Másfél éve folyamatosan a japánoknál van a legtöbb amerikai állampapír
Októberben már a tizenhetedik egymást követő hónapban Japán tulajdonban volt a legtöbb amerikai állampapír.
Októberben már a tizenhetedik egymást követő hónapban Japán tulajdonban volt a legtöbb amerikai állampapír.
A korábbi heti 40 milliárd forint után kedden újabb 34,8 milliárd forint értékben vett államkötvényeket az MNB – derül ki a jegybank honlapjáról. Ezzel együtt a teljes QE-program már 950 milliárd forint felett jár.
Már egy hónapja arról írtunk, hogy korábban sosem látott szintre emelkedett a kormány likviditási tartalékául szolgáló kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Onnan novemberben még további emelkedés jött az eurókötvény-kibocsátásnak köszönhetően, így jelenleg már majdnem 3400 milliárd forint azonnal felhasználható pénze van a kormányzatnak. Hétfőn azonban kiderült, hogy ennek jelentős része már a 2021-es finanszírozást szolgálja majd.
Jövőre mintegy 1000 milliárd forintos nettó állománybővüléssel kalkulál a lakossági állampapírok piacán az ÁKK, köszönhetően részben annak, hogy 2021-ben kevesebb papír fog lejárni. Ha ez bejön, akkor jövőre átlépheti a 10 ezermilliárd forintot a lakossági állampapírok állománya.
Idén március közepe óta határozott gyengülésben van az amerikai fizetőeszköz. Az USA dollár a főbb devizákhoz képest átlagosan több mint 10 százalékkal értékelődött le. A mostanában megjelenő devizapiaci előrejelzések többségében azt olvashatjuk, hogy minden adott ahhoz, hogy a dollár lejtmenete akár hosszabb távon is folytatódjon.
Tállai András az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy már 236 ezer gyermeknek van Babakötvénye, egyben felhívta a figyelmet, hogy az évente a befizetések után járó tíz százalékos, maximum hatezer forint éves állami támogatáshoz a befizetésnek december 31-ig meg kell érkeznie a Babakötvényhez tartozó Start számlára.
A jelenleg rekordmagasságban kereskedett tőzsdeindexek mellet mindenképpen fontos szelektíven megközelíteni a kockázatosabb értékpapírokat, az ESG-befektetések pedig jó kiindulópontot jelenthetnek - mondta el a Portfolio-nak Pleschinger Gyula Márk, az MKB Private Banking igazgatója. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a privátbanki szektor az idei, nehezített környezetben is képes volt 7% feletti növekedést produkálni, mely növekedés jelentős hányadát a második negyedévben indult piaci erősödésből fakadó átértékelés adja.
Nem meglepő módon az Európai Központi Bank tegnapi kamatdöntő ülésén megnövelte a pandémiás eszközvásárlási program keretét, így már összesen 1850 milliárd euró összegben vásárolhat állampapírokat. A jegybank emellett a PEPP futamidejét, a lejáró papírok megújításának határidejét és kitolta, és egyéb eszközeivel is biztosította a likviditást és a laza pénzügyi kondíciókat. Az EKB jelzéseiből arra következtethetünk, hogy még évekig alacsony kamatkörnyezetre és alkalmazkodó monetáris politikára számíthatunk, erre a reálgazdasági fejlemények miatt szükség is lesz. Az EKB-t viszont az erős euró és az alacsony infláció motiválja, és a vészhelyzeti eszközeit is ehhez igazítja.
Az utóbbi hetekhez hasonlóan ismét 40 milliárd forintnyi államkötvényt vett kedden az MNB, így már 900 milliárd forint felett van a teljes program május óta. A jegybank ezúttal is a „szokásos” hosszú papírokból vásárolt.
Közel 750 milliárd forintnyi friss tőkét tettek október végéig állampapírba magyar háztartások, a kereslet a részvények iránt is megvolt, de utóbbi esetben a hozamveszteségek elvitték az idén befektetetett összeget. Az MNB friss statisztikái szerint egyre nagyobb kedvvel fektetnek a magyarok befektetési alapokba is, de sokan vannak, akik inkább a bankszámlájukon parkoltatják a pénzt.
A következő évben a monetáris és fiskális politika alkalmazkodó marad Kelet-Közép-Európában, de további lazítás csak korlátozottan elképzelhető – írja elemzésében a Fitch Solutions. A devizaárfolyam-stabilitás és az inflációs környezet lehetővé teszi a jegybankok számára, hogy jövőre is lazák maradjanak, viszont további kamatemelések az intézet szerint leghamarabb 2022-ben várhatók. Új fiskális ösztönzés várható, de ez nem lesz összehasonlítható a 2020 első félévében bejelentett intézkedésekkel.
Lassan kilenc hónap telt el azóta, hogy a világ tőzsdéi összeomlottak a koronavírus-krízis súlya alatt és magukkal rántották a magyar befektetési alapokat is. Bár még sok alap van mínuszban idénre, jó hír, hogy még a legdurvábban beszakadt alapok többsége is szépen elkezdett visszakapaszkodni az idei mélypontról. Az OTP Supra például, a krízis egyik nagy vesztese, november végéig 16,5%-os pluszba került a márciusi összeomlás óta, de a magyarok által legkedveltebb alapok is mind pluszban vannak.
Újabb 40 milliárd forintnyi kötvényt vásárolt keddi aukcióján az MNB, így összesen már 880 milliárdnyi papír van a jegybanknál. Ugyanakkor lassan megint el kell gondolkodni a folytatáson, hiszen több sorozat esetében is közelít az 50%-os limit.
Már szinte kezdtük elfelejteni, de a magyar állam újabb devizakötvény-kibocsátásai újra ráirányíottták a figyelmet, hogy az államadósságunk ötöde még mindig devizaadósság formájában áll fent. Ma már igen alacsony kamaton lehet eladósodni dollárban vagy euróban, de nem volt ez mindig így. Még mindig több mint 8 milliárd dollárnyi magas kamatozású magyar dollárkötvény van a piacon, melyeket 2011 és 2014 között bocsátott ki Magyarország. Ezek éves kuponja 5,4-7,6 százalékos, vagyis a mostani hozamkörnyezetben vonzó befektetési lehetőséget kínálnak, a magyar költségvetésnek pedig hatalmas terhet jelentenek. Van olyan papír, ami után még több mint húsz évig kell kifizetni ezt a magas kamatot. De kiknél vannak ezek a kötvények?
Újabb 40 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt keddi aukcióján az MNB, így összesen már 800 milliárd forint felett jár a májusban elindult eszközvásárlási program. Néhány sorozat esetében viszont lassan közelíti az 50%-os határt a jegybank, ami ismét változást hozhat majd.
A múlt héten 2,5 milliárd eurónyi devizahitelt vett fel Magyarország a piacról, majd a héten a kormány politikai vétót emelt az Európai Unió helyreállítási alapjának létrehozására (Next GenerationEU), amelyből a hitel kamata valószínűleg kedvezőbb lenne. Miért éri meg drágábban eladósodni, mennyit veszít Magyarország azon, hogy egyedül finanszírozzuk magunkat a közös hitelfelvétel helyett?
A gazdaság felpattanása megakadhat a koronavírus esetszámok növekedése miatt a következő két negyedévben, a kibocsátás csökkenhet az év utolsó honapjaiban - mondta a Dallas Fed elnöke, Robert Kaplan.
Az amerikai gazdaság ugyan a vártnál nagyobb visszapattanást mutatott a harmadik negyedévben, de a koronavírus-esetszámok növekedése aggasztó, a vállalatok és a háztartások számára újabb költségvetési támogatást kéne nyújtani - mondta a clevelandi Fed igazgatója, Loretta Mester.
A Babakötvény az egyedüli olyan állampapír jelenleg itthon, amely infláció felett 3%-os reálhozamot kínál, ezzel még a szuperállampapírt is maga mögé utasítja. Ráadásul a számlanyitás is egyre egyszerűbb, azt már online, ügyfélkapun keresztül is megtehetik a szülők vagy a hozzátartozók. Érdemes lenne ezt meglépni, hiszen eddig csupán 230 ezer gyereknek van Babakötvénye, holott további egymillió kiskorú lenne még rá jogosult.
Felerősödött a magyar lakosság tartalékolási igénye a koronavírus-válságban, így a jövedelmi nehézségek ellenére 5%-kal nőtt tavaly év vége óta a háztartások pénzügyi vagyona. 2020 első három negyedévének nyertese a folyószámla, az állampapír és a készpénz volt a szélesebb értelemben vett megtakarítási piacon, 100 új forintból ugyanis 76 forint ezek valamelyikében kötött ki. Hogy azonban a kockázatvállalás sem veszett ki teljesen a lakosságból, azt a tőzsdei részvények példátlan népszerűsége mutatja, csakhogy sajnos majdnem annyit bukott eddig idén a lakosság részvényeken, mint amennyi friss pénzt befektetett. Összességében a harmadik negyedévben már látszódtak az új megtakarítások képződésében a visszaesés jelei.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Az is kiderült, mi volt a támadás célpontja.
Fontos változásokat hozhat az új pénzforgalmi szabályozás.
A jó hírhez tartozik egy fontos lábjegyzet.
Kiborultak Ankarában, mert nem tudnak fizetni az oroszoknak, tárgyalásokat kezdtek Washingtonnal.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
