Komoly kilengéseket látunk hétfőn az európai kötvénypiacokon, a befektetők a biztos menedéknek számító papírokat, például a német és brit állampapírokat keresik, közben például az olasz hozamok nagyot ugrottak. Ráadásul a szokásosnál sokkal nagyobbak a kilengések, egyelőre mindenki a kormányok és a jegybankok válaszlépéseire vár.
Komoly összeomlást okozott a világ tőkepiacain a koronavírus-pánik, az amerikai Dow Jones index pár nap alatt több mint 13,3%-ot, a magyar blue chipeket tömörítő BUX index 12,9%-ot esett. Érthető, ha valaki biztonságban szeretné tudni a pénzét egy ilyen kiszámíthatatlan környezetben, de több kiváló lehetőséget is teremtettek az események, melyekre lecsaphatnak a hozaméhesebb befektetők is. Megnéztük, mibe lehet érdemes fektetni a koronavírus-pánik közepette.
A legnagyobb abszolút hozamú alapok is megsínylették az utóbbi hetek piaci kilengéseit, a Citadella kivételével mindegyik vizsgált alap hozama negatív idén. A koronavírus egyértelműen rányomta bélyegét a piacok teljesítményére, ez pedig a profi befektetőknek is feladja a leckét. A legnagyobb magyar alapoknak sem áll jól a szénája, egy olyan alap sincs köztük, ami érdemi hozamot tudna felmutatni a befektetőknek.
Magyarország az élmezőnyben volt a tízéves állampapírhozam csökkenését tekintve 2012 és 2019 között, részben ennek köszönhetően csak Írországban és Görögországban csökkent nagyobb arányban az állam GDP-arános a kamatkiadása, mint nálunk – olvasható az OECD friss kiadványában. Mindez azt jelenti, hogy évente több százmilliárd forintot spórol meg a költségvetés, illetve az elemzés arra is rámutat, miért lépett el a hosszabb kötvények felé Magyarország.
Tavaly júniusi indulása óta az eddigi leggyengébb havi értékesítési adatát produkálta februárban a szuperállampapír, a 214 milliárd forintnyi lejegyzett mennyiség még a gyenge karácsonyi szezont is alulmúlta. De mi lehet az oka ennek? A más lakossági állampapírokból átáramló pénzek láthatóan visszaestek, volt időközben egy váratlanul magas inflációs adat, egy többször is rekordot döntő gyenge forint és még a forgalmazók jutalékát is csökkentették. Lenti cikkünkben azt járjuk körbe, hogy az imént felsoroltak mennyiben járulhattak hozzá a MÁP+ értékesítésének visszaeséséhez, illetve azt, hogy mennyire lesz tartós vagy csak átmeneti ez a jelenség. Egy biztos, a kezdeti szuperállampaípr-őrület láthatóan kifulladt.
Sokat gyengült az utóbbi időben a forint elsősorban az euróval szemben, 2017 nyarán még 302 forintba került egy euró, most pedig 340-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nem forintos, hanem devizás befektetési alapban tartja a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 26-44%-os forintosított hozamot értek el kicsivel több mint egy év alatt. Sőt, van olyan alap is, amellyel 88%-ot lehetett keresni.
Rekord pénzek áramlottak egy hét leforgása alatt kötvényalapokba, a befektetők igyekeznek biztonságosabb eszközöket keresni, miután a koronavírus kilátásba helyezte a globális gazdasági növekedés lassulását – számol be a hírről a Financial Times.
Már több mint 3200 milliárd forint áramlott a szuperállampapírként is emlegetett Magyar Állampapír Pluszba, pedig egyáltalán nem ez a legmagasabb hozamú állampapír a piacon. Míg a MÁP+-szal 4,95%-os éves átlagos hozamot érhetünk el, a Babakötvényre egészen elképesztő, 6,4%-os kamatot kapunk idén, ráadásul 6000 forintos éves korlátig, befizetésarányos 10%-os állami támogatás is jár rá a 42 500 forint életkezdési támogatás mellett. Amelyik családban van kamasz gyerek, ott szinte biztosan jobb választás a Babakötvény a szuperállampapírnál, különösen, ha a tegnapi adatok alapján makacsul megugró inflációra gondolunk.
A koronavírus okozta válsághelyzet egyelőre nincs különösen nagy hatással a hazai piacra, alapvetően nem változtak a tavalyi évhez képest a prognózisok - mondta el a Portfolio-nak Cselovszki Róbert, a 2020-ban „Az év befektetési szolgáltatója”díjat elnyerő Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint az ügyfelek a befektetések terén is egyre nyitottabbak a zöld megoldások iránt, már a kiemelt szegmenseink számára is elérhető olyan strukturált értékpapír, mely alacsony szén-dioxid kibocsátású cégekbe fektet.
Történelmi mélypontnak számító egy százalék alá esett szerdán a tízéves görög államkötvények hozama.
Egyre népszerűbb a Magyar Államkincstár ingyenes állampapír szolgáltatása, amellyel tavaly több mint háromszor annyian vásároltak állampapírt, mint 2013-ban. Ez idő alatt a kincstári ügyfelek állampapír állománya a négyszeresére nőtt - tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.
Elképesztőt mentek az állampapírok tavaly: az MNB friss statisztikái szerint december végére több mint 8000 milliárd forintot tartott a magyar lakosság állampapírokban, egy év alatt tízszer nagyobbat nőtt az állomány, mint a többi értékpapírnál összesen. A befektetési alapok a jól teljesítő piacoknak köszönhetően megmenekültek, és úgy tűnik, újra erőre kaptak az ingatlanalapok is.
A tegnap tartott Outlook Event 2020-on Al-Hilal István, a Fidelity értékesítési igazgatója, Charles-Henri Kerkhove, a Fidelity multi asset befektetési igazgatója, Andrea Iannelli kötvénypiaci befektetési igazgató, és Matthew Jennings részvénypiaci befektetési igazgató beszélt arról, miket tartogat számunkra 2020.
Negyvenöt százalékkal nőtt a Babakötvény állománya 2019-ben - közölte a Magyar Államkincstár pénzforgalmi elnökhelyettese csütörtökön Érden, az érdi és a budakeszi kincstári állampapír értékesítési pont megnyitóján. Az ÁKK adatai szerint tavaly év végén 79,7 milliárd forint volt Babakötvényben.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2020. január 1-ével egy új, az államkötvénypiac hosszú oldalát célzó indexet vezetett be HMAX néven. A lépés azért is érdekes, hiszen a már bő két évtizede létező MAX Index magába foglalja az államkötvény-piac hosszú szegmensét is. Az ÁKK friss tanulmányának szerzői, Bebes András és Tran Dávid a lépés okait veszik számba, illetve foglalkoznak az állampapír-piaci indexek adósságfinanszírozásban betöltött szerepével. Írásukat két részben közöljük. Az első, amely a tőkepiaci indexek, különös tekintettel az állampapírindexek jellemzőit mutatta be, itt olvasható. A második rész a magyar indexeket, illetve az új HMAX Indexet mutatja be.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2020. január 1-ével egy új, az államkötvénypiac hosszú oldalát célzó indexet vezetett be HMAX néven. A lépés azért is érdekes, hiszen a már bő két évtizede létező MAX Index magába foglalja az államkötvény-piac hosszú szegmensét is. Az ÁKK friss tanulmányának szerzői, Bebes András és Tran Dávid a lépés okait veszik számba, illetve foglalkoznak az állampapír-piaci indexek adósságfinanszírozásban betöltött szerepével. Írásukat két részben közöljük, az első a tőkepiaci indexek, különös tekintettel az állampapírindexek jellemzőit mutatja be.
Egymilliárd dollár értékben vásárolt vissza dollárkötvényeket a héten Magyarország – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán. A tranzakcióról a politikus sok részletet nem árult el, viszont az ÁKK honlapján megjelent a tender részletes eredménye. Eszerint a legtöbbet a 2021-ben lejáró papírból vettek vissza, és mindegyik érintett papírból maradt még bőven a piacon a tranzakció után is. A lépéssel sikerült kamatmegtakarítást elérni, de az elhanyagolható a teljes kamatkiadáshoz képest.
Hétfőtől indul a Babakötvény új, 2039/S sorozata, amely a tavalyi inflációval számolva már 6,4%-os kamatot fizet. Ezzel együtt a többi Babakötvény-sorozat kamatozása is megugrik.
Piaci forrásaink szerint továbbra is tartja magát a pletyka, hogy megszüntetné a kormány a nyugdíjcélú megtakarítások 20%-os adókedvezményét, jelentős előnybe hozva az idei első félévben megjelenő új állami megtakarítási formát, a nyugdíjkötvényt. Az életbiztosítások értékesítői már amúgy is szenvednek egy másik állami kötvény, az évi 5%-os kockázatmentes hozamot ígérő szuperállampapír miatt, ezért a téma a Portfolio március 5-ei Biztosítás 2020 konferenciáján is kiemelt figyelmet kap. A közhiedelemmel ellentétben a MÁP+ havi rendszerességű megtakarításra, így nyugdíjcélú befektetésre is kiválóan alkalmas, valós piaci versenytárs a biztosítók és a nyugdíjpénztárak számára. Bemutatjuk, miért és hogyan.
A finanszírozási struktúra változása, illetve a tavaly év végén megemelkedett költségvetési kiadások miatt januárban 1000 milliárd forint fölé ugrott a jegybanki O/N betét állománya. Ez a korábbi hónapokhoz képest jelentős likviditásbővülést jelentett, érdemben meghaladva a Monetáris Tanács negyedéves, legalább 300-500 milliárd forintos célértékét is. A jelenségre az MNB a swapállomány óvatos csökkentésével reagált. A jelenlegi likviditásbőség ugyanakkor csalóka, előretekintve már rövid távon is jelentősen változhat a bankok likviditási környezete. Január-februárban csak az állami devizakötvénylejáratok, illetve -visszavásárlások több mint 850 milliárd forintot tesznek ki, amelyek forintból történő refinanszírozása áttételesen ugyan, de tartósan szűkíti a bankrendszer likviditását. A likviditás alakulására egyéb tételek bővítőleg is hathatnak (kiemelten a költségvetési kiadások és az EU-források beáramlása), de összességében mindez mégis azt jelenti, hogy a jelenlegi bőséges bankrendszeri likviditás akkor is érdemben csökken, ha az MNB swapállománya nem mérséklődik, amit a várható likviditási kondíciók előrejelzéseinél fontos figyelembe venni. Az alábbiakban Virág Barnabás és Kolozsi Pál Péter, az MNB munkatársainak cikkét közöljük.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
