bankokat.
Az elmúlt években a magyar állam döntő részben forintadósság kibocsátásával fedezte finanszírozási igényét, míg a devizaforrások egyre kisebb szerephez jutottak. Bár 2016-ban az ideinél nagyobb összegű devizaadósság törlesztése válik esedékessé, de úgy látjuk, hogy továbbra is helyes és - a várható állampapír-piaci kereslet alapján - megvalósítható az államháztartás forint alapon történő finanszírozása. Mindez azt jelenti, hogy nincs szükség jövőre piaci devizakötvény kibocsátásra. Így a devizaadósság aránya az államadósságban 30 százalék alá csökkenhet, ami a válság kitörése óta a legalacsonyabb érték. Az alacsonyabb devizaarány mérsékli az államadósság árfolyamérzékenységét, a finanszírozás sérülékenységét és hozzájárulhat a hitelminősítői besorolás javulásához.
Októberben ismét a bankbetétek felé fordultak a magyar háztartások. Az MNB októberi értékpapír-statisztikája szerint több mint 42 milliárd forintnyi bankbetétet helyeztek el a magyarok, míg az értékpapírok iránt mutatott kereslet alig haladta meg a 29 milliárd forintot. A befektetési alapok és a részvények sem voltak keresettek a lakosság körében, egyedül az állampapírok 76 milliárd forintos értékesítési volumene javította az értékpapírok összképét.
Közel 100 milliárd forinttal emelkedett novemberben a lakossági állampapírok állománya. Ezzel a forintban kibocsátott lakossági állampapírok teljes mennyisége csaknem 3337 milliárd forint. Az euróban denominált államkötvénnyel, a PEMÁK-kal együtt a teljes mennyiség közel 4197 milliárd forint - írja az ÁKK mai közleményében.
Ha eddig azon gondolkodtunk, hogyan tudnánk elérni befektetési alapunkkal a lakossági állampapírokéhoz hasonló, magasabb hozamokat, nem kell tovább törni a fejünket, hamarosan jöhet ugyanis az új, de számos kérdést és kockázatot felvető lakossági befektetési lehetőség. A BAMOSZ és az ÁKK már szorgosan egyeztetnek arról, hogyan és milyen formában lehetne beengedni az alapkezelőket ismét a lakossági állampapírok piacára a 2014 nyara óta tartó időszak után.
Keresztet vethet az MNB az önfinanszírozási programjára, és az állam is a bankokra mint legfontosabb hazai hitelezőire, ha megvalósul az EU egyes jegybanki vezetőinek javaslata. Saját tőkéjük 25%-ában korlátoznák ugyanis a bankok kitettségét saját államuk felé (ez nálunk közel 200%), csökkentve ezzel a két fél egymásra való pénzügyi ráutaltságát. Jelen állás szerint a magyar bankoknak állampapírjaik 87%-át kellene eladniuk, ami a magyar államadósság közel ötöde. A magyar önfinanszírozási programmal teljesen szembenő ötlet nyers formájában hatalmas eladói nyomást generálna az állampapírpiacon és visszafordítaná a nagy külsősérülékenység-csökkentési akciót egy nehezen mérhető hosszú távú cél érdekében, amennyiben az eurózónán kívüli országokra is kiterjesztik. A javaslattal kapcsolatban kérésünkre az MNB is megszólalt.
Nem okozna nagy nehézséget annak brit követelésnek a rögzítése például az EU-alapszerződésben, hogy több fizetőeszköz is létezik az EU-ban - fejtette ki meglátását a BruxInfónak adott interjúban Jeroen Dijsselbloem. A holland pénzügyminiszter és egyúttal az Eurócsoport elnöke szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy az euró bevezetésére korábban kötelezettséget vállaló országokat mentesítenék a pénzcsere tényleges végrehajtása alól. Ha viszont mégis lenne ilyen igény, azaz az euróbevezetési kötelezettség alóli felmentés, akkor erről szerinte ad hoc alapon kellene dönteni. Az interjú további érdekes része a menekültügy miatt felmerülő plusz költségek figyelembe vétele az EU-s elszámolásokban, illetve az is, hogy Dijsselbloem jelzése szerint készül egy bizottsági terv, amely az uniós betétbiztosítási rendszerre felkészülés jegyében 2020-ig korlátozná az európai bankok állampapír felhalmozását, pontosabban felső korlátot szabna meg a bankrendszeri mérlegkockázatok mérséklése érdekében.
A hazai háztartások befektetési hajlandósága és képessége is javuló tendenciát mutat, 2015 második negyedévére a háztartások pénzügyi eszközeinek GDP-hez viszonyított aránya elérte a 120%-ot, ami 5 százalékpontos növekedést jelent éves összehasonlításban. Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója a K&H szakmai rendezvényén elmondta, hogy a lakossági megtakarítások növekedésének motorja egyértelműen a kötvények és a befektetési alapok voltak, emellett rövid- és középtávon is ezeknek befektetéseknek a felfutása várható.
A vártnál később, 2017-ben kerülhetnek át az önkormányzatok számlái a bankoktól Magyar Államkincstárhoz (MÁK), mivel az utóbbi informatikai rendszere még nem készült fel - írja a Világgazdaság.
Május óta nem látott mértékben, 67 milliárd forintot vontak ki a magyar háztartások a hazai bankbetétekből, de szeptemberben az állampapírok mellett a részvények is a népszerűbb célpontok között voltak. Az értékpapír-befektetések között az ősz első hónapjában is az állampapír-befektetések taroltak, ide több mint 43 milliárd forintot tettek a magyarok. A befektetési alapok között továbbra is a kötvényalapok a legnépszerűbbek, bár a havi tranzakciós adatok csak kis mértékű, 1,35 milliárdos keresletet mutattak szeptemberben a befektetési jegyek iránt.
A szigorodó tőkekövetelmények, a hitelezés megtorpanása és a digitális forradalom olyan kihívások elé állítja a bankszektort, amelyeket nem élhetnek túl a pénzintézetek a költségeik átstrukturálása, valamint digitális versenyképességük felzárkóztatása nélkül - hangzott el a lízingszövetség konferenciáján.
Miközben egy átlagos betétre kevesebb mint 0,9%-os kamatot fizetnek a bankok, egyre nagyobb teret nyernek a magasabb kockázatért magasabb hozammal kecsegtető befektetési alapok, valamint a jócskán a betétek fölé ígérő állampapírok. A kamatozó kincstárjegyek például fix 2,75%-os kamattal csábítják az embereket. Természetes ezek népszerűsége, de van egy harmadik megtakarítási forma is, amelyre nem lehetünk büszkék.
Kiütéssel nyertek az állampapírok a lakosság kegyeiért folytatott, ma már nem is olyan öldöklő versenyben, a megtakarítások szempontjából még a brókerbotrány nyertesének is az állam kiáltható ki. 12 ábrán mutatjuk be az alábbiakban a magyar lakossági megtakarítási piac helyzetét, alaposabban pedig keddi Öngondoskodás konferenciánkon hallhat Ön is róla.
Mintha bebetonozták volna a betéteket a bankoknál: lényegében stagnál a lakosság közvetlenül a bankoknál tartott megtakarítása. Más értelemben viszont a rendszerváltás óta nem látott mértékben fordultak el a bankbetétektől a magyarok: az egykori 41%-os csúcsról mára 19%-ra csökkent az arányuk a pénzügyi megtakarításokon belül. Ennek persze megvan az alapos oka: a betétek átlagkamata mára 1% alá csökkent, amire az állampapírok és részben a befektetési alapok alaposan rávernek. A betéti adatok mellett most az MNB legfrissebb, augusztusi lakossági hitelstatisztikából szemezgetünk, amelyek a lakossági hitelkihelyezések dinamikus növekedését mutatják.
Júliusban ismét az állampapírok mentették meg a háztartások értékpapírok iránt mutatott keresletét. Az állampapírok havi tranzakciója közel 63 milliárd forintot tett ki, miközben a befektetési jegyek és a részvények sem tudtak számottevő érdeklődést kicsikarni a magyarokból. A bankbetétek iránt júliusban kisebb, de pozitív kereslet mutatkozott, ezzel együtt a havi tranzakciók összesen 52 milliárd forintot tettek ki.
Egy kevésbé ismert New York-i székhelyű hedge fund lett az elmúlt hónapokban az amerikai állampapírok egyik legnagyobb vevője. Eddig több milliárd dollárnyi értékben vásárolt a Yale-en végzett matekzseni vezette alap, mellyel nemcsak az amerikai pénzügyminisztérium, hanem a Wall Street figyelmét is magára vonta - írja a The Wall Street Journal.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára mondta el meglátásait.
Elkápráztatta a világot a bemutatón.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
