Egyre több nagy alapkezelő dönt úgy, hogy bezárja amerikai pénzpiaci alapját, legalábbis azokat, amelyek rövid távon fektetnek vállalati kötvényekbe. Az utóbbi hónapokban nagy volt a befektetői tőkekiáramlás ezekből az alapokból – írja a Financial Times.
Nagyvonalú ígéretekkel és milliárdos kártalanítással próbálja visszafordítani azt a gazdasági katasztrófát Zimbabwe kormánya, amit a 2000-es évek „gyorsított földreformja” okozott. Afrika egykor szinte legélhetőbb országa ma már a világ egyik legszegényebbje: a lakosság 70%-a mélyszegénységben él, az ország több mint fele éhezik, a munkanélküliség szinte felbecsülhetetlenül magas. A történelem legdurvább hiperinflációját végigszenvedő ország kormánya most 3,5 milliárd dollárból kártalanítaná azokat a fehér telepeseket, akiket a „földreform” ideje alatt elüldöztek, de ez önmagában aligha varázsolja vissza „Afrika kenyereskosarát” régi pompájába.
A múlt héthez hasonlóan ezúttal is a keddi aukción megvett 40 milliárd forintnyi államkötvényt az MNB, így a másodpiacon várhatóan nem vásárol már a héten. Közben a felpörgetett programnak köszönhetően vészesen fogy a még megvehető kötvények mennyisége, ha a tízéves futamidő felett szeretne maradni a jegybank.
Hamarosan elstartol a Portfolio új, Private Investor Day nevű online rendezvénye, ahol neves piaci és gazdasági szakemberek árulják el, milyen befektetésekben érdemes most magánbefektetőként gondolkodni, mit hozhat a koronavírus második hulláma a tőzsdéken és vajon kitart-e az a korrekció, ami az utóbbi napokban indult el. Az eseményről folyamatosan tudósítunk.
A Portfolio Private Investor Day online rendezvényének második szekciójában arra kerestük meghívott előadóinkkal a választ, merre mehet a forint árfolyama, mibe érdemes fektetni a mostani COVID-érában, és valóban jó befektetési sztori az ESG-fókuszú alap.
Alacsony kamatok, pénzbőség, egymástól elváló árfolyamok és gazdaság – úgy tűnik, mintha ez lenne az új norma a világban. Zsiday Viktor, a Citadella alap portfóliómenedzsere szerint a koronavírus óriási változást hozott a makrogazdasági politikában, átléptük a Rubicont és új drogot talált magának a piac.
Megosztott a magyar lakosság annak kapcsán, mibe érdemes tenni a megtakarításait – ezt mutatják az MNB friss értékpapír statisztikái. Míg a részvények és befektetési alapok iránt továbbra is kitart a kereslet, a tartalékképzés iránti igény sem csökkent.
A témáról bővebben is szó lesz mai Private Investor Day online konferenciánkon!
Akkorára nőtt a Robinhood, egy díjmentes részvénykereskedést kínáló startup, hogy az már a teljes brókerpiacot is elkezdte átalakítani és talán azt sem túlzás kimondani, hogy a tőzsdék eddig megszokott működésére is hatással van. Már nem feltétlen a ravasz hedge fundosok, hanem fiatal, huszonéves kereskedők fújják fel egy-egy izgalmas befektetési sztori mögött álló vállalat részvényeinek árfolyamát, a Robinhood díjmentes modellje pedig olyannyira népszerű, hogy a régi motoros brókercégek is sorra vágják nullára a díjaikat. A Robinhood egyébként nemcsak, mint felforgató, hanem mint befektetési sztori is érdekes, hiszen hiába nincs náluk jutalék vagy számlavezetési díj, nagyon szépen híznak a bevételeik és rengeteg pénzt zsebelnek be a kockázati tőkésektől is.
Túl van történetének első zöldkötvény-kibocsátásán a német állam: 6,5 milliárd eurót vont be a piacról többszörös túlkereslet és -0,463%-os hozam mellett - számolt be a Reuters.
Nagyot ment múlt héten a szuperállampapír, a magyar lakosság összesen közel 79 milliárd forint értékben jegyzett a papírból, ezzel a nyár utolsó hónapja közel 200 milliárdos kereslettel zárt.
A magyar állam újra kilépett a devizakötvény-piacra, és megkezdte egy japán jenben jegyzett államkötvény-értékesítés előkészületeit. A tranzakcióra napokon belül sok kerülhet - írja a Reuters.
A friss számok alapján az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is helyrerázódtak a koronavírus okozta sokkból, a második negyedévben mindkét pénztártípusnál 5%-ot meghaladó hozamokat lehetett látni. A menetelő piacoknak köszönhetően az önkéntes és magánkasszák vagyona is nőni tudott, a taglétszám azonban mindkét pénztártípusnál csökkenőben van.
A Magyar Telekom részvénye idén nem teljesít jól, értékének már közel ötödét elveszítette (ebben már a júniusban fizetett részvényenként 20 forintos osztalék hatása is benne van), miközben a vállalat működése relatíve rezisztens, az idei első félévben csak mérsékelten csökkent a vállalat bevétele és EBITDA-ja. Az elmúlt napok árfolyamesésével izgalmas szintre esett a kurzus, megnéztük, hol érdemes beszállni.
Az eredeti tervnél 1710 milliárd forinttal magasabb, 3600 milliárd forint lehet idén az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya – derül ki az Államadósság Kezelő Központ frissített finanszírozási tervéből. Ez pedig azt is jelenti, hogy az eddig felvázoltnál sokkal fontosabb szerephez jutnak a lakossági állampapírok.
Ismét módosítania kellett finanszírozási tervén az ÁKK-nak miután a koronavírus-járvány átírta a várható költségvetési pályát. Így ismét 1700 milliárd forintot kell pluszban előteremtenie az adósságkezelőnek, amit a vártnál erősebb lakossági értékesítés és a megnövelt forintkötvény-eladások fenntartása biztosíthat majd.
Az utóbbi hetekben látott 10-15 milliárd forint helyett a jövő héttől több állampapírt vásárolhat az MNB – közölte a jegybank a keddi kamatdöntés után. A döntést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök leszögezte: nincs mód az alapkamat további csökkentésére, de egyéb eszközöket bevethetnek szeptemberben akár.
Nagyobb visszaesést tapasztalt a lakossági állampapírok piaca júliusban, mint a koronavírus-válsággal leginkább érintett márciusi és áprilisi hónapokban összesen. A 400 milliárd forintos állománycsökkenés mögött most elsősorban a júliusi állampapír-lejáratok húzódnak, ezek mintegy fele intézményi kezekben járt le. Ez 300 milliárdot megmagyaráz a csökkenésből, a fennmaradó 100 milliárdos visszaesés viszont a lakosság „sara”.
Az utóbbi hetek 40 milliárd forintja után szerdán csak 35 milliárd forintnyi ötéves fedezett hitelt (repo) nyújtott az MNB a bankoknak, a többi futamidőn nem is volt kereslet. A holnapi ünnepnap miatt egyhetes betéti tenderét is megtartotta a jegybank, melyen továbbra is 2000 milliárd forint feletti összeget fogadott el.
A 2011 végén tapasztalt kiélezett finanszírozási helyzetet követően a lakossági állampapír-stratégia 2012-es bevezetése és az MNB Önfinanszírozási programja fordulópontot jelentett: napjainkra bebizonyosodott, hogy az államháztartás stabil finanszírozása lehetséges belső forrásokra támaszkodva is. Az állampapír-stratégia megújításának és a MÁP Plusz 2019-es megszületésének köszönhetően tovább erősödött a lakosság szerepe az államadósság finanszírozásában. Ennek eredményeként a közvetlenül lakosság tulajdonában lévő állampapír-állomány aránya dinamikusan növekszik, így a mutató mára hazánkban a legmagasabb az Európai Unió országai között. A koronavírus által okozott válság idején a lakossági állampapírok válságállónak bizonyultak, ami rámutatott az államadósság biztonságos, belső forrásokra támaszkodó finanszírozásának sikerére.
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közöljük.
Az elmúlt években tapasztalt alacsony hozamkörnyezet hatására folyamatosan csökken a befektetési alapokon belül a bankbetétek és készpénz aránya, felkapottak lettek viszont a részvények és ingatlanok. A friss számok szerint a második negyedévben láthatóan megnőtt a részvénybefektetések aránya a magyar alapkezelők portfóliójában, de így is távol van attól a szinttől, amit a magánkasszák államosítása előtt lehetett látni.
Friss tanulmány állítja.
Rengeteg a gond a tagállami rendszereknél.
Új utakat keresnek a cégek a pénzküldéshez.
Nem volt könnyű dolguk a vegyes alapoknak, de megoldották.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
