A Magyar Államkincstár (MÁK) online szolgáltatásai révén az eddiginél nagyobb lehet a növekedés az állampapíroknál, köztük a babakötvénynél is - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az elmúlt egy évben 234 milliárd forint értékben vásároltak kizárólag a Magyar Posta hálózatában elérhető, nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz) - közölte a Magyar Posta szerdán az MTI-vel annak alkalmából, hogy egy éves az állampapír.
Megállíthatatlanul vásárolják a hitelintézetek az állampapírt, az állományuk már a tízezer milliárd forintot közelíti – derül ki az MNB ma közölt statisztikájából. A jelek szerint a jegybank ösztönző lépései sikeresek voltak, évek óta nem vettek annyi állampapírt a bankok, mint az idén.
Részben az infláció emelkedésétől való félelem lehet az oka annak, hogy szeptemberben közel 50 milliárd forinttal bővült az inflációkövető prémium állampapír állománya. Ilyen nagy mértékű állománynövekedést idén most először könyvelhet el a papír. A számok alapján szép lassan kapaszkodik vissza a lakossági papírok állománya, de még most sem sikerült visszatérni a koronavírus-válság előtti szintekhez.
Múlt héten 33 százalékról 50 százalékra emelte a limitet az MNB eszközvásárlási programja keretében egy-egy kötvénysorozatnál. A jegybank lépéskényszerben volt, hiszen a megvásárolt mennyiség több papír esetében is vészesen közeledett az önmaga által felállított korláthoz. A lépéssel azonban csak időt nyert a jegybank, hiszen, ha fenntartja a vásárlások eddigi ütemét, akkor továbbra is többet vesz majd, mint az új kibocsátás fele, vagyis közelíti majd az új limitet is hétről hétre.
Hiába mutatott rekord keresletet idén eddig a lakosság a részvénybefektetések iránt, a részvényekben lévő háztartási vagyon még mindig kevesebb, mint tavaly év végén volt. Ez azt mutatja, hogy nem nagyon tudták jól elkapni a tőzsdei hullámokat a magyarok. A befektetési alapok a visszatérő kereslet ellenére is nyögik még a koronavírus tavaszi hatásait, az állampapír-vásárlás viszont visszatért a koronavírus előtti szintekhez.
Az eddigi 33% helyett a jövőben 50%-ot is megvásárolhat egy-egy kötvénysorozatból az MNB az eszközvásárlási programja keretében - jelentette be kedden a jegybank.
A MÁP Plusz első évének tapasztalatait bemutató cikksorozatunk aktuális része a koronavírus okozta turbulenciák következményeire fókuszál. Azt gondoljuk, hogy a válságtapasztalatok is igazolták egy korábbi cikkünk központi állítását: nem csak a kisbefektetőknek, az államnak is jó befektetés a szuperállampapír. Míg több más eszközön jelentős vagyonvesztést szenvedett el a lakosság, addig a MÁP Plusz stabil pozitív hozamot garantált a kritikus időszakban is. Emellett az állam számára érdemi válságkezelési mozgásteret teremtettek a kedvező sérülékenységi mutatók és a nagybani piacinál stabilabb finanszírozás. Sokak várakozásaival ellentétben a szuperállampapír bevezetése a példátlan „korona válság” legdurvább heteiben sem sült el visszafelé, sőt...
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közüljük.
A MÁP Plusz első félévének erős értékesítése után nem telt el sok idő, hogy a papírnak újra bizonyítania kelljen. A koronavírushoz kötődő piaci turbulencia kihívásaival szemben a MÁP Plusz azonban jól vizsgázott, és továbbra is a legkeresettebb lakossági megtakarítási termék maradt. Ezen tapasztalatok fényében áttekintjük a MÁP Plusz eddigi bő egy éves pályafutását: jelen cikkünk a koronavírus válságig tartó első 9 hónap tapasztalatait elemzi, amely alapján azt gondoljuk, hogy a MÁP Plusz „nyugodt” pénzpiaci és gazdasági környezetben jól teljesített. Következő cikkünkből pedig kiderül majd, hogy az új papír a járvány okozta piaci bizonytalanság idején is ütésállónak bizonyult.
A lentiekben a MNB munkatársainak írását közöljük.
A héten több más adat mellett megismerjük a szeptemberi infláció alakulását. Az MNB két héttel ezelőtti kamatemelését az árak emelkedésével indokolta hivatalosan, és ha most is kívül lesz a maginfláció a jegybank toleranciasávján, könnyen lehet, hogy a csütörtöki tenderen ismét megemeli az egyhetes betétek kamatát a jegybank.
A finanszírozási terv időközi teljesüléséről adott ki közleményt az ÁKK, ebben többek között kitérnek arra, hogy a lakossági állampapírok idei értékesítési tervének teljesüléséhez havi átlagban 50 milliárd forintnyi lakossági állománybővüésre van még szükség az év utolsó három hónapjában.
A mostani hozamkörnyezetben nehéz dolga van azoknak, akik fix hozamú befektetést szeretnének, hiszen a bankbetétek már nominálisan se hoznak semmit, a meglóduló infláció pedig reálértéken leradírozza még azt a kis hozamot is, amelyet rövidebb lejáratú állampapírokkal elérhetünk. A PMÁP, MÁP+-szon kívül nem nagyon van most olyan befektetés a hazai piacon, mellyel fix reálhozamot lehet elérni alacsony kockázatvállalás mellett, viszont ha nem a hozam a cél, hanem a pénzünk nominális értékének megőrzése, a likviditáskezelés vagy más plusz szolgáltatások, adott még 1-2 jó lehetőség. Megnéztük, milyen opciói vannak egy kockázatkerülő befektetőnek, aki fix hozamot szeretne elérni 1 millió forintos befektetésére a mai Magyarországon.
Elismerte piaci manipulációját a JP Morgan a fémek határidős piacán és az állampapírpiacon, ezért 920 millió dolláros bírságot megfizetésére készül – értesült a Bloomberg.
Az arany ára idén új csúcsokat ért el, az árfolyam a 2000 dollár/uncia szint felett is járt. Az elmúlt időszakban lecsorgás figyelhető meg, de a fokozódó politikai és gazdasági bizonytalanság miatt a UBS pozitív véleménnyel van az aranyról, és a nemesfémre vételi ajánlást fogalmazott meg.
Michael Gayed, az ATAC Rotation Fund idén 50 százalékos profitot realizáló cégvezére figyelmeztet: az építési fa árfolyamának alakulása rossz dolgokat jelezhet előre a teljes részvénypiac tekintetében. A guru szerint bár nem érdemes elhamarkodott döntéseket hozni, de nem árthat csökkenteni a kockázatos befektetések arányát a portfóliónkban.
Az idei év minden előzetes várakozásra rácáfolt, a vírushelyzetből kialakult gazdasági körülmények miatt megváltoztak a megtakarítási célok, korábban megbízható termékek jelentősen gyengültek, és megugrott az infláció is. Felmerül a kérdés: a más típusú befektetések vajon letaszítják-e a trónról a szuperállampapírt. Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában hangsúlyozta, a MÁP Plusz vesztett a varázsából, a következő időszakban az inflációhoz kötött állampapírok valószínűleg népszerűbbek lehetnek. A szakember kitért arra is, mennyire van szükség újfajta megtakarítási termékekre a magyar piacon, mennyire keresettek a zöld befektetések, és hogy mennyire alakult át az a szemlélet, hogy a lakáskiadás biztos befektetés, ami folyamatosan hozamot termel, és vajon mennyire mozdultak az ingatlanalapok irányába az emberek.
A Költségvetési Tanács (KT) megítélése szerint az államháztartás augusztus végén módosított finanszírozási tervében erre az évre előirányzott 3600 milliárd forint éves pénzforgalmi hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére, amelyeket -, ha megfelelően célzottak - a tanács indokoltnak tart a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), miután keddi ülésén áttekintette a költségvetési törvény első félévi végrehajtásának fő folyamatait és kialakította véleményét az éves tendenciákról, különösen az államháztartási hiány és az államadósság várható mértékéről.
Újabb 40 milliárd forintnyi államkötvényt vásárolt kedden az MNB, mely aukción a múlt hetihez hasonlóan a 2031-es, 2038-as és 2041-es papírokból vásárolt, legtöbbet a legrövidebből.
Az Európai Központi bank hónapról hónapra egyre kevesebb államkötvényt vásárol az eurózóna országokban, augusztusban már kevesebb, mint 60 milliárd euró volt a felvásárolt összeg. Ez jelentős csökkenés a májusi 155 milliárdos csúcshoz képest, és a program indulása óta ez a második legkisebb vásárlás. A csökkenést több tényező is magyarázza, így nem számít meglepőnek. Arra viszont nem számíthatunk, hogy az EKB az 1350 milliárd eurós keret fennmaradó részét (906 milliárd) nem fogja kihasználni.
Mivel a vírusválság miatt megugrik az állam költségvetési hiánya, így a csütörtök délelőttönkénti államkötvény aukciókon sorozatosan a meghirdetettnél 30 milliárd forinttal több forrást von be az Államadósság Kezelő Központ, ma éppen 80 helyett 110 milliárd forintért, de szerencsére ez a megemelkedő forrásszükséglet nem járt eddig a érdemben dráguló forrásszerzéssel. Ebben, azaz a hozamok tartós leszorításában nyilván segít a háttérben az MNB megemelt kötvényvásárlási programja is.
Rengeteg a gond a tagállami rendszereknél.
Új utakat keresnek a cégek a pénzküldéshez.
Nem volt könnyű dolguk a vegyes alapoknak, de megoldották.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Mit hoz magával a CSDDD?
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
