Görögország a 2008-2009-es válság óta először 30 éves kötvényt bocsátott ki, azaz hosszú távon tudta magát finanszírozni a piacról - írja a Financial Times. A lépés szimbolikus erejű, mivel a válság után a görög adósság sokáig kockázatosnak számított.
A várakozásoknak megfelelően beindult a hozamemelkedés Amerikában, azonban hiba lenne a mostani helyzetet a korábbi hasonló szituációkhoz hasonlítani. A Fed rugalmas politikájának köszönhetően még évekig maradhatnak az alacsony kamatok, és a hozamok emelkedésére is van még tér anélkül, hogy aggasztó lenne a folyamat.
Gulyás Gergely ma a Kormányinfón öntött tiszta vizet a már régóta belengetett nyugdíjkötvény poharába: nem lesz ilyen lakossági állampapír. Ezzel egy 2,5 éves huzavona ért véget.
Az amerikai gazdaság idén várható nominális növekedése alapján a jelenlegi 1,6 százalékos tízéves hozamszint egyáltalán nem drámai – mondta a Portfolionak Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója az elmúlt hetek piaci folyamataival kapcsolatban. A szakember szerint a jegybankok megpróbálják majd kihúzni a mostani helyzetet szigorítás nélkül, itthon viszont az MNB-nek problémát okozhat az, hogy a forint történelmi mélypontja körül jár, 370 felett fontos válaszúthoz érhetnek.
Az Európai Központi Bank nem tart az infláció emelkedésétől, miután az eurózónában még a koronavírus-válság miatti gyenge növekedési kilátások vannak a középpontban. Ugyanakkor az Egyesült Államokban egyre többen a pénzromlás érdemi növekedéséről beszélnek. Az inflációs várakozások növekedése turbulenciákat okoz a nemzetközi piacokon, amelynek a hatásai a magyar kötvénypiacon is érzékelhetők.
Januárban már a huszadik egymást követő hónapban volt japán tulajdonban a legtöbb amerikai állampapír.
Izgalmas és tanulságos vita alakult ki a szakirodalomban az államadósság fenntarthatóságáról. A kiváltó ok, hogy az államadósságok a fejlett gazdaságok többségében a II. világháború óta nem látott szintekre emelkedtek a Nagy Pénzügyi Válságra és a Covid-19 válságra adott expanzív költségvetési politikák eredményeként.
A koronavírus-válság megjelenése óta a jegybankok úgy nyomtatják a pénzt, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. A mennyiségi lazítás a konvencionális jegybanki eszközök egyik eleme lett, a kérdés, hogy meddig marad velünk. A kérdés azért is fontos, mert a korábbi válságokhoz képest új, hogy az inflációs félelmek feléledtek, és az extrém laza monetáris kondíciók fenntarthatósága megkérdőjeleződött.
Lassan egy éve nem volt olyan magas a magyar tízéves kötvények referenciahozama, mint most, tavaly a járvány kitörésekor látott piaci turbulenciában láttunk hasonlót. Most elsősorban globális tényezők hajtják felfelé a hozamot, az utóbbi hetek amerikai hozamemelkedése alól mi sem tudjuk kivonni magunkat. A folyamatra már a jegybanknak is reagálnia kellett kedden az eszközvásárlási program módosításával.
Sem a befektetési alapok, sem a részvények, sem a bankbetétek nem tudták felvenni a versenyt januárban az állampapírokkal, az MNB friss értékpapír-statisztikái szerint ugyanis messze állampapírokba áramlott a legtöbb friss lakossági megtakarítás. Mindezt úgy, hogy az állampapíroknak sem volt kiemelkedő hónapja. A befektetési jegyekbe áramló tőke több havi mélypontra került, a részvényekhez pedig inkább csak óvatosabban közelednek most a befektetők.
Kezd kifizetődni néhány nagyobb hedge fund stratégiája, ugyanis többen arra fogadtak, hogy idén felpattan majd az infláció. Több olyan alap is volt, amely nagy pénzeket nyert 2021 elején ezekből a pozíciókból – számol be a hírről a Financial Times.
Új funkciókkal és még több adattal bővül a Portfolio Terminál, a felhasználók ezentúl árfolyamriasztásokat állíthatnak be kedvelt részvényeikre, emellett szemléltető grafikonokon tudhatnak meg érdekes adatokat a magyar állampapír-piacról és államadósságról.
Szokatlanul heves mozgás indult be az év elején a globális kötvénypiacokon, főleg az amerikai hosszú hozamok emelkedése aggasztja a befektetőket. Ebben szerepük van az inflációs félelmeknek, a gazdaság várható kilábalásának, illetve az ezekből következő esetleges jegybanki szigorításnak. A szakértők egyelőre nem látják drámainak a helyzetet, a többség szerint csak átmeneti lesz a folyamat, és helyreáll majd a piac. Akik viszont a kockázatokra figyelmeztetnek, azok többnyire az általános kamatszint-emelkedés miatt bekövetkező erőteljes részvénypiaci korrekció és a fenntarthatatlan államadósság-folyamatok miatt aggódnak.
A gazdasági fellendülés továbbra sem egyenletes és még korántsem teljes; a kamatlábak a nullához közeli szinten maradnak, és a Fed addig folytatja eszközvásárlásait a jelenlegi árfolyamon, amíg "jelentős további előrelépés" nem történik a maximális foglalkoztatás és az árstabilitás elérése érdekében - mondta Jerome Powell az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke kedden.
Többet foglalkozunk mostanában a pénzügyeinkkel, mint korábban, a ráfordított energia pedig meghozza az eredményét - mondta a Portfolio-nak Konkoly Miklós befektetési szakember, aki Konkolydirect néven indította el saját szakmai műhelyét, és vagyontervezési mentorként ad tanácsokat. Úgy látja: 2021-ben is érdemes figyelni arra, hogy ne legyen eltúlzott a kriptodeviza súlya egy befektetési portfólióban.
A koronavírus-válság ellenére olyan ütemben növekedtek a magyar háztartások megtakarításai 2020-ban, mintha normális évünk lett volna, és ez csak kisebb részben köszönhető a törlesztési moratóriumnak. A befektetési alapok első negyedéves és a tőzsdei részvények utolsó negyedéves forráskivonását leszámítva egyöntetű növekedést hozott a tavalyi év összes negyedéve, ami a fogyasztás csökkenése mellett a háztartások nagyon erős tartalékolására utal. Fejenként több mint félmillió forinttal bővültek a megtakarítások, 100 új megtakarított forintból pedig 37 forint a folyószámlákon, 26 állampapírban, 16 pedig készpénzben kötött ki.
Magyarországon a rezidensek által elkölthető jövedelem összege elmarad az országban megtermelt jövedelemtől. Korábbi cikkünkben bemutattuk a különbség egyik legfontosabb tényezőjét, a profitegyenleget, míg mostani cikkünkben a jövedelemegyenleget meghatározó másik tényezőt, a kamategyenleg alakulását vesszük alaposabb vizsgálat alá. A kamategyenleg a 2000-es években jelentős hiányt mutatott Magyarországon, ám a 2008-as világgazdasági válság óta ebben számottevő változás állt be. Érdemes megvizsgálni, hogy ez a tendencia a gazdaság belső folyamatainak eredménye vagy esetleg nemzetközi hatások állnak a mutató csökkenése mögött, illetve, hogy európai összehasonlításban hogyan viszonyul egymáshoz a profit- és a kamategyenleg.
Közelít a 7000 milliárd forinthoz a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon a BAMOSZ friss statisztikái szerint. Januárban több kategóriába is jelentős pénzek áramlottak, egyelőre azonban csak a részvényalapok tudtak hozamot termelni. Érdekesség, hogy bár a részvénybefektetések aránya egyre nő, a befektetési alapokban tartott pénzek negyede semmit sem hoz a konyhára.
Bár olykor a közbeszédben vagy akár csak egy-egy mémben kritizálják őket, a magyar önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségei nem magasak és – a tagok hosszú távú biztonságát szem előtt tartva – nem is konzervatív befektetők. Ehelyett inkább szép hozamot termelnek tagjaiknak, s ennek fejében általában kisebb költséget számítanak fel számos hasonló célú termékkel összevetve. A pénztárszektor igazi baja az, hogy nem nő az előtakarékoskodók létszáma. Ez – természetesen a tagok tulajdonosi jogosultságának sértetlenül hagyásával – az MNB által javasolt versenyképességi reformmal lenne orvosolható. Az idő sürget, mert az ízig-vérig hazainak tekinthető pénztári rendszernek két éven belül a páneurópai nyugdíjtermékekkel kell felvenniük a versenyt.
Jelentősen nő az eljutási idő.
Tegnap este már Amerikában elkezdett romlani a hangulat.
Különösen érzékeny most ez a kérdés.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
